A meteorológia olyan, ok-okozati összefüggéseket vizsgáló egzakt tudomány, ahol nincs mellébeszélés, 2×2 mindig és kivétel nélkül négy. A tízmillió szakértő országában mégis sokszor dilettánsok a meteorológusok, tehetségtelenek és talán még hazudósak is, ha időközben változtatnak az előrejelzésen, vagy valami nem menetrend szerint akkor és úgy történik, “ahogy pedig megmondták”. Pedig úgy történik, csak érteni kellene, és elfogadni, hogy itt (sem) málnaszörpöt kevernek a tudósok, ami mindig finom és ugyanúgy piros. Nem lehet kőbe vésni Az időjárást számtalan tényező alkotja, amelyek folyamatosan változnak. A Kárpát-medence időjárását meghatározó folyamatok egy sok-sok ezer négyzetkilométeres területen születő, alakuló, elhaló hatások eredői. Tényleg felesleges példálózni, a bonyolult fizikai és matematikai képleteket az átlagember nem érti meg. A lényeg, hogy a szakemberek értik, és következtetéseket tudnak belőlük levonni, amit olyan előrejelzésekké “fordítanak le” számunkra, hogy eső várható, szél lesz vagy sütni fog a Nap. Az ezernyi változó hatás miatt viszont a jelzés csak egy-két, legfeljebb három napra előre lehetnek pontosak, minél távolabbi az időpont, annál kisebb a beválás esélye. Ezért van az is, hogy ha néhány tényező megváltozik, menet közben átírják a prognózist, hét-tíz napos előrejelzésnél hosszabb távra pedig a sok bizonytalanság miatt valódi meteorológus nem vállalkozik. Nyilván idővel fejlődik majd a technika annyira, hogy ez is lehetséges legyen. Ami pedig például az Időkép.hu 30 napos prognózisát illeti, az inkább statisztikán, mint méréseken alapul, kísérleti jelleggel működik, folyamatosan finomítják. Fotó: Berecz Valter Sokan félreértik Az emberek sokszor félreértik a lokális előrejelzéseket is. Ha például egy nap Debrecenre kiadós záporokat jósolnak, ehhez képest pedig nem esik a városban, nyilván a meteorológusok elbaltázták. Pedig nem. Magyarország területét ebből a szempontból 11 régióra osztották, és még a régión belüli előrejelzést sem lehet egy-egy településre értelmezni. Magyarul a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét lefedő debreceni régióban keresztül-kasul cikázhatnak a zivatarok úgy, hogy magára a városra egy csepp eső nem esik – magyarázza Cséki Gergő meteorológus, az Időkép.hu munkatársa. Pici kánikula Ami ennek fényében az idei nyarat illeti, annyi biztos, hogy a hétvégi csapadékot okozó ciklon a napokban északkelet felé mozdul, helyét pedig délről érkező, meleg áramlat veszi át. Csütörtökön érkezik a kánikula, ami viszont országosan épp csak egy napig tart ki. Pénteken észak-északnyugaton már megkezdődik a lehűlés, szombaton pedig már mindenhol 30 fok alatti hőmérsékletet mérhetünk – legalábbis a mostani adatok szerint. Meleg lesz az idei nyár Létezik persze tudományos alapú, hosszabb távú előrejelzés, ez az úgynevezett CFS-modell. Ez valójában egy bonyolult felszíni és légköri mérési eredményeket, klímamodelleket összegző, számítógép generálta modell. E szerint az idei nyár hőmérsékletben és csapadékmennyiségben is teljesen átlagosnak mutatkozik, ami persze nem zárja ki hosszabb-rövidebb, országos vagy lokális extrém időszakokat. Esetünkben ezek hirtelen lezúduló 20-30 mm vagy ezt meghaladó mennyiségű csapadékot, 35 fok feletti nappali, és 20 fok feletti éjszakai hőmérsékletet jelentenek. A másik véglet nyilván a nyáron szokatlan “hideg”, a 20 fok körüli hőmérséklet. Néhány napra, vagy egy hétre akár. Akinek épp erre az időszakra esik a nyaralása, vagy kifejezetten rosszul tűri a forróságot, nyilván ez a nyár nem lesz átlagos, hiába mutatja most azt a modell. Mindent összevetve tehát, teljesen tudományos alapon jelenleg azt mondhatjuk: nyáron meleg van, és ez így lesz idén is.
