Azért írtam meg a könyvet, hogy segítsem annak a megértését az olvasókkal, milyen szerepet játszik a hírszerzés a nemzetbiztonsági politika alakításában, és betekintést adjak a hírszerzésből adódó előnyökbe és hátrányokba – ezzel indokolta Mark M. Lowenthal, hogy miért írta meg a Hírszerzés – A titkoktól a politikai döntésekig című kiadványt. Az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent könyv mindenképpen hiánypótló mű a hazai könyvespolcokon, mivel többek között megtudhatjuk belőle, hogy az ügynök nem kém, hanem az ügynök toborozza a kémeket. Hírszerzés – A titkoktól a politikai döntésekig címmel jelent meg magyarul Mark M. Lowenthal eredetileg 2014-es könyve, amely az amerikai kritika szerint megbízható útmutatót jelent a hírszerzési közösség történelmének, struktúrájának, eljárásainak és funkcióinak megértéséhez, s leírja, ezek hogyan befolyásolják a politikai döntéseket. Lowenthal az amerikai hírszerző közösség több jelentős intézményében töltött be vezető pozíciót, így szolgált a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elemzésért felelős igazgatóhelyetteseként, a Nemzeti Hírszerzési Tanács értékelésért felelős alelnökeként, az amerikai külügyminisztérium hírszerzésért felelős helyettes államtitkára is volt, és mint a Képviselőház Állandó Választott Hírszerzési Bizottsága (HPSCI) stábjának igazgatója is dolgozott. Forrás: Antall József Tudásközpont Betekintés Huszonhárom éve tart kurzusokat a hírszerzésről és a hírszerzési elemzésről amerikai és európai egyetemeken. Az angolul több kiadást is megélt kötet részletesen tárgyalja a kiberbiztonság és kiberhírszerzés gondjait, a nemzetállami és transznacionális problémákat, az Iszlám Államot, valamint más országok hírszerző szolgálatait is. Kiemelkedő pontossággal mutatja be a titkosszolgálatok fejlődését, fejlődési szakaszaikat, a hírszerzési folyamatok menetrendjét, átfogóan elemezve a hidegháború utáni drámai változásokat. „A Hírszerzés – A titkoktól a politikai döntésekig nem gyakorlati útmutató, elolvasása után senkiből nem lesz képzett kém, de még csak jobb elemző sem. Inkább azért írtam meg a könyvet, hogy segítsem annak a megértését az olvasókkal, milyen szerepet játszik a hírszerzés a nemzetbiztonsági politika alakításában, és betekintést adjak a hírszerzésből adódó előnyökbe és hátrányokba. A könyv alaptézise, hogy a hírszerzés a politikát szolgálja ki, a politika alárendeltje, és akkor működik – elemzési és műveleti szempontból – a legjobban, ha világosan meghatározott politikai célokhoz kapcsolódik" - írja könyve előszavában Lowenthal, aki az Egyesült Államok hírszerző közösségének rövid történetével, illetve annak áttekintésével kezdve bemutatja a titkosszolgálatok fejlődését és a hírszerző folyamatok változását a hidegháború után. Ez meglepő lenne Mark M. Lowenthal a könyv áprilisi bemutatóján arról beszélt, hogy szerinte a hírszerzés nem hoz politikai döntéseket, csak a hátteret biztosítja hozzá. Jellemzőnek nevezte, hogy ha valami jól sikerül, akkor mindig a politika, a törvényhozás sikeréről beszélnek, de ha valami rosszul sül el, akkor a hírszerzés hibájáról. Bár sem a Snowden-ügy, sem a WikiLeaks szivárogtatásai nem kerültek konkrétan szóba, Lowenthal elmondta, az Egyesült Államokban legtöbbször azért szokták titkosítani a jelentéseket, hogy megvédjék a forrásaikat, és ne veszítsék el őket. Az is kiderült, a nemzetközileg elismert elemző nem hisz abban, hogy lehetséges lenne a hatékony hírszerzési együttműködés az Európai Unióban. Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak szoros kapcsolata van az Egyesült Királysággal, de a kontinensen már nem lehet ilyen jellegű partnerségről beszélni. Ugyanakkor kijelentette, erősen kétli, illetve nagyon meglepné, ha létrejönne egy ténylegesen funkcionáló európai hírszerzési együttműködés. Mark M. Lowenthal nem hisz abban, hogy létrejön egy központi európai hírszerzési ügynökség Forrás: CNN Fontos a türelem Siklósi Péter helyettes államtitkár amellett foglalt állást, hogy az információ megosztása Európában lehetséges magasabb szinten, abban azonban ő sem hisz, hogy a szolgálatok integrációja megvalósulhatna. Elmondta: a szolgálatok munkakultúrája országonként erősen eltérő, a titkosítási szintek is különbözőek, nagyon nehéz összehangolni őket, ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokszor inkább nem is osztják meg egymással az információkat. „Az ügynököknek több nyelvet kell beszélniük, nyugodtnak kell lenniük, nem szabad könnyen felizgatniuk magukat, jól kell viselniük a kettős élettel járó stresszt és hogy külföldön élnek, és persze megértő házastárs is kell" - fogalmazott Lowenthal. Hozzátette: az ügynök nem kém, hanem az ügynök toborozza a kémeket. „Az elemző más, neki nagyon kell szeretnie olvasni és írni is, tudnia kell nyomás alatt írni, röviden, tömören, objektíven fogalmaznia. Szükség van intellektuális kíváncsiságra, erre nem lehet megtanítani senkit, ez tehetség, ami vagy van, vagy nincs" - mondta. Siklósi Péter kiegészítve elmondta: minél távolabb áll az ügynök James Bondtól, annál jobb. „Jellemzően a jó ügynököknek puha kézfogása van, fontos, hogy nem lehet fenyegető a fellépésük." Let's block ads! (Why?) Forrás...
