Elemzői előrejelzések szerint hosszú időszakra, akár hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra, érdemes kihasználni ennek előnyeit, mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzet Bank (MNB) alelnöke ma a Budapest Economic Forum 2017 konferencián. Nagy Márton szerint ez a „kegyelmi állapot" történelmi lehetőséget jelent a gazdasági élet szereplői és a lakosság számára egyaránt. Az államháztartás, a vállalatok és a háztartások is történelmi lehetőséget jelent a negatív reálkamatok ideje, hangsúlyozta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio.hu mai konferenciáján, ahol az alacsony kamatszintek előnyeiről tartott előadást. Mint mondta, az irányadó kamatszint a nemzeti bank megalapítása óta nem volt ilyen alacsony, ezzel párhuzamosan Magyarország külföldről gyakorlatilag „importálja" a negatív kamatszinteket. Kiemelte, hogy a közép-kelet-európai régióban mindenhol csökkent a reálkamat, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. Mint kiemelte, az alacsony kamatszintek következtében az állampapírpiaci, illetve bankközi hozamok történelmi mélységbe süllyedtek idén ősszel, és elemzői várakozások szerint akár hét-nyolc évre is berendezkedhetünk a negatív reálkamatokra. Az államadósság finanszírozásánál a kamatmegtakarításunk ezáltal 1600 milliárd forint körül alakulhat, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, és nagy mértékben hozzájárul a magyar adósság kockázati megítélésének javulásához. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Forrás: MTI/Mohai Balázs A kamatmegtakarítások összeadódása 2019-re elérheti a GDP nyolc százalékát is. A kamatcsökkenés kedvezően hat az államadósságra, mert az adósság átlagos hátralévő futamideje csökkent, az állampapíroké pedig nőtt. Kiemelten az önfinanszírozási program és a belföldi szereplők forintadósság vásárlása miatt az államadósság devizaaránya jelentősen mérséklődött, és 25 százalék alá esett. A bankközi reálkamat csökkenését mindenképp érdemes kihasználni, hangsúlyozta Nagy Márton, aki hozzátette: a beruházások szintjén is nagyot lökött az alacsony kamatszint. Mint mondta, különösen kedvezőek a kamatfeltételek, ezért racionálisan érdemes felhasználni a megtakarításokat. Emellett fontosnak nevezte az államadósság futamidejének növelését és a devizaarány további csökkentését. Ugyanakkor hozzátette, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt a lakosság kamatbevételei mérséklődtek, ráadásul gyorsabb arányban mint ahogy a kamatkiadások csökkentek. Kiemelte, hogy történelmi lehetőség a háztartások számára az alacsony kamatszint mert egyrészt kedvezőek a lakáshoz jutás feltételei, bár az ingatlanárak emelkedése ront ezen a helyzeten. Fontosnak nevezte a lakossági megtakarítások szerkezetének változását, a kamatfixálást, és megjegyezte, hogy a magyar háztartások részvénybefektetése jelentősen elmarad az uniós szinttől. A vállalatok szempontjából nézve a kamatkiadások csökkenése egyértelműen pozitív hatással járnak, mivel a szektor nettó hitelfelvevőnek számít. Nagy Márton kiemelte, hogy a Növekedési Hitelprogram lezárása után sikeres volt a piaci hitelezésre való átállás, és támogatandónak nevezte a hosszú futamidejű és fix kamatozású hitelek arányának növelését. Hozzátette, hogy a bankszektor továbbra is alacsony hatékonysággal működik Magyarországon, és a pénzintézetek a költséghatékonység növelésével kompenzálhatják a kamatbevételeik kiesését. Mint mondta, az alacsony kamatkörnyezet miatt most érdemes fixálni a hitelek kamatlábát, többek között azért is, mert a hitelállományban a változó kamatozású hitelek még mindig túlsúlyban vannak. Az előadás utáni kerekasztal beszélgetés témája a magyar növekedési és versenyképességi kilátásokat, illetve az euróbevezetés kérdését járta körbe. Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a közös valuta bevezetéséhez előírt maastrichti kritériumok nem elegendőek, és csak a megfelelő reálgazdasági helyzetben érdemes az euróövezethez csatlakozni. Példaként hozta az eurózóna válságkezelését, összehasonlítva Spanyolország és Nagy-Britannia eltérő ütemű és sikerű gazdasági kilábalását. Mint mondta, a spanyolok csak most érik el a válság előtti szintet, a britek pedig már kilenc százalékkal meghaladták a 2008-as értéket, miközben a munkanélküliség kezelésében is nagyobb eredményeket sikerült felmutatniuk annak ellenére, hogy a spanyol válságkezelés viszonylag jónak mondható. Kifejtette, hogy az euróövezeti belépés költség oldala a saját monetáris politika elvesztése, amely megfelelő gazdasági érettség esetén érheti meg a magyar gazdaságnak. Csaba László akadémikus a kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, hogy az alacsony kamatkörnyezetnek negatív hatásai is vannak,ezért is döntött úgy az amerikai központi bank feladatait ellátó Fed, hogy lépésenként kamatot emel. Csaba László akadémikus Fotó: Mudra László - Origo Mint mondta, egyáltalán nem vehető biztosra, hogy hosszú ideig, akár 15-20 évig is eltart az alacsony kamatkörnyezet ideje, és figyelmeztetett, hogy a válságok mindig akkor jöttek, amikor a piaci szereplők és a szabályozók a legkevésbé számítottak rá. Éppen ezért a rosszabb helyzetekre, az esős, hideg időkre is kell forgatókönyveket készítenie a kormányzatnak és a vállalatoknak, húzta alá. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeli kamatemeléseket nem tudjuk majd Hegyeshalomnál megállítani. Csaba László közgazdászprofesszor arra is emlékeztetett, hogy a maastrichti szerződés 25 évvel ezelőtt köttetett, és az Európai Unió ma már másképp néz ki, és a megoldandó gazdasági kérdések is megváltoztak. Példaként említette többek között a válságkezelő mechanizmus létrejöttét, illetve a bankunió kérdését Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmondta, hogy az alacsony kamatok az eladósodott országok számára ugyan valóban kedvezőek, de a növekedési potenciált is figyelembe kell venni esetünkben, ami jelenleg ugyan jobb az uniós átlagnál, ám elmarad a V4-ek átlagától. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke Fotó: Polyak Attila - Origo Kifejtette, hogy az 50 fő alatti vállalatok esetében a hazai cégek termelékenysége elmarad a lengyel színvonaltól, és támogatandónak nevezte a versenyképesség és termelékenység növelését, és a kiszámítható, korrupciómentes gazdaságpolitikát. Let's block ads! (Why?) Forrás...
