Átláthatatlanul jutottak kétszáz milliárd forint állami adótámogatáshoz a látványcsapatsportok Magyarországon – állapítja meg Transparency International Magyarország most megjelent elemzése. A legnagyobb nyertese a futball és a felcsúti futballszervezetek. A kormány négy éve vezette be a látványcsapatsportok (foci, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) támogatási rendszerét. A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy, hogy társasági adójuk egy részét nem az államkincstárba, hanem valamelyik kedvezményezett sportág csapatának támogatására fordítják. Az elmúlt években csak ezen a csatornán 200 milliárd forintnyi adó jutott a sportszervezetek támogatásra - összegzi a Transparency International (TI) új elemzése. A gond az, hogy az állam ezeket az adóforintokat nem állami pénzként, hanem a cégek magánadományaként kezeli, így ezek felhasználásával, elköltésével sem az adományozó cégeknek, sem a kedvezményezett sportcégeknek nem kell elszámolniuk. A rendszer átláthatatlanság miatt nem lehet tudni, hogy az elmúlt négy évben melyik cég, melyik sportklubot támogatja az adóforintokból. Ez nem csak a korrupció veszélyét hordozza magában, de arra is lehetőséget ad, hogy egyes cégek - titokban - egyes kluboknak aránytalanul sok pénzt utaljanak. A négy év alatt elosztott 200 milliárd forintból a legnagyobb részesedést a legeredménytelenebb sportág, a futball kapta. Ezek a cégek, klubok 75 milliárd forint támogatáshoz jutottak. A summán 1100 sportklub osztozott, de az első "szerencsés" 13 csapat összesen 21 milliárd forintot kapott. Utóbbiak közé tartozik többek között a FTC, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a ZTE, a Debrecen és a Diósgyőr, valamint a szolnoki vasutasok csapata is. Egy átlagos futballcsapat évi 4,3 millió forint támogatást kap, a csapatok 90 százaléka 20 millió forintnál kisebb támogatáshoz jut évente. Nyilvánosságot! Az TI azt javasolja a döntéshozóknak, hogy legyenek nyilvánosak a támogatók, a sportszövetségek és az állami intézmények is tegyék átláthatóvá a támogatás menetét. A TI azt is javasolja, hogy legyen nyilvános, milyen sportszakmai okokra hivatkoznak a támogatási keretek megállapításainál és a stadionok építéseinél. Az elmúlt négy évben azonban a legtöbb pénzt a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány szerezte meg. A felcsúti szervezetek összesen 9,2 milliárd forintnyi támogatást zsebeltek be a TI adatai szerint. A település kirívóan szerencsés és profi volt a szponzori adóforintok megszerzésben, hisz a futballpénzek 44 százaléka került hozzájuk. A korrupció a résztelekben rejlik A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizhetetlenül juthassanak az állam adóbevételeit csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt szabályosan tehetik - mondta Mucsi Gyula, a TI sportkorrupciós kockázatokról szóló jelentésnek szerzője. Az adótámogatásra aspiráló kluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, ezt a sportági szakszövetségeknek kell jóváhagynia. Nem lehet tudni viszont, hogy a támogatásokat milyen sportszakmai programok alapján kapták meg, és azt sem, hogy az elutasításnak mi volt az oka. A megítélt keretek között óriási különbségek vannak, ráadásul a döntéseket az egymással - elvileg - versenyző sportegyesületek nem egyszerre kapják meg, így a kiválasztottak gyorsabban kezdhetnek a szponzorok keresésébe. A szövetség dönti el, melyik csapat kaphat állami adóbevételt, mekkora összegben - csakhogy a döntési folyamat teljességgel átláthatatlan. Mindeközben a látványcsapat-sportágak szövetségi vezetőinek politikai kapcsolatai teljesen nyilvánvalóak, hisz ezen szervezeteket nem egy esetben kormánypárti országgyűlési képviselő vezeti. A kormány nem bízza a véletlenre az átláthatóságot sem: a sporttörvény idén januári módosítása után elegendő "összesített adattartalom szolgáltatásával" tájékoztatást adni a támogatásokról - így nem lehet tudni, hogy melyik cég, melyik egyesületet támogatja. Haverok stadionjai A kormány sem tagadja, hogy a stadionok építésre zömében közpénzt költenek. A korrupció ezen esetekben is nyilvánvaló - szögezi le a jelentés -, hisz rendre a gazdasági holdudvarhoz tartozó vállalkozók kapják meg stadionépítési megrendeléseket. A felcsúti stadiont Mészáros Lőrinc cégei építették, az FTC-stadiont pedig a miniszterelnöki megbízottként is aktív - egyben a Videoton focicsapatot is tulajdonló - Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. építette. Alighanem a politikai kapcsolatokkal magyarázhatóak a látszólag értelmetlen stadionberuházások. A 16 ezer lakosú Kisvárda csapata nemrég jutott fel az NB II-be, az NB I-ben soha nem játszott, mégis Európa-liga selejtezőkre alkalmas luxusstadiont kap. A TI szerint nem a véletlen, hanem az játszhatott közre, hogy a körzet országgyűlési képviselője Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Hasonlóan járt Mezőkövesd is, amely 800 millió forintot kapott stadionépítésre. Mezőkövesd korábbi polgármestere, a körzet képviselője Tállai András, az NGM államtitkára. A most nyilvánosságra hozott jelentés egy nemzetközi kutatás része - mondta el Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója. A jelentés 50 ország helyzetét veti majd össze - amit várhatóan 2016-ban publikálnak. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nem_fogja_elhinni_mennyi_penzt_kapott_a_felcsuti_foci.604891.html
