A kölni események után a németek szigorúbb fellépést várnak Merkeltől – és meg is kapják. A közhangulat nyomására a német kormány szigorított a menekültpolitikáján. Az elítélt bűnözőktől megvonhatják a menekültstátuszt, és kirakhatják őket Németországból. A kitoloncolás azonban számtalan akadályba ütközhet. "Ha egy menekült bűncselekményt követ el, az egyértelmű visszaélés a számára biztosított menekültstátusszal, és annak azonnali megvonásával kell járnia" – javasolta Andreas Scheuer a tömeges kölni szexuális inzultálások és rablások után. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára megengedhetetlennek tartja, hogy a német nőknek fiatal bevándorlók zaklatásaitól kelljen tartaniuk az utcákon. Lépéskényszerben A bűnösök kiutasításáról szóló javaslatot először ódzkodva fogadta Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU. "Németország jogkövető állam. A kölni támadókra akár három év is kiszabható, függetlenül attól, hogy menekültek-e, vagy sem. Arról azonban még tárgyalnunk kell, hogy szükséges-e változtatni a jelenleg hatályban lévő menekültügyi törvényeken" – mondta közvetlenül a támadások után Thomas de Maizière belügyminiszter. Mivel egyre több csontváz hullott ki a kölni rendőrség szekrényéből, és egyre nagyobb lett a közvélemény nyomása, Merkel és a belügyminisztere mégis elfogadta a bűnelkövető menekültek azonnali kitoloncolását. De Maizière német belügyminiszter két tűz közé került Forrás: AFP/Tobias Schwarz Szocdem pálfordulás A német szociáldemokraták azonban határozottan szembementek a kiutasítási eljárás megkönnyítésének javaslatával. "A németországi szervezett bűnözéssel szemben nem a német menekültjog vagy a genfi menekültügyi megállapodás megváltoztatása jelentene megoldást" – bírálta eleinte a felvetést Ralf Stegner, az SPD alelnöke. Egy nappal később Sigmar Gabriel, az SPD első embere saját pártjának állásfoglalását ásta alá. Miért a német adózók fizessék a külföldi bűnözők börtönbüntetését?" – mondta a pártelnök, aki szerint a törvényes kereteken belül, de el kell érni, hogy a bűnöző menekülteket haza tudják küldeni, és a származási országukban töltsék le a rájuk kiszabott büntetést. Sigmar Gabriel nem a német adófizetők pénzét szánná a külföldi bűnözőkre Forrás: AFP/Clemens Bilan Látszatmegoldás Thomas de Maizière belügyminiszter és Heiko Maas szocdem igazságügyi minisztera napokban állapodtak meg arról, hogy szigorítanak a szexuális bűncselekmények büntetőeljárásán és a jelenleg hatályban lévő menekültügyi törvényeken. Valójában nem a nőket erőszakolókra vagy a zaklatókra szabnak ki nagyobb büntetéstételt, hanem az eljárás menetén könnyítettek. Ez mindössze annyit takar, hogy az áldozatnak nem kell bizonyítania, hogy "ellenállt az aktusnak" – mondta az Origónak egy névtelenséget kérő, a folyamatokra rálátó szakértő. A német jogrendszerben egyenlő bánásmódban részesítenek Forrás: MTI/EPA/Angelika Warmuth Az életellenes, szexuális és sorozatos vagyon elleni bűncselekményeket elkövető menekültek a jövőben a bírósági ítélet kimondása után azonnal kiutasíthatóak. Eddig az egy évnél kevesebb szabadságvesztésre ítélt menedékkérőket nem lehetett kitoloncolni Németországból, azonban ezt a kiskaput is bezárták a németek. Elméletben azonnal, gyakorlatban nem A német jogrendszerben – mint a demokratikus államok többségében – mindenkit egyenlő bánásmódban részesítenek, függetlenül attól, hogy honnan jött. A kitoloncolás nem egyszerű, és semmiképpen sem történik azonnal. Az eljárás hosszadalmas, minden egyes ügy lefolytatása hónapokat, akár éveket is igénybe vehet. A kölni közel 1000 támadó ügyében egyesével le kell folytatni a bírósági eljárást. Ezután kezdődhetne a menekültstátuszuk felülvizsgálata, amihez nincs sem elég pénz, sem elég ember, mondta az Origónak Ulrich Karpen. A német alkotmányjogász szerint a mostani jogszabály-módosítás szimbolikus tett: elméletileg lehetségessé vált a bűnöző menekültek azonnali kiutasítása, azonban a törvénymódosítás szembemegy Németország nemzetközi kötelezettségeivel, köztük a genfi menekültügyi egyezménnyel. Ördögi kör Az 1951. évi menekültügyi egyezmény kimondja, hogy a menedékkérőt addig nem lehet kiutasítani a fogadó országból, amíg abban az országban, ahonnan a menekült származik, az élete veszélyben van, vagy faji, vallási, etnikai és politikai meggyőződése miatt fenyegetve lenne. A menekültstátusz megadása azonban nem kötelező érvényű, ha a menekültstátuszt igénylő ügyében bírósági ítélet születik, amely kimondja, hogy a menekült súlyos bűncselekményt követett el, és veszélyezteti a fogadó ország lakóinak biztonságát. Katonák a kerítésnél az osztrák-szlovén határon Forrás: AFP/Joe Klamar Visszakaphatjuk a menekülteket? Ha egy menedékkérőről bebizonyosodik, hogy veszélyt jelent a társadalomra, elméletben ki lehet utasítani a fogadó országból. Olyan államba azonban nem lehet visszatoloncolni a menekültet, ahol üldöztetésnek van kitéve. A visszaküldés tilalmának elvét intenzíven védi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is. Ha történetesen szír az elkövető, akkor nincs hová visszatoloncolni, hacsak nincs olyan ország, ami visszaveszi. A dublini egyezmény értelmében annak az országnak kell visszavennie a menedékkérőt, ahol az Európai Unióban először regisztrált. Magyarország könnyedén elnyelné Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid volt szóvivője viszont úgy tudja, hogy a visszatoloncolás célországai nem kötelesek befogadni a menekülteket. Szerinte nemzetközi patthelyzetet teremtene, ha a németek elkezdenék kiutasítani őket. "Egyébként, ha belemennénk a kvótarendszerbe, mindössze 1800 embert kellene befogadnunk. Ennyit Magyarország könnyedén elnyelne." "A német menekültpolitikának vannak jó pontjai, de a nagy tömeg miatt lassan zajlik az integráció" – véli Zsohár Zsuzsanna. "A nagy létszám pedig visszaüthet. Berlinben már vannak hajléktalan menekültek. A tömegszállások megteltek." Zsohár Zsuzsanna szerint ez a helyzet Ausztriában is, sőt ott még annyival rosszabb, hogy a menekültek az első 3 hónapban nem kapnak semmit, csak amit segélyszervezetek adnak. "A civil társadalom viszont hatékonyan segít mindkét országban." Bármikor visszatoloncolhatják őket "Már korábban is mondtuk, hogy olyan a helyzet, hogy akár 240 ezer embert is visszatoloncolhatnak hozzánk bármelyik pillanatban" – mondta Gál József. Az LMP szóvivője szerint érdekes, hogy pont azok a németek akarnak látszólag kihátrálni a kvótarendszerből, akik eddig erőltették. A párt szerint az elrettentő plakátokra és határkerítésre elvert pénzt egy korrekt ellátórendszerre kellett volna elkölteni. "Az a baj, hogy német menekültpolitikáról és magyar menekültpolitikáról beszélünk, nem egységes európai menekültpolitikáról" – monda a szóvivő. Még nincs egységes európai menekültpolitika Forrás: MTI/Varga György Ausztria kitenné a megtelt táblát Miután Németország elkezdte visszafordítani a papír nélkül érkező menekülteket a déli határukon, az osztrákok is elkezdtek aggódni, hogy nekik kell majd befogadniuk őket. Az osztrák kormány koalíciós partnere, az ÖVP visszafordítaná a gazdasági menekülteket. Werner Faymann kancellár támogatja az elképzelést. Ausztriában így is közel félmillió munkanélküli van, és attól tartanak, hogy az újonnan érkezők ezt a számot csak növelnék. Ha nyugati szomszédunk nem fogad több embert, Magyarországra csorognának vissza a "gazdasági menekültek". Jogilag azonban nem létezik olyan fogalom, hogy gazdasági menekült. A gazdasági bevándorlókat bármikor visszafordíthatja Ausztria, ha nincsenek meg a szükséges papírjaik, azonban aki menekült, azzal szemben abban az országban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol a kérvényét beadta. Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20160107-nehezebb-mint-hinnenk-a-bunozo-menekultek-kitoloncolasa.html
