Ha valaki azt gondolná, hogy a cége egyáltalán nem függ az internettől, az esetek többségében téved. A hálózat egyre inkább behálóz mindenkit, és a szakértők szerint csúnyán lemarad minden olyan vállalkozó, aki legalább alapfokon nem tud lépést tartani a digitális világgal. Az odáig stimmel, hogy van egy csomó terület, ahol a cégek és vállalkozások nem lehetnek meg internetes eszközök, digitális technológiák nélkül. Manapság a könyveléstől a kommunikáción át a kereskedelemig teljesen egyértelmű a modern eszközök és szolgáltatások beépítése az üzletmenetbe, de egy földműveléssel, vagy akár ablakpucolással foglalkozó vállalkozó könnyen legyinthet: ugyan, nekem nincs szükségem erre a sok digitális nyavalyára. Pedig dehogy nincs. Bármennyire is próbál egy csomó szektorban ellenkezően viselkedni Magyarország, azért még mindig piacgazdaság van kis hazánkban is. Abból a szempontból legalábbis mindenképpen, hogy ha egy vállalkozás a másiknál kevésbé hatékonyan dolgozik, akkor egy idő után tönkremegy. Eddig egyszerű a képlet. De nézzük meg, milyen új technológiák jelennek meg napról napra, például említhetjük a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyre nagyobb szerepet játszó drónokat, távolról adatokat gyűjtő szenzorokat, hatékonyságot mérő statisztikai eszközöket. Egy nagyobb területet használó gazdálkodónak nem kell feltétlenül személyesen végigjárnia minden mezőt azért, hogy egyenként megszámolja az állatokat, kiszűrje a beteg példányokat, megteheti mindezt akár automatizált kamerás drónokkal és a hozzájuk kapcsolódó megfigyelő berendezésekkel. Egy hatalmas búzatábla, vagy egy átláthatatlan gyümölcsös földjének állapotáról szintén percre kész információkat adhatnak a leszúrt, speciális érzékelők, amelyek interneten keresztül egy elemző rendszerbe táplálhatják az adatokat, és jelezhetnek bármilyen probléma esetén. És ez még csak pár ötlet a legújabb lehetőségek közül. Emellett ott az internet, mint kommunikációs, hirdetési és tájékozódási csatorna. Az ablakpucoló meghirdetheti szolgáltatásait és akár a közösségi média eszközeivel terjesztheti saját hírét. A termelő megnézheti, melyik piacokon van legnagyobb kereslet a földjéről származó árukra, tájékozódhat az általános árszintekről, és interneten rendelhet termelőeszközöket, gépeket. Összességében tehát a digitális világ egy rakás olyan lehetőséget kínál, amivel egyrészt hatékonyabbá lehet tenni a munkát, valamint hosszú távon időt és pénzt lehet megtakarítani. Aki lemarad, kimarad A Cisco és a svájci International Institute of Management Development (IMD) által készített tanulmány szerint öt éven belül a cégek 40 százaléka szorulhat ki a piacról, vagy veszíthet jelentősen a pozíciójából a digitalizáció következtében. A digitális gazdaság egyik közelgő dilemmája, hogy a technikai fejlődés, az automatizáció fokozza a hatékonyságot és biztosítja a növekedést. Persze ennek a folyamatnak hátulütői is vannak, hiszen rengeteg emberi munkaerőt vált ki az átállás, így ahogy a cégek felismerik a digitalizálás előnyeit, a piacon megjelenhet egy csomó elbocsátott dolgozó is. Erős változások előtt (vagy már inkább közben) vagyunk tehát, már csak az a kérdés, ki ismeri fel időben az új idők új eszközeiben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Szeptember 29-én és 30-án újra megrendezik az Internet Hungary konferenciát Siófokon, mi is jól meghallgatunk minden előadást a fenti kérdésekkel kapcsolatban. A részt vevő hazai és külföldi szakemberektől reményeink szerint választ kaphatunk arra, hogy vajon csak a fodrász és a fogorvos munkája lesz-e biztonságban, illetve, hogy hol lesz ember és gép helye az új struktúrájú piacgazdaságban. Megnézzük, hogyan lehet Magyarországon mindenhová eljuttatni a szélessávú internetet. Szó lesz többek között a Szupergyors Internet Projektről, melynek célja, hogy 2018-ra minden háztartás legalább 30 Mbps sávszélességű internet hozzáféréssel rendelkezzen. A konferencián felszólaló szakértők továbbá azt is részletesen bemutatják, hogy a hazai cégek 2020-ig milyen uniós támogatásokat vehetnek igénybe infokommunikációs fejlesztésekre és innovációra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A digitalizáció újabb és újabb hullámai a reklámipart is folyamatosan formálják. A nem túl hosszú történelme ellenére mára már klasszikusnak mondható online hirdetési modellek gyökeres átalakuláson mennek keresztül. Előretörnek a tőzsdei logikán alapuló rendszerek, melyeken keresztül szó szerint licitálni lehet a hirdető szempontjából releváns média felületekre. A neuromarketing tudományos megközelítése is egyre nagyobb szerepet kap a modern üzleti világban: az emberi psziché mechanizmusainak feltérképezésével pontos képet kaphatunk arról, hogy mi áll egy-egy fogyasztói döntés hátterében. Az idei Internet Hungary konferencián a fentiek mellett külön szekciót kap a digitális reklámpiac, a kiskereskedelem és digitalizáció találkozása, a legújabb közösségi média trendek, a hazai startup ökoszisztéma égető kérdései, a tartalommarketing aktualitásai illetve a programozott online hirdetésekkel kapcsolatos legfrissebb tudnivalók. Szeptember végén remélhetőleg már nem csak kérdésekkel és felvetésekkel, hanem válaszokkal is jövünk a konferencia beszámolójában.
