Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék, ugyanakkor bejelentették, hogy 900 milliárd forintban korlátozták a három hónapos jegybanki betét év végi állományát. Ugyancsak a kedden közölt inflációs jelentés fő számaiból az is kiderült, hogy az MNB az idén és jövőre is alacsonyabb inflációra számít, mint korábban. A jegybank az eddig várt 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentette idei, és 2,6 százalékról 2,3 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, az idén a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul. Kész az MNB további korlátozásra is Az ülést követően kiadott közleményben a monetáris tanács jelezte, hogy a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondíciók lazítása a betéti eszköz korlátozásával összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben azonban a későbbiekben az inflációs cél elérése további monetáris lazítást indokol, a monetáris tanács kész a 3 hónapos betéti állomány erőteljesebb korlátozására. Nem nyújt a monetáris tanács az alapkamathoz Fotó: Adrián Zoltán - Origo Ismertették, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti a tanács. A korlát mértékéről ezentúl negyedévente határoznak, legközelebb 2016 decemberében a 2017. első negyedév végi szintről döntenek. A korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül éri el a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. Vége a gazdasági lassulásának A testület szerint az év eleji átmeneti lassulást követően az év hátralevő részében folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken. A kamatdöntés indoklása szerint a következő hónapokban az infláció várhatóan fokozatosan pozitív tartományba emelkedik. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe. 2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése a jegybanki várakozásoknak megfelelően újból élénkült. A növekedést elsősorban a végső fogyasztás és a nettó export, termelési oldalról a belső kereslet élénkülésével bővülő szolgáltatások, valamint az ipari és a mezőgazdasági teljesítmény korrekciója támogatta. A nemzetgazdasági beruházások tovább mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, főként az EU forrásokból finanszírozott állami beruházások visszaesése nyomán. Fotó: Hirling Bálint Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresletre támaszkodva ismét élénkül. A növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, a monetáris politika lazító lépései valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését - írták. Hozzátették, a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a lakossági fogyasztás bővülését, amely a következő években erőteljesen ösztönzi a gazdaság növekedését. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a testület szerint. Megjegyezték, ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az S&P befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarország adósbesorolását. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol - áll a közleményben. Még két évig így maradhat A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék. 2018 közepéig változatlan maradhat az alapkamat – közölte a monetáris tanács ülés után Suppan Gergely a Takarékban elemzője. Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját – mondta az elemző. Gyengült a forint Az MNB monetáris tanácsának kamatdöntése előtti percekben az eurót 308,80 forinton, a frankot 282,18 forinton, a dollárt 276,09 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Csaknem egy órával később az euró 309,44 forintra, a frank 282,69 forintra, a dollár 276,85 forintra erősödött. Gyengült a forint Fotó: Szabó Gábor - Origo Ezután jelentette be 15 órakor az MNB, hogy csökkentette inflációs előrejelzését és azt, hogy 900 milliárd forintban korlátozta a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát. A forint a következő 15 percben minimálisan tovább gyengült. Negyed négykor az eurót 309,62 forinton, a frankot 282,85 forinton, a dollárt 276,87 forinton jegyezték. Reggel 8 órakor az euró 308,68 forintot, a frank 281,67 forintot, a dollár 276,19 forintot ért. Let's block ads! (Why?) Forrás...
