[h=1]Húshagyókedd A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA[/h] [TABLE] [h=1]Húshagyó kedd 2014[/h] [/TABLE] Farsang farka Húshagyó kedd éjszakáján véget ér a farsangi időszak. Valamikor a szombat estétől Húshagyókedd éjfélig tartó időszakot nevezték „farsang farkának”, a hét hátralévő részének „csonkahét” volt a neve. Húshagyót néha „sonkahagyó”-nak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. „hamvas böjtfő”, „böjtfakadó”, de csak a „száraz” és „fogöblítő szerda” népi eredetű. Csütörtöknek pedig „csonka, zabáló, torkos, dobzódó” a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon. Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” is; de ilyen a turizás, a sardózás, a turka, a busó és a kuka (dőre) járás is. Régen idetartozott a legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése csakúgy. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvényt szüntették meg, hogy a (nagyböjti) negyvenhat napos penitencia majd az újat hozhassa.
Húshagyókedd, hamvazószerda és torkos csütörtök Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 22-re esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét. A bűnbánati felkészülés a VII. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa elrendelte a hamvazkodást a hívek számára a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma az utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és azzal keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. Mivel a régi korokban nemcsak a mulandóság jelképe, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe. Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a Torkos Csütörtök akciót, amikor az éttermek a menülapon szereplő kínálatból 50 százalék kedvezményt biztosítanak a helyben fogyasztásra. Szerdán kezdődik a nagyböjt Szerdán kezdődik a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt; ezen a napon, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - közölte az MKPK sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel. Mint írták, a keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon - és nagyböjt első vasárnapján - keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Az MKPK sajtószolgálata utalt arra: mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Magyarázatuk szerint a nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Példaként hozták fel, hogy Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az egyház a böjt mellett az imát és a szegények megsegítését ajánlja híveinek.
Megrázza-e a szakállát Gergely? Március 12-e Gergely napja, s tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptárban a tavaszi napéjegyenlőség pont ekkorra esett. Régen e napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy vágták földhöz, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték meg vele. Kezdetnek hallgassuk meg a Gergely éneket a Zurgó együttes előadásában: [video=youtube;7RSVkqysS2M]http://www.youtube.com/watch?v=7RSVkqysS2M[/video] Időjósló nap a mai: Úgy tartják: Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz. Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő. Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél,Szent Gyögy-napig él." Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.( Őket bizonyára a lugasban találjuk akkor is, ha Gergely megrázta a szakállát.) Hideg ide vagy oda, búzát, rozst, hüvelyeseket és palántás növényeket ültettek Gergely napján. Kit ünneplünk ezen a napon? A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Régen Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak Gergely emlékére, a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut körüllovagolták. "Szent Gergely vitézei" verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az iskolákba. A képen gergelyezők lázhatóak: A kép forrása a Mozaik Kiadó honlapja. Mi a gergelyjárás? A gergelyjárás az iskolás gyermekek toborzó és adománygyűjtő színjátéka volt. A kép forrása a Mozaik Kiadó honlapja. A gergelyjáráson a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak. A diákok életének része volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. Idővel a tanulók tanítóik számára is gyűjtötték az adományt, melyet esetenként együtt fogyasztottak el az iskolában. Ne is mondjátok, hogy ezt elevenítsük fel! A XVII. századtól a tanulók iskolába hívogatása is a gergelyjárás része lett. Azért ekkor, mert a reformáció következtében gombamód szaporodó protestáns iskolákba a tanulókat maguk a tanítók toborozták, mivel ekkor még híre-hamva sem volt a tankötelezettségnek. A Gergely nappal kezdődött és zárult a tanév. Manapság az elsősök szoktak elmenni az óvodába, s "toborozzák" a nagycsoportosokat, ez igen kedves felélesztése a szokásnak. A szokás tehát tovább él. A GERGELYJÁRÁS "DARAMATURGIÁJA": A szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard. Dobbal, zászlóval a kezükben mentek a házakba. A játék előadásához legalább három szereplő kellett:a püspök (vagy érsek) és a káplánok. A többi gyerek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviselt A gyermekpüspök először is a templomban versbe-szedett prédikációt mondott, majd tavaszt köszöntő seregével bejárta a falut vagy várost, elment seregével a házakhoz. A szereplők legtöbbször magukkal vitték az iskolás korba került gyerekeket, együtt elmentek a tanítóhoz.A szülők a toborzókat tojással, süteménnyel, pénzzel ajándékozták meg. Az iskolába visszaérkezve, terített asztal várta őket. A szülők ehhez az előző nap adták össze az ételeket A tanítók pedig minden évben gazdagították a jelenetet, ezért van olyan sok változat. Jellemző a gergelyjárásokra, hogy gergelyezők először így érik bebocsátásukat: Gyermeki seregünk, mint látjátok. Tiszteletet tenni jőve tihozzátok. Ha boldogan vagytok, azon örvend lelkünk, Ha szívesen veszik, egyet énekelünk. Ezután elénekelik valamely Gergely-éneket: Olvasás közben meg is hallgathatunk egy változatot a Kolompos előadásában: <strong style="margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: top;">[video=youtube;ihsp12RMPMs]http://www.youtube.com/watch?v=ihsp12RMPMs[/video] http://netfolk.blog.hu/2013/03/11/megrazza-e_a_szakallat_gergely
Április 25 a Búzaszentelés napja Szent Márk evangelista ünnepe,az egyházi búzaszentelés napja.A római katolikusok körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elháritásáért.
