Hmm ez Érdekes Netadó Után: Így Éljen Torrent És Youtube Nélkül.

Jobban tesszük, ha még időben felkészülünk a netadó utáni időkre. Elképzeltük, miféle lehetőségeink lennének a spórolásra, és hogy milyen régi szokásokat lenne érdemes újra feleleveníteni. Újjáélednek a kihalófélben lévő videotékák, ha már túl drága lesz torrentezni? YouTube helyett ismét eljön a válogatáskazetták ideje? Ideje kinyomtatni a Wikipediát? Időutazás a korlátlan internet előtti időkbe.


Kínjában jót nevetett az internetes közösség azon, hogy az nCore, hazánk legnépszerűbb torrentoldala az internetadó hírének hallatára beárazta az oldalon fellelhető filmeket és egyéb letölthető fájlokat. Ha ez az elsőre rossz viccnek tűnő adóteher valósággá válik, akkor viszont tényleg leáldozhat a torrentoldalaknak és a HD minőségű filmek letöltésének. Így viszont újra beköszönthet a videotékák aranykora.

Nem csak menő, hanem gazdaságos is lesz videotékába járni

Mint ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, tékába járni életérzés. Az internetadóval azonban már nem csak a nosztalgiázók és a tékák elkötelezett hívei kölcsönöznek majd DVD-ket és Bluray lemezeket, hanem akár azok is, akik eddig csak szüleik homályos beszámolóiból ismerték ezt a fajta filmfogyasztási szokást.


James Dean videotéka

Fotó: Fülöp Máté

Ha végignézünk a mostani kínálaton, már a fővárosban is alig találni működő tékát. Ha valamelyik üzlet még kitart, akkor ott sokszor lottózó vagy kávézó próbálja meg mérsékelni a filmbiznisz miatti veszteséget. A letöltések és az olcsó, pár száz forintos DVD-k korában ez teljesen érthető is. De mi van akkor, ha olcsóbbá válik egy film kikölcsönzése, mint letöltése? Gombamód szaporodnak majd a kölcsönzők, újra mindenki leporolja a DVD-lejátszót? Előkerülnek a sufniból vagy a szekrények mélyéről a VHS-lejátszók? Fellendül a feketepiac, külföldről becsempészett kalózmásolatok lepik el a piacokat?

A 90-es években még általános volt, hogy mondjuk a Csillagok háborúját valaki először egy másolt, rossz minőségű VHS-en látta. Lehet, hogy az új Star Wars-részt is majd úgy kell vadászni a feketepiacon, mivel a több gigabájtnyi letöltés már sokba kerülne.

Nem árt tehát felkészülni. A kevés még működő kölcsönző közül talán minden elkötelezett tékázónak a Király utcában található James Dean ugrik be először. A hely fogalommá vált az elmúlt évtizedekben, még szerelem is szövődött itt, az üzlet tulajdonosa, Szabó István már lehet, hogy tenyerét dörzsöli. A James Dean lehetőségeihez képest amúgy is lépést tart a torrentoldalak kínálatával, októberben huszonegy új film érkezett, köztük fontos művészfilm (A nimfomániás, Apáim története) a mozikban nagy sikerrel futó dráma (Philomena) vagy blockbuster is (Godzilla, X-Men az eljövendő múlt napjai). A kölcsönzőkben tehát egy-két hónappal a bemutató után érdemes keresni a mozisikereket vagy a művészfilmes csemegéket.


Fotó: Fülöp Máté

Buda legnagyobb tékája, a Tóbiás is igyekszik minden friss DVD- vagy Bluray-megjelenést a polcon tartani, csakúgy, mint a szintúgy legendás státuszú Odeon hálózat, ahol a klasszikusokból sincs hiány. Az Odeon tékák sorsa elég sanyarú volt az elmúlt években, a költözések, bezárások után most három helyen találhatjuk meg a nagy választékkal bíró hálózatot: a Művész mozi melletti pincében, a Corvin moziban és az Átriumban.

Ha már beköszöntött az analóg korszak, érdemes lesz a tékákba éves klubtagsági kártyát igényelni, hiszen így nem kell minden egyes kölcsönzéskor otthagyni a kissé borsos, háromezer forintos letéti díjat. A klubtagsági az említett tékákban ezer és kétezer forint környékén mozog, egy filmet pedig általában öt- és hétszáz forint közötti összegért vihetünk haza regisztrált tagként. Ha mindezt összevetjük azzal, hogy az ncore-on például a még mozikban is futó Az üldözött jobb minőségű verziójáért 822 forintot kellene adóznunk (igaz, ezek még a 700 és 5000 forintos a plafon előtti kalkulációk), akkor már érthető, miért fontos már most fellelni a lakóhelyünkhöz legközelebb működő kölcsönzőt.

A múltunk a jövőnk: újra hódít a walkman


Fotó:

Ahhoz, hogy rájöjjünk, mennyit változott a világ néhány év alatt, mindössze két dologra van szükségünk: egy audio kazettára és egy ceruzára. Ma már az sem biztos, hogy a fiatalabb generációk tagjai egyáltalán felismerik a kazettát, de abban biztosak lehetünk, hogy nem fogják kitalálni, mi a kapcsolat a két tárgy között.

Persze hiába tartják a következő hipszter-divatnak a kazetták reneszánszát, egyelőre nincs könnyű dolga annak, aki újra előszedné a nyolcvanas-kilencvenes évek legmenőbb hordozható lejátszóját, a Sony walkmanjét – aminek gyártását 2010-ben beszüntették – vagy annak egy távol-keleti másolatát (falun csak „vókmen”). Budapesten például egyetlen helyen, a Rock Diszkontban lehet újonnan zenekazettákat venni, már az antikváriumok is csak ritkán tartogatnak ilyen kuriózumokat. Még az is bajban van, akinek esetleg még van otthon kazettás magnója, és üres kazira venne fel válogatást a rádióból. Az elektronikai szaküzletek kazetta címszó alatt már szinte csak videokamerába való eszközöket árulnak – nem csoda, hogy azon a néhány webshop-oldalon, ahol még kapható audo kazetta, ehhez hasonló kommenteket olvashatunk: „85 éves nagypapám kívánsága volt ez a kazetta, így nagy örömöt szereztünk neki vele. Örülök, hogy ezen az oldalon megtaláltam”.

Pedig szakértők szerint a kazetták uralmát megdöntő CD-knél és a korábbi technikát képviselő, de még a mai napig menő hanglemezeknél is olcsóbb az előállítási költsége az audio kazettáknak, ha nagy mennyiségben gyártják őket – nagyjából 250-300 forint között mozog egységenként. Amerikában egyre több független kiadó kezdi felismerni a formátumban rejlő lehetőségeket, érvelésük szerint ugyanis vannak olyan zenei műfajok, amelyeknek egyszerűen jobban áll, ha nem valami modern hordozón adják ki őket. Ilyen például a lényege szerint is alacsonyabb minőségű lo-fi, a „csináld magad” attitűdöt képviselő punk és a mixtape-kultúrát megteremtő hiphop.

Ami azonban az elmúlt években még csak elméletben merült fel, az 2014-re gyakorlattá vált. A britpop két szupersztárja, Johnny Marr (The Smiths) és Noel Gallagher (Oasis) által a legjobb új brit bandának tartott Temples is kiadta kazettán Sun Structures című nagy sikerű bemutatkozó albumát, majd pár hónappal később jött a hír, hogy a Disney sem hagyta ki a kihagyhatatlant: a Galaxis őrzői című Marvel-képregényfilmben is szereplő Awesome Mix Vol. 1 című kazettát a valóságban is piacra dobják. Utóbbit addig hallgassuk neten, amíg ingyen van:

Ha ez így folytatódik, könnyen vége lehet a YouTube-DJ-k korszakának, és újra teret nyerhetnek a magnók hangerőszabályzóit sem kímélő kazettás házibulik. Sőt mindez már valóssággá is vált, hiszen az egyik pesti szórakozóhely, az Auróra már meg is hirdette offline buliját, ahol tilos lesz bárkinek is a wifit használnia, így a zenék sem a netről szólnak majd.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a fizetős internetet bojkottálóknak a Wikipédiáról is vissza kell szokniuk a Pallas Nagy Lexikonára, mivel sajnos nem jött össze elegendő pénz arra a közösségi finanszírozással meghirdetett, rendkívül logikus projektre, ami a Wikipédia kinyomtatását szorgalmazta – 1000 kötetben és 1 193 104 oldalban.
http://hvg.hu/kultura/20141029_Netado_utan_igy_eljen_torrent_es_YouTube