A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, amelynek során a neutrínó háromfajta típusa – vagy más néven "íze" – (elektron, müon, tau) átalakul egymásba. A jelenséget a japán Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriumban dolgozó Kadzsita Takaaki fedezte fel 1998-ban, az eredményeket a kanadai Sudbury Neutrínó Obszervatórium kutatója, Arthur B. McDonald erősítette meg 2001-ben. A jelenség választ ad arra is, hogy van-e a neutrínóknak nyugalmi tömegük. Mivel oszcilláció csak tömegkülönbség esetén jöhet létre, legalább az egyik fajta neutrínónak kell, hogy legyen tömege. A felfedezés bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük" – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Sudbury Neutrínóobszervatórium Forrás: AFP/Files A rejtélyes neutrínók A felfedezés a részecskefizika számára óriási jelentőségűnek számított. Az úgynevezett Standard Modellt – amely az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet – több mint 20 éven keresztül kikezdhetetlennek gondolták. Azonban a modell azt állította, hogy a neutrínóknak nincs tömegük, amit a díjazott kutatók eredményei megcáfoltak. Mindez azt jelenti, hogy a Standard Modell közel sem tökéletes, egymaga nem írhatja le a világegyetem működésének egészét. Anne L’Huillier, Goran K. Hansson és Olga Botner, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának a fizikai Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság tagjai (balról jobbra) bejelentik, hogy a neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat (a kivetítőn balról jobbra) a stockholmi Karolinska Intézetben Forrás: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Fredrik Sandberg A neutrínók az univerzumnak a fényrészecskék (fotonok) után a második leggyakoribb részecskéi, folyamatosan bombázzák bolygónkat, az emberi testen keresztül például másodpercenként sokmilliárdnyi neutrínó repül át észrevétlenül. Emiatt gyakran emlegetik őket szellemrészecskeként. Az anyaggal szembeni közömbössége azzal magyarázható, hogy a neutrínó – a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve – csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Sok neutrínó a kozmikus sugárzás és a földi atmoszféra találkozásakor jön létre, írja a kiadott sajtóközlemény. Mások a Napban végbemenő nukleáris reakciók útján keletkeznek. A jelenleg folyó kutatások a neutrínók befogását szeretnék elérni, ezzel ugyanis részletesebben lehetne tanulmányozni a tulajdonságaikat. 2011 szeptemberében készített kép a japán Kadzsita Takaakiról, a Tokiói Egyetem professzoráról az egyetem kasivai kutatóintézetében Forrás: MTI/AP/Kyodo News/------------------- Tavaly a kék LED volt a nyerő 2014-ben a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. A technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek, keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket. A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztése volt szükséges ahhoz, hogy versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED ma már széleskörűen elterjedt a mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, de szobák és közterületek megvilágításában is. http://www.origo.hu/tudomany/20151006-neutrino-fizikai-nobel-dij-2015.html
