“Épp a legnagyobb kánikulában kellett elromlania a hűtőnek is, pedig előtte tíz évig semmi baja nem volt” – ezt a mondatot nyilván sok olvasónk hallotta másoktól, vagy panaszolta ismerőseinek. Pedig kimutatható, hogy a nyári kánikula alatt érezhetően megemelkednek a hűtő-, és fagyasztógépek eladásai – tudtuk meg az Extreme Digitaltól. Ha elromlott, segítünk megfelelőt választani – Forrás: ThinkStock NYÁRON A MELEG, TÉLEN A DISZNÓK MIATT FOGYNAK A HŰTŐK Ennek az az oka, hogy a régi hűtőszekrények esetén már sokszor nem kellően hatásos az ajtó szigetelése, és a meleg miatt a berendezés kompresszora (ez mozgatja a hűtőközeget, ami a hátoldalt lévő csőrendszerben elpárolog, és eközben hőt von el a belső térből) sokkal gyakrabban kapcsol be, mint a hidegebb hónapokban, előrébb hozva a meghibásodás időpontját. Egyébként télen is van egy második csúcspont Magyarországon: ilyenkor a fagyasztóládákat keresik rengetegen, ezt a kiugrást azonban nem az időjárás, hanem a vidéki disznóvágások generálják. Az e-kereskedő statisztikái szerint a magyar vásárlók az alulfagyasztós hűtőszekrényeket kedvelik a legjobban, ez a típus teszi ki az eladások 50%-át, míg a 80/90-es években hódító felülfagyasztós kivitel már csak az eladások 8%-át teszi ki. Jelentős még az egyajtós hűtők aránya (15%), ezekben a fagyasztó vagy belül van, vagy hiányzik. Itthon nagyon népszerűek a fagyasztók (14%), míg a beépíthető hűtőgépek (8%) részesedése már jóval soványabb. Ennél is kevesebben engedhetik meg maguknak a dupla ajtós side-by-side óriáshűtőt, vagy külön borhűtőt, ezek együttesen csupán 5%-át teszik ki az eladásoknak. A dupla ajtós megoldás itthon luxusnak számít – Forrás: ThinkStock HA MÁR A-OSZTÁLYÚ A HŰTŐ, ROSSZUL NEM JÁRHATUNK! Ha önnek épp most romlott el a hűtőgépe, legalább annyi jó hírünk lehet, hogy a hatályos uniós jogszabályok értelmében Magyarországon már csak A-energiaosztályú hűtőgépet lehet árusítani. A hazai boltokban A+, A++ és A+++ besorolással lehet találkozni, a több pluszjel még takarékosabb fogyasztást jelent (noha a tervek szerint néhány éven belül az EU újra visszatér majd az A-tól G-ig tartó jelöléshez). HIRDETÉS Egy mai modern A+-os hűtőgép átlagos mennyiségű élelmiszerrel megpakolva nagyjából havi 800/1000 forintnyi áramot fogyaszt folyamatos üzem mellett, ehhez képest egy A++-os modell nagyjából 10%-kal, egy A++-os 20%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez, tehát utóbbival csaknem a negyedét spórolhatjuk meg a hűtő áramdíjának. Ez a takarékoskodás csak sok évi használat esetén éri meg gazdaságilag, viszont környezetvédelmi szempontból jó döntés a lehető legtakarékosabb készüléket választani. A jó hír, hogy sok A++-os hűtőgép már alig drágább más A+osoknál, ezek érhetők el a legnagyobb számban a legtöbb üzletben. A jegesedés ma már simán elkerülhető – Forrás: ThinkStock MIT KELL TUDNIA EGY HŰTŐGÉPNEK? Természetesen a hűtőgépek esetében is számos hasznos, és kevésbé fontos extra funkciót kínálnak a gyártók. Például okostelefonos alkalmazásból lehet állítgatni a hűtő belsejében lévő hőmérsékletet, aktiválni a gyerekzárat, vagy a gyorsfagyasztást – menő, de nem egy olyan funkció, amely létszükséglet. Ezzel szemben a No Frost vagy hasonló nevű jegesedésmentesítő technológia valóban hasznos: a hűtőgép belsejében ventilátor mozgatja a levegőt, és gondoskodik a páratartalom csökkentéséről, hogy sose kelljen jegesedés miatt leolvasztani. A fejlettebb típusok az erre alkalmas rekeszben a gyümölcsök és zöldségek frissen tartásához szükséges magasabb páratartamról is képesek gondoskodni, akár a megfelelő hőmérsékletet is automatikusan beállítva. És persze sokszor a látványos dizájnért is felárat kérnek a gyártók, cserébe nem az unalmas fehér hűtőt kell majd nézni a konyhában. Hasznos, ha LED fényforrás világítja meg a hűtőgépet hagyományos izzó helyet, ez nem csak keveset fogyaszt, de sokkal tartósabb is. Az inverteres kompresszorral szerelt hűtőgépek pedig takarékosabban és halkabban működhetnek – csendesnek például 40 decibel alatti zaj mellett számít egy hűtőszekrény. HOGYAN VEGYÜNK BORHŰTŐT? Sokakat meglephet, hogy amíg a hagyományos hűtőgépekből már csak A energiaosztályúak kaphatók, addig a borhűtőből akár C és D osztályúak is kaphatók. Ez főleg azért van, mert a borhűtők előlapja általában üveg, ami sokkal rosszabbul szigetel a normál hűtőszekrények ajtajánál. HIRDETÉS Ugyanakkor a borhűtők eleve csak 13 Celsius fok körüli hőmérsékletre hűtik a beléjük helyezett palackokat, míg a normál hűtők közel tíz fokkal alacsonyabb hőfokon működnek. Mivel a borhűtő nem olyan alacsony hőfokra hűt, mint egy hagyományos fridzsider, eleve kevesebb energiát igényel, és egy ilyen modell kiválasztásakor szempont lehet, hogy kaphatók termoelektromos, abszorpciós elven működő modellek, amikben nem működik kompresszor, ami a hagyományos hűtőgépeket is zajossá tenné. A borhűtő már egész más kategória – Forrás: ThinkStock A KOCSIBA IS KELL EGY HŰTŐ? Idén nyáron sokan vásárolnak hordozható hűtőboxot, hogy a családi kirándulás alatt az autóban hidegen tudják tartani a náluk lévő üdítőket és egyéb italokat. Ezek a hűtőtáskára hasonlító, 15-40 ezer forintos eszközök nem önálló mini hűtőgépek, csupán arra alkalmasak, hogy bizonyos ideig a már eleve hűtve beléjük helyezett italokat (esetleg ételeket) hűvösen tartsák. A hűtőboxok esetében általában relatív hőfokot adnak meg a gyártók, például azt, hogy az adott box az aktuális hőmérséklethez képest -13 vagy -18 Celsius fokkal hűvösebben tartja a tartalmát. Érdemes nyilván olyat választani, amelyik a legnagyobb mínuszt kínálja azonos árért, és a leghosszabb ideig tudja tartani a hőmérsékletet. Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy az adott modell csak autós szivargyújtóról, vagy konnektorról is üzemeltethető, egyes típusokhoz az utóbbi csomagot külön kell megvenni néhány ezer forintért, mások esetében viszont az alapcsomag része. Nyitó illusztráció: ThinkStock
