Ön ugyanannyit beszél Facebookon, mint régebben?

A témát ebben részben 'Hírek!' david9696 hozta létre. Ekkor: 2016. április 12..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,621
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Amikor a Facebook elindult, a legtöbben arra használták, hogy hírt adjanak saját magukról, a gondolataikról, az épp aktuális történésekről. Arról töltöttek fel képeket, amiket ők maguk láttak, azt írták meg, amin gondolkodtak, vagy terveztek. Ha viszont ma ránézünk a hírfolyamra, miből látunk egy csomót? Nézzük:
    • macskás fotók
    • Coelho idézetek, romantikus hátterekre biggyesztett világ-igazságok
    • mémek Tibi atyától a politikai montázsokon át a herevasaló celebig
    • YouTube-videók, klipek, zenék
    • (és a többi, és a többi…)
    • ja, és néhol még pár eredeti gondolat szöveg, vagy multimédiás tartalom formájában
    A The Information cikke szerint az emberek statisztikai szinten is bizonyíthatóan egyre kevesebb eredeti tartalmat osztanak meg. 2014 közepéhez képest 2015 közepére 21 százalékkal csökkent az ilyen postok száma. Ráadásul eredeti, vagy átvett tartalom ide vagy oda, egyébként is kevesebbet postolnak a facebookozók, egy év alatt 5,5 százalékkal kevesebbszer írtak, vagy osztottak meg bármit. Ugyan a 2016-os évről értelemszerűen még csak részleges statisztikák állnak rendelkezésre, de idén is folytatódik a megosztási kedv hanyatlása, beleértve az eredeti, saját tartalmak megosztását is.
    A cikk szerint a Facebook igyekszik kezelni a problémát, hiszen az ő érdekükben az áll, hogy a folyamatosan növekvő létszámú felhasználói tábor ne csak passzívan legyen jelen a közösségi oldalon, de használja is azt. Ezért állítólag már össze is raktak egy olyan csapatot a vállalaton belül, amely a megosztások, egyedi tartalmak serkentését kapta feladatául. Épp ezért elképzelhető, hogy nemsokára olyan funkciókat, esetleg “kedves üzeneteket” kapunk majd az üzenőfalon, vagy más formában, amelyek arra biztatnak, hogy ugyan, osszuk már meg, mi történt velünk, mi jár a fejünkben.