Öntözőkutak engedélyezése: véget kell vetni a vizek szabadrablásának

A NAK a kutak engedélyeztetési eljárásának könnyítését javasolja, ugyanakkor elkötelezettek abban, hogy a felszín alatti vizek vételezését szabályozott keretek közé szorítsák.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztálya múlt héten Dunaharasztiban tanácskozott, amelyen több fontos témát is érintettek az előadók és a megjelent kamarai tagok. Győrffy Balázs NAK-elnök általános áttekintést adott a kamara tevékenységéről és jövőképéről. Többek között szólt a tervezett jégesőelhárító-rendszerről – amelynek kialakítására pályázik a kamara –, valamint a Közös Agrárpolitika folyamatban lévő felülvizsgálatáról is. Utóbbi kapcsán arra biztatta a jelenlévőket, hogy a NAK online felületén megtalálható kérdőív kitöltésével maguk is véleményezzék a KAP-ot.

Bonyolult engedélyeztetés
Győrffy Balázs előadásának jelentős részében a kertészeti osztálytagokat is érintő öntözésről, illetve a kutak engedélyezési eljárásáról beszélt. Mint mondta, néhány nappal korábban az ügyben illetékes minisztériumi vezetőkkel egyeztetett, és abban mindannyian egyetértettek, hogy túl költséges és bonyolult az új kutak létesítésével, az engedély nélkül épült kutak legalizálásával és a meglévő kutak újraengedélyeztetésével kapcsolatos eljárás, amely terheken a kamara részéről könnyítést, egyszerűsítést javasolt. (2018 végéig bírságmentesen lehet engedélyeztetni a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutakat.)

Megjegyezte, a minisztériumi vezetők is elkötelezettek a könnyítés érdekében, és készül egy erre vonatkozó rendelet is. Győrffy Balázs hozzátette, a NAK a tervezői oldalról is szeretne változást elérni: megkeresték a mérnöki kamarát, hogy a kutak esetében egy egyszerűsített tervezést, tervezői eljárást dolgozzanak ki. Mint mondta, a mérnöki kamara nem utasította el az elképzelést, de döntés még nincs.

Öntözési stratégia készül

A NAK elnöke úgy vélte, a felszín alatti vizek kivételét egyszer és mindenkorra rendezni kell, mert ez a mostani rendezetlen és kaotikus állapot fenntarthatatlan, veszélyezteti a meglévő értékes vízkészletet – szerinte ad absurdum következményként az is előfordulhat, hogy egyes helyeken víz helyett homokot hoz majd fel a mélyből a kút. Úgy fogalmazott, a kamara célja, hogy a vízkivétel és az öntözés szabályozott keretek között történjen.



Fenntarthatatlan a jelenlegi állapot és veszélyezteti a vízkészletet – fotó: Shutterstock

Az egyik kamarai tag ezzel kapcsolatban felvetette, hibás az a mostani gyakorlat, hogy az öntözéshez mindenki a felszín alatti vizeket akarja használni. Úgy vélte, mivel a csapadékos időszakokban az országon rengeteg víz folyik át, érdemes lenne az ilyenformán ide jövő „szabad vizet" tározókban felfogni, az öntözést pedig ezekből biztosítani. Győrffy Balázs válaszában megjegyezte, az öntözésfejlesztési stratégia egyeztetése, kialakítása „magas politikai szinten” zajlik.

Egy másik kamarai tag azt javasolta, hogy az értelmetlen kútfúrások helyett alakítsanak ki öntözővíz-hálózatot, amelynek fejlesztésében akár a NAK is részt vehetne. A kamara elnöke úgy reagált – részben visszacsatolva az előzőekre is –, hogy az öntözésfejlesztési stratégiához felmérik az öntözővíz-igényeket, amelynek célja, hogy oda juttassák el az öntözővizet elsősorban, ahol a talajtani és klimatikus viszonyok feltétlenül indokolják.

Győrffy Balázs megemlítette, hogy a kutakra vonatkozó szabályozást úgy alakítják majd ki, hogy az új feltételekre mindenki felkészülhessen, és várhatóan 2019. január 1-től már érvényes és hatályos lesz. Úgy fogalmazott, aki addig nem rendezi a saját helyzetét, „brutális büntetésre számíthat” a klímaváltozással járó vízstressz, az uniós elvárások, valamint hazánk stratégiai vízbázisvédelme miatt.

Az illegális vízkivételek a vízkészletünket veszélyeztetik

Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mennyiség és minőségi tekintetben egyaránt veszélyeztetik. Elszennyezhetik és kimeríthetik Magyarország stratégiai, tiszta vízadó rétegeit (ahogyan az a talajvízkészletekre már jellemző probléma), valamint ivóvízbázisait. A kitermelt vízmennyiség nem jelenik meg a vízgazdálkodásért felelős minisztérium, a vízügyi hatóságok és vízügyi igazgatóságok nyilvántartásában, a rendelkezésükre álló adatok nem tükrözik a tényleges vízkivételt, ezért vízkészlet-gazdálkodási feladataik ellátása sem megfelelő.

Az agrár-vízhasználatokra vonatkozóan nagyságrendileg közel 100 ezer engedélyes rendelkezik vízjogi engedéllyel, akik végig járták a hazai szabályozás követelményeit, ezért őket hátrányosan érinti az illegális vízhasználat.
Forrás: https://www.agroinform.hu/gazdasag/ontozokutak-engedelyezese