Nem lesz egyszerű dolga Vona Gábornak, ha le akar számolni a párt radikálisaival, a Novák–Szávay–Apáti-trión kívül ugyanis mások is ugyanezt a vonalat erősítik a vezetőségben. Éppen emiatt elképzelhető, hogy a konfliktust valójában az okozta, hogy a kirakott alelnökök túlságosan kritizálták a néppártosodási törekvéseket, valamint kevésbé azonosultak a korábban radikális üzenetek megszelídítésével. A pártszakadás mindenesetre egyik félnek sem érdeke, de amiatt, hogy a nyilvánosság előtt zajlik a harc, feltehetően mindenki a végsőkig feszíti majd a húrt. Az nagyon valószínű, hogy Vona Gábor gyakori cikktéma lesz a Kuruc.infón. „Kizárt, hogy megváltoztassam a döntésemet! Ha Novák Előd, Szávay István és Apáti István a kérésem ellenére indulnak valamelyik elnöki posztért, élek a vétójogommal. Ha pedig a kongresszus nem támogatja a néppártosodási koncepciómat, lemondok” – jelentette ki az Origónak Vona Gábor, akit Novák Előd csütörtöki Facebook-posztjának megjelenése után kérdeztünk. Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint megszűnik a valódi verseny, ha Vona Gábor él a vétójogával Forrás: MTI/Kovács Attila Novák Előd ugyanis azt kérte a pártelnöktől, hogy álljon el eredeti szándékától, és a nyári kongresszuson ne emeljen vétót, ha a kérése ellenére elindulnak valamelyik elnökségi posztért. Ez ugyanis álláspontja szerint megszüntetné a valódi versenyt a pozíciókért. Több férfiasságot vár Vona Szávay István és Novák Előd Facebook-posztjai arról árulkodnak, hogy a politikusok attól tartanak, most csak az elnökségből szorulnak ki, később viszont a frakcióból, majd pedig a Jobbikból is. Vona Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, „senkinek a helye sem biztos, az enyém sem, erről 2018-ban kell dönteni”. A pártelnök ugyanakkor hozzátette: ezeknek a politikusoknak van helyük a frakcióban, most is ott dolgoznak. „Több férfiasságot várok tőlük, ha hisznek magukban és a képességeikben, akkor hinniük kell abban is, hogy lesz helyük a következő frakcióban” – mondta. A kiszoruló elnökök aggodalmát ugyanakkor alátámasztja, hogy a következő választások pártlistáján lévő sorrendet az elnökség javaslatára fogadja el az országos választmány, azaz egy új felállású Jobbik-vezetés akár nem befutó helyre is rakhatja a három politikust. A szerdán kirobbant botránnyal kapcsolatban Vona Gábor azt is elmondta, hogy már egy éve dédelgette ezt a lépést. „Voltak elbizonytalanodások és megerősödések, de mostanra biztossá váltam a döntésemben” – fogalmazott. Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor még összhangban volt Szávay Istvánnal és Novák Előddel Forrás: MTI/Mészáros János A hivatalos álláspont szerint azért van szükség a váltásra, mert a Jobbik már a kormányváltásra készül, ehhez pedig új emberek kellenek. Sokan azonban azt sejtik a háttérben, hogy Vona Gábor nem akart teret engedni a néppártosodással kapcsolatos kritikáknak. A Jobbik 2013 óta ugyanis azon dolgozik, hogy lemossa magáról a szélsőjobboldali címkét, mert pusztán a radikális szavazók begyűjtésével már nem tudták növelni szavazótáborukat. A középre tolódás sikeres is volt. „Vona Gábor összességében jó eredményeket tud felmutatni, például a legutóbbi választáson már egymilliónál is nagyobb volt a Jobbik szavazótábora. Egy ekkora tábort már nem lehet egy nagyon karakteres és következetes rétegpárti ideológiai iránnyal megtartani és tovább bővíteni. Márpedig a Jobbik vezetésének ez a célja, ezért ragaszkodnak ehhez stratégiához” – mondta az Origónak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Az Origó információi szerint sokan úgy látják a párton belül, hogy ennek a stratégiának a túlzott kritizálása vezetett oda, hogy Vona Gábor kitúrja az elnökségből a Szávay–Novák–Apáti-triót. Erre utal egyébként Novák Előd Facebook-posztja is, amelyben azt írja Vona Gáborról: „Ellenvéleményt persze sokszor megfogalmaztam neki négyszemközt vagy elnökségi körben, és olyan kritikákat, melyeket mások nem mertek, mert tartottak tőle.” Ki a radikális? Az ügy másik olvasata, hogy egy szalonképes néppárttal nem lehet összeegyeztetni azt a radikalizmust, amelyet például Novák Előd jelenít meg a párton belül. A politikus például rendszeresen hivatkozik a szélsőséges, antiszemita és rasszista Kuruc.info nevű portálra, ez a hangnem azonban sok szavazót elriaszthat. A Jobbik elnökségében és frakciójában ugyanakkor számos olyan politikus található, akik kifejezetten szélsőséges múlttal rendelkeznek. Ha a Szávayék a radikálisok, akkor mi vagyok én?” – vetette fel az Origónak Sneider Tamás, akit korábban szkinhedmúltja miatt támadtak. A párt frakciójában van azonban például Kulcsár Gergely is, akinek nyíltan bocsánatot kellett kérnie amiatt, mert beleköpött a Duna-parti holokauszt-emlékmű egyik cipőjébe, majd büszkén el is dicsekedett ezzel egy belső levelezési fórumon. Hibázott Novák a szovjet emlékműnél Vona Gábor pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem teszi az ágya fölé azokat a képeket, amelyek Novák Előd szovjet emlékműnél bemutatott akciójáról szólnak, de a korrupció 50 árnyalata című parlamenti akció viszont értékelése szerint zseniális volt. Vona Gábort megkérdezték arról is, hogy viszonyul a Betyársereghez. Azt felelte, nem követi a szervezet napi tevékenységét, de sok a torzító sajtóinformáció azzal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy Tyirityán Zsolt, a formáció vezetője nácinak és Vona Gábor barátjának vallotta magát, azt válaszolta, ezek szerint vannak náci barátai, de nem ez a barátságuk alapja, s van szocialista érzelmű, fideszes és még hitgyülekezetes barátja is. Vona Gábor pedig korábban együttműködési megállapodást kötött az izraeli politikusokat ábrázoló bábukat akasztó Orosz Mihály Zoltánnal. A településvezető által kitalált, a tiltakozók szerint csak a cigányok vegzálására létrehozott rendszert a Jobbik országosan is kiterjesztené minden olyan településen, ahol a párt adja a polgármestert. Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét is váratlanul érte Vona Gábor lépése Forrás: MTI/Kovács Attila Sokkal valószínűbb tehát, hogy a radikális szavazókról és a radikális politikusokról nem mond le a Jobbik, csak átcsomagolják a mondanivalót. Vona Gábor pedig csak olyan politikusokat tűr meg maga mellett, akik hajlandóak követni ezt az irányvonalat. A pártelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy voltak vitái az alelnökökkel, de ez szerinte „természetes, az lenne a furcsa, ha mindenben egyetértenénk”. A rejtélyes alapszabály Vona Gábor hatalmát egy alapszabályban lévő passzus adja, ami kimondja, hogy csak olyan politikus indulhat a tisztújításon, aki összegyűjti a jelölések 10 százalékát, emellett „a Jobbik elnöke is egyet ért indulási szándékával, és ezt a Jobbik elnöke szóbeli nyilatkozatában bejelenti a Kongresszuson a küldötteknek”. Ha az elnök nem ért egyet valakinek az indulási szándékával, nem kerül rá a szavazólapra, és programadó beszédét sem mondhatja el a Kongresszuson. Ezen a szabályon – bár a párton belül ismert volt – sokan meglepődtek, a Jobbik alapszabálya ugyanis valamilyen okból titkos. Próbáltuk elkérni a sajtóosztályuktól, azonban csak egy kétoldalas részletet küldtek át. Amikor azt kérdeztük Vona Gábortól, hogy miért titkos egy olyan dokumentum, amely minden párt esetében nyilvános, azt mondta, hogy „vannak olyan ügyek, amelyekben nem én vagyok kompetens válaszolni”, majd a pártigazgatóhoz irányított minket. A nyári tisztújításon egyébként az elnököt, a hat alelnököt és az országos választmány elnökét választják meg. Vona Gábor azt mondta, csak három ember lecserélésén gondolkodik. Azt már korábban is megírtuk, hogy a Jobbik Nyugat-Európában már bevált stratégiát követ, amelynek az a lényege, hogy kettéválik a központi és a helyi szinten alkalmazott kommunikáció. Míg tehát Vona Gábor pártelnök összefogásról és empátiáról beszél, addig a helyi aktivisták továbbra is a korábbi szélsőséges nyelvezetnél maradhatnak. A mostani botránnyal kapcsolatban ezt az értelmezést támasztja alá, hogy Zagyva György Gyula, a párttól támogatásokat kapó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik vezetője is kiállt Vona Gábor lépése mellett. Az Origónak nyilatkozva azt mondta, hogy a pártelnök szabályosan járt el, ráadásul egy olyan alapszabály szerint, amit annak idején a mostani alelnökök is megszavaztak. „Nem hiszem, hogy a radikálisok kizárásáról szólna ez a történet. Ha Vona Gábor nem akarna radikálisokat látni, akkor miért van még az elnökségben Volner János vagy Sneider Tamás. Fülöp Erik polgármester neve ráadásul felmerült lehetséges alelnökként, ő is a radikális vonalat képviseli” – fogalmazott. Úgy tudjuk, Orosz Mihály Zoltán, érpataki polgármester is kiállt a pártelnök mellett. Vona Gábor tehát feltehetően maga mögött tudhat jó néhány olyan szervezetet, amellyel a párt együttműködésre törekszik. Az viszont nagy kérdés, hogy jól mérte-e fel az erőviszonyokat” – mutatott rá Juhász Attila. „Az alapszervezet egy része már az érintett alelnök mögé állt, az ügy tehát bizonyosan megosztja a pártot, de ha Vona Gábor ezt meglépte, akkor elég erősnek gondolja magát ahhoz, hogy véghez is vigye” – fogalmazott. Szerinte azzal, hogy a nyilvánosság elé került a konfliktus, kisebb az esély a megegyezésre, miután most már mindkét felet a saját tábora készteti arra, hogy kitartson az álláspontja mellett. „Várhatóan éles párton belüli kampány zajlik majd a következő időszakban, megegyezés csak végszükség esetén lesz, ha például a pártszakadást kell elkerülni” – tette hozzá. Toroczkai átgondolja, mit lépjen Az alelnökök lehetséges utódairól Vona Gábor nem kívánt egyelőre nyilatkozni, mert mint mondta, még korai lenne. Azt ugyanakkor korábban egyértelművé tette, hogy jobbikos polgármesterekben gondolkodik. A lehetséges utódok között emlegetik Ózd vezetőjét, Janiczak Dávidot, Taploca polgármesterét, Dobó Zoltánt, valamint Fülöp Eriket, Tiszavasvári polgármesterét. A Jobbikban terjedő pletykák szerint olyan ember is szóba jöhet, aki jelenleg nem is tagja a pártnak, ez a személy feltehetően Ásotthalom polgármestere, a párthoz közel álló Toroczkai László lehet. Toroczkai László is szóba került lehetséges alelnökként Fotó: Polyák Attila - Origo Toroczkai László egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azt azonban az Origónak elárulta, hogy keresték az elnökségtől is ebben a témában. Állítása szerint korábban egyáltalán nem gondolkodott azon, hogy indul valamelyik posztért, „ha terveztem volna, akkor beléptem volna a pártba” – fogalmazott. Arra a kérdésre egyelőre nem kívánt reagálni, hogy a fejlemények ismeretében indul-e a tisztújításon. Jöhet a pártszakadás? Juhász Attila szerint Vona Gábor lépése nagyon kockázatos mindkét fél számára. Ha nagyon elmérgesedik a konfliktus, akár pártszakadáshoz is vezethet, ez azonban egyik félnek sem érdeke – fogalmazott, hozzátéve, hogy szétválás esetén feltehetően azok járnának rosszabbul, akik kiszorulnak a pártból. Szávay István és Novák Előd mellett Apáti István is bejelentette, hogy Vona Gábor kérése ellenére indul majd az alelnöki posztért Forrás: MTI/Kovács Attila A Jobbik történetében egyébként már több leválási kísérlet is volt, de eddig mindegyik elbukott. Emlékezetes például Szegedi Csanád ügye, akinek a távozása után sokan pártszakadásra számítottak. Ekkor éppen Novák Előd fogalmazott úgy, hogy erről szó sincs, csak „nem hagytuk, hogy elgennyesedjen a seb, és ezzel hosszabb távon kisebb támadási felületet adunk”. Szávay István, Novák Előd és Apáti István kitúrása után azonban Novák Előd felesége, Dúró Dóra is elhagyhatja a pártot, a képviselő ugyanis levélben jelezte a pártelnöknek, hogy lemond az összes pártbéli tisztségéről, ha Vona Gábor él a vétójogával. Bizonyára nem egyszerű Dúró Dóra helyzete” – fogalmazott Vona Gábor, aki ugyanakkor bővebben nem akarta a képviselő levelét kommentálni, mert még nem egyeztetett vele személyesen. Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselővel szintén egyeztetésre készül Vona Gábor, erről szintén nem akart bővebben nyilatkozni. A csütörtökön kirobbant konfliktus az egyik legnagyobb belső harc a Jobbik életében, a következő hetekben pedig várhatóan egyre élesebb nyilatkozatok születnek majd. Az is igen valószínű, hogy a Novák Előd által sokat idézett Kuruc.infón még élesebb támadásokra számíthat Vona Gábor. Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20160421...adikalis-szelsojobb-elnokseg-tisztujitas.html
