Hírek Itthon Október 2-án évtizedekre eldőlhet Európa sorsa

Míg a kelet-európai országokban, főként a történelmi helyzetük miatt van egyfajta civilizációs veszélyérzet, addig a nyugat-európai országokban ez nincsen meg, és ez vezetett el a jelentős nézetkülönbséghez a menekültügyben – minderről Tuzson Bence beszélt a tusnádfürdői szabadegyetemen. A vitán résztvevő Szent-Iványi István szerint nem a liberálisok tehetnek a válságról, míg Magyarország berlini nagykövete szerint Németországban egyre többen értik meg a magyar szempontokat.


Tuzson Bence a menekültválságról szóló kerekasztal-beszélgetésen Tusnádfürdőn azt mondta, a II. világháború óta a mostani népszavazás az első, ami hosszú évtizedekre meghatározhatja Európa jövőjét. Az európai civilizáció az elmúlt kétezer évben egy hódító civilizáció volt, ami azt jelentette, hogy ahová léptünk, oda elvittük a kulturális hatásokat is – vélte a Miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára.

Mindez ahhoz vezetett, hogy egyfajta felsőbbségrendűség érzés alakult ki az európai civilizáció berkeiben. Az európai civilizációs hatás azonban az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé működik. Ezt mutatja, hogy Európán belül párhuzamos társadalmak alakultak ki – mondta Tuzson Bence. A nyugat-európai és a kelet-európai gondolkodás közötti különbség alapja, hogy keleten van civilizációs veszélyérzet, míg nyugaton nincs.



Tuzson Bence szerint Kelet-Európában van civilizációs veszélyérzet

Fotó: Adrián Zoltán - Origo
Vissza az eredeti jelentéshez


Európáról lekerült a teher a hidegháború évtizedeiben, mivel vagy a szovjet-orosz, vagy az amerikai haderő oldotta meg a katonai válságokat a kontinensen – mondta az államtitkár. Tuzson Bence szerint kiveszett a katonai védelem gondolata az európai közgondolkodásból, mivel számolnak katonai konfliktussal a kontinensen.

Egyetértünk abban, hogy akit üldöznek, annak menedéket kell adni – mondta a politikus. A menekültjog fogalmába azonban az európai vezetők olyan dolgokat tuszkoltunk bele, ami nem odatartozik. Ilyen például a bevándorlók fogalma is. Éppen emiatt meg kell védeni a korábbi értékeket, és vissza kell kanyarodnunk a fogalmak eredeti jelentéséhez. Tuzson Bence szerint éppen ezért jó lenne, ha minél többen mennének el szavazni az októberi népszavazáson, mivel így az európai döntéshozókat rá lehetne venni arra, hogy újragondolják eddigi nézeteiket. Ez a folyamat egyébként már most elindult, mivel bizonyos kérdésekben kivárás jellemzi már Brüsszelt – tette hozzá.



A fideszes politikus bízik benne, hogy sokan elmennek október 2-án szavazni

Fotó: Adrián Zoltán - Origo
Összeomlott a jogi építmény


Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a migrációs válság jogi hátteréről azt mondta, az unió joga két területen összeomlott. A schengeni külső határ védelmének a betartása és menekültügyi eljárás szabályozása nem működött, legfőképpen Görögország nem tartotta be ezeket a szabályokat. Már 2010-11-ben felszólították Athént, hogy tartsa be az előbb említett szabályokat – mondta az államtitkár. Szerinte a schengeni határ megvédésének a hiánya vezetett el a migrációs válsághoz.

Az egész európai szabályozás arra épül, hogy aki az unió területére érkezik, annak regisztrálnia kell, teljesen függetlenül attól, hogy legálisan, vagy illegálisan érkezett. Sok százezer ember esetében ez nem történt meg Görögországban. Berke Barna arról is beszélt, hogy a válság eszkalálódásában nagy szerepet játszott a brüsszeli rossz helyzetértékelés is. Egy célunk volt a jogi határzár bevezetésével, mégpedig, hogy visszavegyük az irányítást a határon.



Berke Barna arról beszélt, hogy tavaly összeomlott az uniós menekültügyi jogi építmény

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Magyarország azért nem veszi vissza azokat az embereket, akik nálunk regisztráltak, mert ez teljesen összedőlt szabályozás egy elemét kivenni nem jogszerű eljárás. Minden bizonnyal emiatt kötelezettségszegési eljárás indul majd hazánk ellen – mondta Berke Barna. Az EU-török megállapodásról azt mondta, hogy azt is megtámadták az Európai Bíróságon, így még annak a jövője is erősen kérdéses.

Merkel kontra Orbán


Györkös Péter berlini nagykövet arról beszélt, a tavalyi CDU-kongresszuson Merkel azzal legitimálta a német migrációs politikát, hogy Magyarországról szeptemberben ki kellett menekíteni az embereket. Az egész migrációs témakör egy Merkel-Orbán viszonyrendszeren keresztül is értelmeződik a német és európai politikai színtéren. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, és a beérkezőket nem tudjuk integrálni, akkor Németország destabilizálódhat. Mindez nem érdeke Magyarországnak sem – mondta a nagykövet.



Györkös Péter, berlini magyar nagykövet úgy véli, hogy Németországban egyre többen értik a magyar szempontokat

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Orbán Viktor azon kijelentéseit, miszerint ő védi meg a schengeni külső határt korábban kinevették Németországban, míg mostanra már egyre többen ismerik el ezt a teljesítményét. Meg kell próbálni felszámolni a migrációs nyomás okait – mondta a nagykövet. Alapvető érdekünk, hogy Németországgal megismertessük a magyar álláspontot, ha ez nem tudna teret nyerni, akkor véget érhet az európai életmodell. A menekültkérdés kapcsán ma már nem Németország, hanem az Európai Bizottság a legnagyobb probléma – mondta Györkös Péter.

A liberális javaslat


Szent-Iványi István, a Liberálisok külügyi képviselője arról beszélt, hogy a téves nézet az, hogy a liberálisok lennének felelősek a menekültválságért, mivel több liberális kormány is erőteljes véleményt fogalmazott meg menekültekkel kapcsolatban. A politikus szerint az Európai Bizottság valóban nem áll a helyzet magaslatán, de döntéseket ők sem hoznak. Az igazi felelős a helyzetért a kormányfők tanácsa – tette hozzá.



Szent-Iványi istván szerint nem a liberálisok tehetnek a menekültválságról

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A menekültválság esetében a 28 tagország közül csak 10-12 ország érintett, ráadásul közöttük sem volt konszenzus. Mindezek a szempontok vezettek el a mostani helyzethez – vélte a politikus. Egy biztonsági övezetet kellet volna az EU-nak létrehoznia Szírián belül, és ott kellett volna ellátni a menekülteket. A török-EU megállapodás kapcsán egyre több az aggály, amit az elmúlt hetek eseményei csak felerősítettek – mondta Szent-Iványi István. A politikus is rossznak tartja a betelepítési kvótát, de egyébként sincsen ilyen uniós terv, mivel csak áthelyezésről van szó.

Vészhelyzet


2013-ban mintegy 230 millió ember más országban élt, ahol nem született és 51 millió olyan személy volt, aki elmenekült – mondta Bakondi György. A miniszterelnöki biztos szerint nem az iszlám vallással van probléma, hanem a radikális iszlám egyes ágazatai okoznak problémát. A várakozásaiban csalódott illegális bevándorlókat célozza meg a radikális iszlám, valamint a többgenerációs muszlim családok fiataljait.



Bakondi György vészhelyzetről beszélt

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A befogadás, a kontroll nélküli beáramlás, az unió döntéshozóinak hibás döntései nagyon komoly veszélyhelyzetet teremtettek Európában – mondta Bakondi György. A franciaországi és a németországi terrorcselekmények miatt jelentősen megváltozott a kerítéssel kapcsolatos nyugati politika. Több más állam is kerítést épített, sőt a magyar eszközöket vásároltak ehhez – tette hozzá.

Radikalizálódás a börtönökben


Az európai titkosszolgálatok nagyon nehezen tudnak fellépni a magányos merénylőkkel szemben – mondta a beszélgetése Georg Spöttle. A biztonságpolitikai szakértő szerint a párizsi, a brüsszeli és a nizzai merényletek esetében közös pont volt, hogy az elkövetők nem releváns bűncselekményeket követtek el, majd a börtönben radikalizálódtak. A többmilliós bevándorlótömeg Nyugat-Európában nem integrálódott, sokan sikertelenek, ami szintén alapja a terrorizmusnak. Magyarországon is hasonló helyzet jönne létre 20-30 év múlva, ha megvalósulna a letelepedési kvóta – mondta a szakember.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...