Március 30. vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órákat.2014. Március 30. (vasárnap) 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat![h=4]Óraátállítás [/h]2014. Március 30. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában jobb lesz a nyári időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a télnek és jönnek a meleg, napsütötte nyári hónapok. [h=4]Óraátállítás célja[/h]Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban megoszlanak a vélemények az óraátállítás szükségességéről. .[h=4]Ki kezdeményezte az óraátállítást[/h]Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. [h=4]Megtérül az óraátállítás?[/h]A vélemények ma már megoszlanak óraátállítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint az energia fogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat. [h=4]Mikor kell az órát átállítani?[/h]Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 2 órakor 3 órára kell átállítani az órákat, tehát a nyári időszámításnak megfelelően egy órával előre. [h=4]Téli időszámítás[/h]Az őszi óraátállítással térünk vissza a csillagászatilag indokolt időszámításhoz, amit az órák tavasszal történő előreállítása miatt vesztünk el. [h=4]Nyári időszámítás[/h]A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A nyári időszámítás gazdasági hatásait senki nem írta le eddig pontosan és egyre inkább úgy néz ki, hogy senki nem is fogja, mivel az óraátállítás közvetlen a gazdaságra gyakorolt hatásai nem mérhetőek és nem bizonyíthatóak közvetlenül. Az óraátállításnak azonban vannak más emberibb hatásai is, amiket ráadásul mindenki a saját bőrén is megtapasztalhat. Nyáron szívesebben kapcsolódunk ki a természetben és jobban érezzük magunkat természetes fényben. A hosszabb nappalok segítségével aktívabban élhetjük életünket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van egészségünkre is. [h=4]Óraátállítás és az emberi test[/h]Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk. http://oraatallitas.infobomba.hu/
[h=1]Keveset alszik? Így élje túl az óraátállítást![/h]Több mint hatmillió magyar számára a tavaszi időszakra eső óraátállítás maga a pokol. Ennyi ember szenved ugyanis Magyarországon krónikus alváshiányban, azaz legalább fél, de inkább 1-2 órával kevesebbet alszik a szükségesnél. Pechükre tavasszal visszafelé, tehát egy órával korábbra állítjuk az órát. Tippeket adunk, hogy ne úgy kezdődjön a jövő hete, mintha fejbe verték volna. Az altató például tilos! Ám az egy óra mínusz és az ebből következő nappali fáradtság csak az egyik tényező, amivel meg kell birkóznia alváshiányos honfitársainknak. Az óraátállítás miatt fellépő alváshiány, vagy inkább a kényszerű alvásmegvonás az egészségre is erősen kihat. Hogy mennyire, az attól függ, hogy milyen az aktuális egészségi állapotunk, az alvási szokásaink és az egészségünk. Mivel belső biológiai óránk a nap járásához igazodik, az óra átállításával teljesen megkeveri az eddig megszokott életritmusunkat (ezt alváskutatók cirkadián ritmusnak hívják). Az, hogy ki milyen gyorsan alkalmazkodik az időeltolódáshoz, több dologtól is függ. Az egy óra mínusz miatt akkor vagyunk bajban, ha az életmódunk miatt eleve kevesebbet alszunk annál, mint amennyit szükségesnek éreznénk. Ha az elhavazott életmód tetejébe még több alkoholt vagy koffeint veszünk magunkhoz az óraátállítást megelőző és azt követő napokban, szinte biztos, hogy az alvásmegvonás tüneteivel számolhatunk. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: AFP / Justin Tallis [/TD] Az alváshiány tünetei Magyarán szólva úgy érzezzük magunkat, mint „akit megrágtak és kiköptek” (Vámos Miklós alapján). Számolhatunk koncentrációs nehézségekkel („ki tud odafigyelni két ásítás közt?”), memóriazavarokkal („a franc se emlékszik apró részletekre, mikor örülök, ha ébren tudok maradni”), az átlagosnál fokozottabb éhségérzettel, nappali aluszékonysággal. Egy rossz egészségi állapotú embert pedig még könnyebben megviselhet az alvás hiánya. Amerikai kutatások szerint a tavaszi óraátállításkor drasztikusan nő a szívinfarktusok és a közlekedési balesetek száma. Tehát az óraállításkor fellépő alvásdeficitet nem szabad alábecsülni! Ha a fentieket a hétköznapi életre lefordítjuk, akkor egy egész nap rágcsáló, koffein-és cukorbombákat magába döntő, eszegető, akár a volán mögött is elszundikáló, feledékeny – mondhatjuk úgy is: használhatatlan – lény válik belőlünk. Ha nem vigyázunk és tartósan beérjük kevés alvással, akkor ez lesz az alapállapot, úgy, hogy még csak észre sem vesszük saját leépülésünket. Hol a bibi? A probléma ugyanis az, hogy hiába „gyúrunk rá jó előre” az óraállításra, tehát hiába feküdnénk le az óraállítás előtt egy órával korábban, nem leszünk álmosak. És aki nem álmos, az nem alszik. A szervezet ugyanis makacsul ragaszkodik a megszokott lefekvési idejéhez és ugyanúgy, nagyjából ugyanabban a (kései) órában fogja termelni az elálmosodás folyamatáért felelős melatonin hormont, mint ahogy megszokta az előző hónapokban. Tehát ismét egy órával később alszunk el és később is ébrednénk – ez testvérek között is minimum egy óra alvásdeficit, ami súlyos terhet ró a szervezetre, mivel nem tud regenerálódni. Ám nincs minden veszve! Számos módszer létezik, amivel mégiscsak segíthetünk a szervezetünknek, hogy gyorsabban hozzászokjon ahhoz az „elveszett” egy órához. De hogyan? Mit tehetünk, hogy óraátállításkor ne legyünk túl álmosak? Másként fogalmazva a kérdést: hogyan lehet az óraátállításhoz gyorsabban alkalmazkodni, elkerülve a kb. 3-4 nap vegetálással és ásítozással, esetlegesen közlekedési balesetekkel teletűzdelt adaptációs időt? Több lehetőség is van. Ha gyorsabban akar átállni, akkor a mostani hétvégére ez a feladat: 1. Tekerje le a lámpák fényerejét az otthonában, ha besötétedik – a fény, illetve annak hiánya az elsődleges indikátora a belső órája működésének. 2. Mozgás, sport, mozgás! Nélküle az alvás nehezebben megy, egy jó kis délutáni edzéssel viszont hamarabb elálmosodik, így hamarabb átáll a korábbi kelés időpontjára. 3. Az altató tilos! Ha altatóval próbálja rávenni magát, hogy hamarabb elaludjon, rossz úton jár. Egyrészt rászokhat, másrészt meg rövid távon (3-4 hónap) is olyan nem várt mellékhatásokkal számolhat, amiket egy jóhiszemű ember álmában sem gondolt volna. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: AFP / Indranil Mukherjee http://hvg.hu/divat_design/20140328_Keveset_alszol_Igy_eld_tul_az_oraatallita[/TD]
valamikor volt oka szerintem, hogy előbb vagy később van, de ahány embert kérdeztem véleményről mindenki csak azt tudja mondani,hogy az embert megkeverjék ezzel. szerintem is.de az igazi okos embereknek biztos igaza van.
