Biztos, hogy több minisztere lesz Orbán Viktornak a 2014-es kormányában, mint eddig, csak azt nem tudni, mennyivel. Nem akar jelentős változtatásokat a kormányzati struktúrában – jelentette be a miniszterelnök a választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Változások azonban lesznek, és több, akár strukturális következményekkel járó kérdés még függőben van. Az már szinte biztos, hogy Navracsics Tibor eddigi tárcáját, a csúcsminisztériumnak számító Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot feldarabolják. A közigazgatási rész a Miniszterelnökséghez kerül, az igazságügy pedig önállósodik. Az újonnan kialakuló, az eddigi tárcákhoz képest szerény méretű igazságügyi minisztériumot Trócsányi László, jelenlegi párizsi nagykövet, az Alkotmánybíróság korábbi tagja vezetheti majd. Hétfőn éppen Navracsiccsal nyitotta az új kormányzatról szóló megbeszéléseit a miniszterelnök, ahol bejelentette, hogy az eddigi miniszterelnök-helyettessel hosszú távon uniós biztosként számol, de az ősszel esedékes brüsszeli személycserékig elláthatná a külügyi tárca vezetését is. Martonyi János az előző kabinet külügyminisztere nemrég bejelentette, hogy visszavonul a kormányzati szerepléstől. Bővíti a miniszterek számát a közigazgatást elnyelő Miniszterelnökség is. Az elmúlt négy év alatt rengeteg új feladatot gyűjtött be magának, de annak ellenére, hogy a ciklus végére óriásminisztérium lett belőle, Lázár János államtitkári poszton maradt. Forrásaink szerint ennek több oka is volt: Orbán nem akarta bővíteni a 2010-ben olcsó rendszerként meghirdetett szerkezetben a miniszterek számát, másrészt nem akart „még egy Stumpfot a hátába”. A jelek szerint a miniszterelnök feladta mindkét érvét, Lázár János is miniszter lesz, ráadásul kancelláriaminiszter, pont úgy, ahogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején. További jelentős változásokat hozhat Orbán és Balog Zoltán tárgyalása is. Balogról tudható, hogy minden eszközzel igyekszik megszabadulni az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó egészségügyi államtitkárságtól, amely szerinte önálló tárcát érdemelne. Értesüléseink szerint az már biztos, hogy az új kormányban nem Szócska Miklósra bízzák majd a területet, miniszterként vagy államtitkárként Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere vagy Velkey György, a Kórházszövetség elnöke veheti át a stafétát. Külön tárcáért harcol Pálinkás József is. Az MTA elnöke a felsőoktatásnak szeretne egy minisztériumot gründolni, amelyet természetesen ő vezetne. Pálinkás már kétszer összehívta a jelentősebb egyetemek rektorait, hogy megbeszélje velük, támogassák az elképzelését. Úgy tudjuk, Orbán is számol Pálinkással, akire valamilyen oktatási vagy tudományszervezési feladatkört bízna, ám a külön felsőoktatási minisztérium létrejöttét nem támogatja. A közoktatás irányításában is változik az államtitkár személye, Hoffmann Rózsa helyébe Hoppál Péter eddigi Fidesz-szóvivő vagy Sipos Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár léphet, de a személyi döntések attól is függenek, hogy újra egyesítik-e az oktatási területet, vagy továbbra is marad a jelenlegi felsőoktatás-közoktatás felosztás. Nem vesztette el Orbán Viktor bizalmát a vagyonnyilatkozatai miatt komoly ellenzéki össztűz alá vett Rogán Antal, állítják forrásaink. A frakcióvezető várhatóan bekerül a kormányba, de azt Orbán egyelőre nem árulta el, hogy fejlesztési miniszteri vagy más posztra nevezi ki. Ha tárca nélküli miniszter lesz, akkor újabb taggal bővül majd a kormány. http://index.hu/belfold/2014/04/08/orban_8_minisztert_akart_de_nem_fog_osszejonni_neki/
