Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében. Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye. "Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük" - mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket. Orbán Viktor miniszterelnök július 12-én bejelenti az Országház Vadásztermében, hogy Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját. Jobbra Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Forrás: MTI/Illyés Tibor A Seuso-kincsek korábbi hét darabját még 2014-ben szerezte vissza az állam. A kormányfő akkor is rendkívüli tájékoztatón jelentette be a kincsek visszaszerzését. A kincsek eredete Seuso egy gazdag és előkelő római lehetett, a nevével ellátott műkincsekre Polgárdi és Szabadbattyán között félúton, a mai Kőszárhegy környékén, a negyedik században lerombolt egykori villája környékén bukkantak. Az ezüstöket - állítólag negyvenet - az 1970-es években találta meg egy kőbányában Sümegh József, a férfit 1980 decemberében felakasztva találták egy kőszárhegyi pincében. Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Forrás: MTI/Illyés Tibor Hogy hogyan kerültek ki Magyarországról a kincsek, senki sem tudja, vagy ha mégis, hallgat róla. A nyolcvanas években az angol Lord Northampton és üzlettársai vásárolták fel a tárgyak ismert darabjait. 1990 februárjában a Sotheby's New York-i irodájában tartott sajtótájékoztatón Seuso-kincsként mutatták be a nyilvánosságnak a 14 ezüsttárgyat és a rézüstöt. A Magyar Köztársaság 1991-ben bejelentette igényét a leletegyüttesre, és perbe szállt értük Northampton ellen, ahogy Libanon és Jugoszlávia (később Horvátország) is. 1993 novemberében meghozott ítéletben Beatrice Shainswit bírónő arra jutott, hogy "a kincs eredete nem bizonyosabb most, mint a pereskedés kezdetén volt", így egyik ország igényeit sem tartotta jogosnak. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...