[center:1rr979mm]Óriáshold maradványai lehetnek a Szaturnusz gy?r?i Egy tanulmány szerint a Szaturnusz gy?r?i egy hatalmas hold maradványai, amit a bolygó pusztított el körülbelül 4,5 milliárd évvel ezel?tt. A tudósok szerint a szerencsétlenül járt égitest méretét tekintve a Szaturnusz legnagyobb holdjával, a Titánnal vetekedhetett. A folyamatban a bolygó gravitációja letépte az egykori hold jeges küls? rétegeit, megalkotva a híres gy?r?ket, amik egykor sokkal nagyobbak lehettek, id?vel azonban anyaguk jelent?s része összeállt, létrehozva a bolygó jeges bels? holdjait. "A modell szerint a gy?r?k ?si eredet?ek, ugyanaz a folyamat alakította ki, ami a Szaturnusz egyetlen megmaradt nagy holdját, a Titánt is" - nyilatkozott a tanulmány szerz?je Robin Canup, a coloradói Southwest Kutató Intézet munkatársa. "Ez az egyetlen következetes magyarázat a jégben gazdag bels? holdakra" A Cassini ?rszonda adataiból alkotott hamis-színes kompozit felvétel a Szaturnusz gy?r?ir?l és a déli féltekér?l A küls?-Naprendszer anyagának nagy része nagyjából egyforma mennyiségben tartalmaz k?zetet és jeget, a Szaturnusz gy?r?ire azonban ez a tézis nem igaz, 90-95 százalékban vízjégb?l tev?dnek össze. Mivel az id?k során a meteoroidok porral és törmelékekkel szennyezték be a gy?r?ket, a rendszer kialakulásakor gyakorlatilag tisztán vízjégb?l állt, mondta Canup, ami egyáltalán nem könnyíti meg a gy?r?k eredetének magyarázatát. A vezet? elméletek szerint a gy?r?k a Szaturnusz egyik holdjának és egy üstökösnek a találkozásából keletkezhettek, vagy egy túl közel merészked? üstökösb?l, amit szétszakított a bolygó gravitációja. Ezek az események azonban a jég mellett jókora k?zetmennyiséggel árasztották volna el a gy?r?ket, ami nem egyeztethet? össze a magas jégtartalommal. Egy, a Szaturnusz gravitációs er?i által megsemmisített Titán méret? hold azonban kifejezetten jól illik a képbe, tette hozzá Canup. Bár a Szaturnusz ma csak egy igazán nagy holddal rendelkezik, egykor több is keringhetett körülötte, a Jupiternek például négy is van, számos kutató pedig úgy véli, a Naprendszer korai id?szakaiban több nagy hold is létezhetett a Szaturnusz körül, amiket viszonylag rövid id?n belül el is nyelhetett a gázóriás. Új tanulmányban Canup numerikus modellezéssel bizonyítja, hogy az utolsó halálra ítélt hold hozta létre a Szaturnusz jelenlegi gy?r?rendszerét. Ahogy a Titán méret? hold kell? közelségbe került, a bolygó gravitációja intenzív húzóer?t fejtett ki rá, lebontva a hold küls? jeges rétegeit, melyekb?l létrejöttek a gy?r?k, míg a hold épen maradt sziklás magja id?vel a bolygóba csapódott. A heves folyamat többször végbemehetett, több nagy hold vesztét okozva, azonban minden egyes esemény szétzúzta és megsemmisítette a korábbi gy?r?rendszert, magyarázta Canup a SPACE.com-nak, így amit ma látunk, az nagy valószín?séggel az utolsó bekebelezett óriáshold maradványa. A számítógépes szimuláción látható, hogyan szakítja le a Szaturnusz gravitáció egy hold jeges küls? rétegeit Egy Titán méret? hold elég jeget tartalmaz a ma észlelhet?nél tízszer, vagy akár százszor nagyobb tömeg? gy?r?rendszer létrehozásához. Ezek a gy?r?k azonban az id? múlásával zsugorodnak, a jeges törmelék folyamatosan ütközik, amivel egy részük a bolygó felé sodródik, ahol elnyel?dnek, míg egy másik részük kifelé mozog, ahol összeállnak. Id?vel ezekb?l olyan jeges holdak alakulhatnak ki, mint a Tethys, az Enceladus és a Mimas, melyek tömege megegyezik a modell által számítottal. Néhány év múlva a tudósoknak alkalmuk nyílik Canup gy?r?-modelljének letesztelésére. Küldetése végén a Szaturnusz körül kering? Cassini ?rszonda közvetlenül a gy?r?k közé fog repülni, ahol részletes megfigyeléseket végez. Méréseib?l mélyrehatóbban megismerhetik a gy?r?k összetételét és korát, valamint a meteoroidok általi szennyez?dés mértékét. Az információkból a kutatók megállapíthatják, hogy a gy?r?k valóban ?si, 4,5 milliárd évvel ezel?tti eredet?ek-e, ahogy azt Canup modellje sugallja. [/center:1rr979mm]