Filmklub Óriási az érdeklődés: a Filmarchívum meghosszabbította az ingyen filmnézést

Hatalmas sikert aratott a Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívum jubileumi évzáró kezdeményezése: december 22-től január 12-ig 60 filmjét szabadon hozzáférhetővé tette, az online térben a legszélesebb közönség elé tárva a filmtörténet klasszikusait és ritkaságait – játék- és dokumentumfilmeket egyaránt. A válogatás célja volt a Filmarchívum fennállásának 60. évfordulójának megünneplése mellett az is, hogy a közönség betekinthessen az intézmény munkájába, és szabadon élvezhesse a Nemzeti Filmdigitalizációs és Filmfelújítási Program közelmúltban született eredményeit. A Filmarchívum a pozitív fogadtatásra való tekintettel az akciót január 22-ig, a Magyar Kultúra Napjáig meghosszabbította.


A kezdeményezés hatalmas sikert aratott: három hét alatt több, mint 380 ezer kattintás történt a szabadon elérhető tartalmakra. A legmagasabb nézettséget a rövidfilmek, ezen belül is a Budapest –vagy más városok – történetéhez kapcsolódó, háború előtti filmritkaságok érték el. A listavezető több mint 42 ezres kattintással az 1916-os Budapestet megörökítő dokumentumfilm, amelyre csak néhány éve találtak rá osztrák kutatók. 24 ezres nézőszám felett jár a békebeli és az ostrom utáni Budapest megrendítő képeit egymás mellé helyező, 1947-ben betiltott Budapest tragédiája című rövidfilm. Több mint 13 ezren voltak kíváncsiak a Látta-e már Budapestet télen? című hangulatos 1940-es filmetűdre, de tízezer körüli járnak az olyan helyi érdeklődésre is számot tartó történeti ritkaságok is a két háború közötti korszakból, mint Kincses Kolozsvár, a Tata, a tavak városa, vagy a lakihegyi rádióadót bemutató kultúrfilm.

Nagy érdeklődést váltottak ki a válogatás legrégebbi filmjei, a Lumière testvérek Budapesten forgatott ősfilmjei 1896-ból éppúgy, mint az újabb dokumentumfilmek közül Szemző Tibor különleges technikával készült Csoma legendárium-a vagy André de Toth (Tóth Endre) Két lány az uccán című 1939-es, de ma is aktuális témákat boncolgató filmje.


A játékfilmek között A tizedes meg a többiek vonzotta a legtöbb nézőtForrás: Filmarchívum

A játékfilmek mezőnyét tízezer körüli nézőszámokkal olyan stabil közönségkedvencek vezetik, mint Keleti Márton megunhatatlan vígjátéka, A tizedes meg a többiek, vagy az immár több mint három évtizede kultfilmnek számító Megáll az idő. Sokan ragadták meg az alkalmat, hogy megnézzék a 100 éve született Fábri Zoltán frissen felújított filmjeit, a Körhintá-t, Az ötödik pecsét-et, az Isten hozta őrnagy úr!-at. Nagy volt az érdeklődés a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, Radványi Géza 70 éve készült, tavaly teljeskörűen felújított Valahol Európában című alkotása, illetve a 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi iránt. Meglepően sokan kattintottak az Oscar-díjas Kertész Mihály legrégebbi, egyben egyetlen máig fellelt magyar alkotására, az 1914-es A toloncra. A film kalandos hazatérése után, pár évvel ezelőtt a Filmalap támogatásával került felújításra.

A közönség és a sajtó pozitív reagálása azt bizonyítja, hogy jelentős igény van a magyar filmtörténet értékeinek online elérése iránt. Ezért a filmek szabad hozzáférését a Filmarchívum a Magyar Kultúra Napjáig, január 22-ig meghosszabbította, és idén elkezdi egy Magyarországon megfizethető áron hozzáférést biztosító online filmkölcsönző (VoD) rendszer kialakítását, valamint a filmrészletek szakmai felhasználását segítő „online clip licensing" oldal kiépítését is.

Az egyes filmeket január 22-ig közvetlenül a www.filmarchiv.hu oldalról is el lehet érni.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...