[center:yj7dprvu]Parányi "id?kapszulákat" nyit fel egy kutatás A Binghamton Egyetem kutatóinak sikerült életre kelteniük egy sókristály belsejében található vízcsepp fogságában rekedt több ezer éves ?si baktériumot. A geológusok évtizedeken át vizsgálták ezeket a vízcseppeket, az úgynevezett folyadékzárványokat, abban a reményben, hogy egy nap mikrobákat nyerhetnek ki bel?lük. A sókristályok folyadékzárványainak kora több ezert?l több százmillió évig terjed. Mindig felmerült azonban a kétség, hogy a sókristályokból kitenyésztett organizmusok kizárólag az ?si anyagot testesítik-e meg, vagy a modern kor szennyez?dései, magyarázta a tanulmány el?életét Tim Lowenstein, a New York államban található Binghamton geológiai tudományok és környezeti tanulmányok professzora. Lowenstein kollégájával, J. Koji Lum antropológus és biológus professzorral úgy véli eredményeikkel sikerült eloszlatniuk a kétségeket, olyannyira, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa további 400 000 dollárral járult hozzá a témával kapcsolatos kutatásaikhoz. Lowenstein csapatával évek óta kutatja a problémát, aminek a megoldását mikroszkópos vizsgálatokkal alapozták meg. "Nem csupán baktériumokat, de különböz? típusú algákat is találtunk" - mondta. "Az algák valójában tápanyagként szolgálhattak, amin a baktériumok több tízezer éven át elélhettek." Lum csatlakozásával a kutatók elkezdték a felfedezett organizmusok DNS-ét is vizsgálni. "Egy fogságba esett parányi ökoszisztémát láttunk" - mondta Lum. "Vannak, akik más, szintén ebben a térben ragadt organizmusokkal táplálkoztak, és bár egyikük sem maradt életben, DNS-ük konzerválódott." Lum hallgatója, Krithivas Sankaranarayanan átnézte a létez? összes irodalmat az ?si DNS-ekr?l és segített kifejleszteni egy protokollt, amit Lowenstein mintáihoz használhatnak. "Ezek a minták napjainktól több mint 100 000 évre nyúlnak vissza egy adott lel?helyen" - magyarázta Lum. "Ezért Tim meg tudja vizsgálni a terület sótartalmát és rekonstruálja az ?si éghajlatot is. Most a baktériumok, algák, gombák és mindazok DNS-ét vizsgáljuk, amik a zárvány kialakulásakor a tavakban létezte [youtube]jVVIDGQHpHk[/youtube] "A kutatók szekvenálták a DNS-t, és kitenyésztették az ?si baktériumot. A vizsgálatok segítségével képet kapnak minden egyes organizmusról, illetve lehet?vé válik fejl?désük nyomon követése, valamint az éghajlatváltozásokkal szemben tanúsított reakcióik geológiai id?skálán történ? megvizsgálása" - tette hozzá Lum. Lowenstein mintái a kaliforniai Halál-völgyb?l valamint Michigani, Kansasi és olaszországi lel?helyekr?l származnak. A múltban a h?mérséklet ezeken a területeken elérte az 55 Celsius-fokot, a k?zetekben megrekedt víz pedig rendkívül magas sótartalommal rendelkezik. Ez elég barátságtalan közeget jelent, gyakorlatilag a Föld egyik legszéls?ségesebb él?helye volt, azonban az ott lakók megküzdöttek a körülmányekkel. "Ezek a bolygó egyik legkeményebb lényei" - mondta Lum, aki szerint a vízcseppekben uralkodó körülmények tökéletesek a DNS konzerválásához, Lowenstein a zárványokat egy-egy id?kapszulához hasonlította.[/center:yj7dprvu]
