Egy pörölyfejű cápa és egy krokodil nászából született kreatúrára emlékeztetett az a növényevő hüllő, amelynek állkapcsát első alkalommal sikerült nagy pontossággal rekonstruálni. A bizarr kinézetű, 242 millió évvel ezelőtt élt Atopodenatus unicus fosszíliáját még 2014-ben fedezték fel a kutatók a mai Dél-Kína területén. A feji rész nagyon rossz állapotban volt, ezért a szakértők kezdetben azt feltételezték, hogy az állat flamingószerű csőrrel rendelkezett. Egy újonnan publikált tanulmány azonban fényt derített az igazságra: a csőrnek nézett szájszerv tulajdonképpen az őslény pörölyre emlékeztető állkapcsának része. Ami külön érdekesség, hogy az Atopodenatus unicus az eddig felfedezett legkorábbi növényevő tengeri hüllőnek számít a világon. Kalapácsfeje van, ami rendkívül egyedi, tekintve, hogy korábban nem találkoztunk hasonló hüllővel” – mondta az ősállatot leíró új tanulmány egyik szerzője, Olivier Rieppel evolúcióbiológus. Az Atopodenatus unicus fosszíliája és rekonstrukciója Forrás: © Nick Fraser A hüllő furcsa szájszervére neve is utal. Az Atopodenatus unicus latin név, magyarul „egyedi, furcsa fogazatút” jelent. A most felfedezett új kövületek alapján sikerült rekonstruálni, miként helyezkedtek el fogak: a széles állkapocs egy pörölyre emlékeztetett, szélén ék alakú fogak sorakoztak, beljebb a szájüregben viszont már tűszerű fogak kaptak helyet. Így táplálkozott A kutatók agyaggal és fogpiszkálókkal modellezték, miként állt össze az őslény állkapcsa és hogyan táplálkozott vele. Ez alapján megállapították, hogy az állat ékszerű fogaival kaparta le az óceán felszínén lévő kövekről a növényeket, majd száját kinyitva beszippantotta azokat. A tűszerű fogakkal végül kiszűrte a vízből a növényi részeket. A publikációban nem csupán az Atopodenatus unicus rejtélyét oldották meg, de a tudósok betekintést kaptak abba, miként festett az első növényevő tengeri hüllő. Rieppel megjegyezte, hogy az állkapocs struktúrája egyértelműen növényevésre utal. Emlékeztet több szűrögető életmódot folytató tengeri állatra, csak éppen 8 millió évvel idősebb náluk. Az Atopodentatus a világ egyik legnagyobb tömeges kihalása után „lépett a porondra”: 252 millió évvel ezelőtt a perm–triász kihalási esemény során a becslések szerint a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki. Egy ilyen faj megjelenése azt mutatja, hogy az élővilág gyorsabban állt talpra és vált változatossá, mint korábban gondolták. A publikáció a Science Advances című szaklapban jelent meg. Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20160509-osallat-hullo-novenyevo-tenger-ocean.html
