Putyin most beszélt először az indítékokról és az önkéntesek mögött álló orosz katonákról. Az orosz elnök egy tévéműsorban elismerte, hogy Krím elcsatolásáról az ukrán NATO-csatlakozás veszélye miatt született döntés, szerinte az észak-atlanti szervezet erőszakkal akarta bevonni a szomszédos országot. Putyin szerint Ukrajnának nem a május 25-ére meghirdetett, szerinte törvénytelen elnökválasztással kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy biztosítsa az ott élő oroszok jogait. Óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy elismeri-e a Dnyeszter Menti Köztársaság függetlenségét, felszólította azonban Ukrajnát és Moldovát, hogy oldja fel a terület blokádját. Putyin az élő tévéműsorban ismerte el először, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása előtti időszakban, így a március 16-i népszavazás alatt is orosz katonák álltak az önkéntesek mögött. Erre azért volt szükség, hogy lehetővé váljon a népszavazás szabad lebonyolítása, és nehogy előfordulhasson fegyveres beavatkozás (az ukránok részéről). Az orosz elnök szerint ma az értékek újragondolása folyik Európában, és más hangzást nyernek az úgynevezett konzervatív eszmék. Putyin Orbán Viktor választási győzelmére is utalt, rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a szélsőjobboldal erősödése is megfigyelhető több régióban, például Magyarországon és Franciaországban. Szerinte ezek hátterében a nemzeti szuverenitás erősödése áll, hiszen az emberek rájöttek, hogy a problémákat hatékonyabban lehet önállóan megoldani, mint Brüsszelből. http://www.origo.hu/nagyvilag/20140417-a-nato-miatt-csatoltuk-el-krimet.html
