Ha ezt a földönkívüliek építették, akkor elég sok követ meg kellett mozgatniuk. Egyre több zavarba ejtő képződményt fotóznak az égitesten. A Dawn űrszonda már rengeteg csodás képződményt fotózott a Naprendszer kisbolygóövében keringő törpeplanéta, a Ceres felszínén, ám a most lencsevégre kapott 4800-6400 kliométer magas hegycsúcs talán mindegyiket túlszárnyalja - számolt be a felfedezésről az iflscience.com. Közben a Ceres másik zavarba ejtő rejtélyéről, a nagy fényes foltról a Dawnnak köszönhetően bebizonyosodott, hogy csak egy a több kisebb folt közül, és nagy valószínűséggel egy hatalmas jégmezőt vagy ásványi só felhalmozódást tisztelhetünk benne. [SIZE=x-small]A fénylő folt[/SIZE] [SIZE=x-small]Fotó: NASA [/SIZE]Bár az űrszonda már elég közel jár az égitest felszínéhez (4300 kilométer magasan), hogy részleteiben is tanulmányozhassa, fényképezhesse azt, a "piramis" valódi, hatalmas méretei nem érzékelhetők a most közzé tett felvételeken, mert a napsugarak merőlegesen érik a csúcsot. Ugyan a Földön nem nagy szám egy 5-6 ezer méter magas hegycsúcs, a bolygónknál tízszer kisebb Ceresen igen szokatlan dolog, hogy egy hasonló geológiai képződmény kialakuljon. Még úgy is, hogy a kisebb gravitáció kedvez a folyamatnak. A piramisnak látszó tereptárgyról természetesen már meg is indultak a találgatások, miszerint biztosan egy földönkívüli civilizáció munkája. De, ha jobban megnézzük, inkább egy szabálytalan kúpra hasonlít a formája. [SIZE=x-small]A Ceres "piramisa"[/SIZE] [SIZE=x-small]Fotó: NASA [/SIZE]A természetes keletkezést támasztja alá az is, hogy elég valószínűtlen, hogy az idegenek pont egy Isten háta mögötti kisbolygón kezdenének építkezésbe több millió tonna kő megmozgatásával. Ha ez így lenne, akkor lehet, hogy a hegyláncoktól függetlenül keletkezett Fuji vagy a Kilimandzsáró vulkánt is az űrlényeknek köszönhetjük itt a Földön - mutat rá a portál.
