Bár az adókedvezmények jelentős részét a nagyvállalatok kapják – milliárdos beruházásaik után akár az adó 80 százalékát is megspórolhatják éveken keresztül – a kisebbeknek is van lehetőségük faragni a társasági adóból. Ha a cége bármilyen beruházást tervez, legyen szó ingatlan vásárlásáról, értéknövelő felújításról, átalakításról, gép, berendezés vagy jármű beszerzéséről, igénybe vehet beruházási kedvezményt. A beruházás költségét egyrészt el lehet számolni, másrészt ugyanezzel az összeggel csökkenthető is az adózás előtti eredményt. A kedvezmény összesen 70 százalékkal mérsékelheti a társasági adót, és csak a pozitív adóalap terhére lehet elszámolni, vagyis ha veszteséges a cég, akkor ez a kedvezmény nem vehető igénybe. Fontos, hogy csak azok a cégek jogosultak a kedvezményre, amelyek tulajdonosai között kizárólag magánszemélyek vannak – esetleg még a munkavállalói részvényprogram szervezete. Korábban meg volt határozva a beruházás maximális értéke – 30 millió forint – de az idén ezt eltörölték. Ha a beruházást hitelből finanszírozza a cége, a beruházási hitel kamata után is jár kedvezmény. Korábban a kamatnak csak 40, majd 60 százaléka volt figyelembe vehető, de az idén megkötött szerződéseknél már a teljes kamat elszámolható kedvezményként, amely azonban nem lehet több, mint az adó 70 százaléka. Érdemes végiggondolni, nem végez-e a cég bármi olyan tevékenységet, ami kutatás-fejlesztésnek számít. A fejlesztés vonatkozhat a gyártásra, a termékre, lehet akár egy új eljárás kidolgozása, új csomagolástechnika, új gyártási folyamat, lényegében bármilyen újítás. A lényeg, hogy pontosan dokumentálni kell a folyamatot, és ha ellenőrizni jön a NAV, akkor alá kell tudni támasztani, hogy valóban kitalált valami újítást a cég. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ad ki tanúsítványt is, így ha bizonytalan, hogy az újítás elmegy-e K+F-nek, érdemes tőlük egy tanúsítványt kérni. Ha megkapja, akkor azt a NAV is elfogadja. A K+F kedvezmény nemcsak a társasági adóra vonatkozik, az idén az adó mellett a szociális hozzájárulási adóból is le lehet vonni – ha a kedvezmény több lenne, mint amit az adóból igénybe lehet venni, az úgynevezett negatív adóalapra jutó kedvezmény felét a szochóból csökkentheti. A K+F kedvezmény az iparűzési adót is csökkenti, ráadásul az innovációs járulékot is le lehet nullázni. A kisebb cégeknek is érdemes időről-időre áttekinteni az adóügyeiket dreamstime Ha semmiféle fejlesztést, újítást nem csinál a cég, még mindig jótékonykodhat. Bár a látványcsapatsportok támogatása a nagyvállalatok játszóterének tűnik, ez egyáltalán nincs így. Bármilyen sportegyesületnek adható támogatás, és kettős jóváírás miatt még a profit is nőni fog: egyszerre lehet ugyanis az adózás előtti eredményt és az adót is csökkenteni, így az állam a céget is támogatja, ha az támogat egy egyesületet. Hasonló a helyzet a filmek, előadóművészet támogatásával is. Az adókedvezmények mellett az alternatív adófajtákat is érdemes időről-időre áttekinteni, hátha megéri váltani. Főleg annak fényében, hogy a részletszabályok, adókulcsok folyamatosan változnak. Fontos, hogy adózási formát csak körültekintő számolás és tervezés után érdemes váltani, mert ha menet közben derül ki, hogy nem válik be, nagyon sokba kerül korrigálni. Mikor forduljunk a kata, kiva, vagy az eva felé? Ha a cég nagyon kicsi, legfeljebb 12 millió forint bevételt ért el egy évben és nincs túl sok költsége, akkor jól járhatunk a katával. Itt havi fix adót kell fizetni, főállásúként 50 ezer, mellékesként 25 ezer forintot. És ennyi. Nincs költségelszámolás, nincs többfajta adó, nincs feltöltés. Persze nem biztos, hogy ez a nyerő. Ha túl kicsi a bevételed, arányosan a fix adó még túlzott is lehet. Ha egy kicsi, most induló cégről van szó, amelyik még alig termel bevételt, nem éri meg katát választani, mert a kevés pénzt is elviszi az adó. Ha a költségek nélkül kevesebb, mint havi 140 ezer forint a bevétel, akkor nem éri meg a kata. Az eva sokat vesztett népszerűségéből, de még mindig megéri, ha szempont a kevés feladat. A bruttó bevétel 37 százaléka az adó, ez a nettóra vetítve kevesebb, mint 20 százalék. Ezért cserébe nem kell sem áfabevallást készíteni, sem osztalékadót, egészségügyi hozzájárulást fizetni. Viszont költséget elszámolni itt sem lehet. A kisvállalati adó, vagyis a kiva meglehetősen népszerűtlen adó, de érdemes lehet végigszámolni a könyvelővel, hátha megéri. Az idén már csak 14, jövőre pedig 13 százalék a kulcsa. Ezt nincs értelme összehasonlítani a kilenc százalékos társasági adóval, mert egészen másra vonatkozik. A kivát meg kell fizetni a bérköltségek után – a társasági adónál ez elszámolható ráfordítás –, ám ezzel ki is lehet váltani a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Leginkább akkor éri meg ez az adózási forma, ha a cég költségeinek több mint felét a bérköltség adja. Vagyis ha az alkalmazottak nem minimálbéresek, hanem magas fizetésért dolgoznak – mondjuk szoftvert fejlesztenek – és ezt leszámítva a cégnek csak irodabérleti díjat kell fizetnie, jobban járhat a kivával. Let's block ads! (Why?) Forrás...
