Sorozatot Letölteni Men?, Játékot Viszont Nem

A témát ebben részben 'Torrent oldalak hírei' ferinus22 hozta létre. Ekkor: 2011. április 21..

  1. ferinus22 /

    Csatlakozott:
    2010. október 29.
    Hozzászólások:
    260
    Kapott lájkok:
    0
    Beküldött adatlapok:
    0
    Sorozatot letölteni men?, játékot viszont nem​
    2011. April 21. 12:29

    A comment:com interjút készített Zachary Levivel, a Chuck cím? sorozat címpszerepl?jével. Az interjúból számomra csak az derül ki, mennyire laza csávó ez a Zach és tökre jó a sorozatban játszani. Ami viszont érdekes bekezdése az irománynak, az az, amikor a színész kifejti, ?t nem érdekli, hányan hányszor töltik le a sorozatot.
    A comment:com interjút készített Zachary Levivel, a Chuck cím? sorozat címpszerepl?jével.
    Az interjúból számomra csak az derül ki, mennyire laza csávó ez a Zach és tökre jó a
    sorozatban játszani. Ami viszont érdekes bekezdése az irománynak, az az, amikor a színész
    kifejti, ?t nem érdekli, hányan hányszor töltik le a sorozatot.
    S?t, szerinte minden sorozatnak elérhet?nek kéne lennie, mert hát az internetben az a jó,
    hogy “leomlanak a határok, közelebb kerülnek az emberek egymáshoz, akkor meg miért ne
    használnánk ki a lehet?ségeket?” És hát maga is sorozatfügg?, imádja, hogy bárhol a
    világon hozzájuthat kedvencéhez ingyen. Ez a hozzáállás ugyan nekem úgy t?nik, mintha egy
    lázadó tinédzsert kérdeztek volna, aki ha feln?, majd megváltja a világot. Félek mire Levi
    feln?, rájön, hogy azért nincsenek ingyen a sorozatok sem, mert akkor nincs bevétel, nincs
    gázsi, nincs haszon, csupán kiadások tömkelege. Olyan szponzort meg megvárom, amíg talál,
    aki jótékonykodásból ad pénzt egy sorozatra. Mindemellett jó látni, hogy újabb résztvev?je
    van a torrentezés és a filmkészítés közös halmazának.
    Persze egy-egy résztvev?je a sorozatnak, akár egy színész, akár a készít?k egyike (link)
    könnyen áll a kalózkodá mellé. Kétlem, hogy az ? fizujuk, gázsijuk ett?l kevesebb lenne.
    Ugyanakkor egy stúdió már közel sem ilyen lágyszív?, hiszen az ? bevétele – az általános
    nézetek szerint – csökkenhet a kalózkodás által.
    A játékok és programok tektintetében azonban egészen más a helyzet. Minden oldalról.
    Egyrészt fogyasztói oldalról minden más kategóriával szemben a leginkább mondhatjuk, hogy
    olyan árral rendelkeznek, amelyet igazán nem engedhet meg magának mindenki. S?t! Míg egy
    CD esetében azt mondjuk elavult, a filmekre azt mondjuk szar és drága (bár ez utóbbi kezd
    változni), a sorozatok elérhetetlenek teljes egészükben, addig a játékok és programok nem
    állnak meg 10 ezer Ft alatt, ami még egy 100ezres fizetésnek is a tizede! Értem én, hogy a
    munka a kötelesség és nem a szórakozás, de mikor lett minden luxus, ami nem a halálba
    dolgozzuk magunkat útján van? Na de ne térjünk el a tárgytól. A Microsoftnál mégsem az
    árképzésen változtatnának, ?k inkább a felvil?gosításban látják a probléma megoldását.
    Az index Jonathan Grimest, a Microsoft szórakoztatás üzletágának Amerikán kívüli régiókért
    felel?s igazgatóját kérdezte többek között az Xboxhoz kapcsolódó kalózkodásról is.Kiderül,
    hogy elégedettek azokkal a számokkal, melyek azt mutatják, mennyi magyar felhasználó állt
    át az Xbox 360 online rendszerére, az Xbox Live-ra. Persze vannak olyan részek, melyek
    Magyarországon még nem elérhet?ek a rendszerben, de úgy t?nik, tudatos a játékok fokozatos
    bevezetése. És itt megáll a dolog. Bele sem gondolnak, hogy a magyar ember internete is
    elér a világ bármely részébe, és még olvasni is tudnak páran külföldi cikkeket, így
    érthet?, hogy tudnak újdonságról és ki akarják próbálni. Ehhez pedig sok esetben a torrent
    nyújt segítséget. Nem mindenki nyeli le a 21. században,hogy még mindig több piacra van
    felosztva a világ és bár valamilyen úton, – akár illegálisan – elérhet? minden, mégis
    várakozásra ítéltetnek. Ez mondjuk nem az az üzenet, ami arra ösztönöz bárkit, hogy
    megvegye adott cég termékét. A Microsoftnál másban látják a megoldást, mégpedig a
    felvilágosító kampányokban. Elmagyarázzák az embereknek, hogy ha megbuherják a gépet egy
    törést biztosító chippel, akkor ugrott a garancia és még a Live-ról is kitiltják. Hmmm. Ez
    a megoldás egyértelm? és érthet?. A dilemma azoban ugyanúgy fennáll. Nagyon közeli példa:
    saját családomban merült fel, hogy vegyünk-e xboxot, hiszen szeretünk játszani, és már nem
    olyan drága maga a készülék. Aha, de a játékok igen. Chippel annyi a garanciának, akkor
    most mi legyen? Fontos a garancia is, de ha nem tudok játékot letölteni, akkor minek az
    egész, megvenni ?ket nem tudom. Grimes szerint azonban a fenti dilemmát a felvilágosítás
    megoldja mind a német, mind a magyar családanya is. Persze, megérti. Csak a német
    családanya meg tudja venni a játékokat a kölöknek, a magyar meg még mindig gondolkodik:
    játszon a gyerek, vagy legyen egy “üres” xboxunk garanciával?
    Az igazgató hozzátette azt is, hogy valószín?leg a kalózkodásnak van reklámértéke, de azt
    az érvet nem tudja elfogadni, “hogy kalózkodás nélkül a játékok nem is lennének sikeresek”
    (ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nagyüzemi kalózkodás káros a játékiparra és punktum).
    Amennyiben ezt komolyan ? mondta, innen üzenem Mr ….nek, hogy ilyet senki nem állít. A
    játékok sikere akárcsak bármi másé, dönt?en múlnak a hírnevén, amennyiben már van,és a
    min?ségén, bevételük pedig ezeken túl, a jó marketingen, a jó áron, és az elérhet?ségén.
    ÉRtem ezalatt azt, hogy amennyiben magyaroszágon nem kapható egy játék, vagy éppen az
    említett árkategóriába tartozik, addig az itt él?k nem járulnak hozzá a bevételekhez.
    Amennyiben kapható, de drága, máris belép a torrent a képbe, mint úgynevezett “marketing
    eszköz”, hiszen a potenciális vásárlók ennyi pénzt nem adnak ki lutrira. Letöltik,
    kipróbálják, és amennyiben a siker els? hozzávalói, azaz, a min?ség, élvezhet?ség
    megvannak, bizonyos hányada a kalózoknak megvásárolja adott terméket. Tehát a torrent
    igenis ilyen szempontból sokak esetében hozzájárul a sikerhez, amennyiben az a
    Microsoftnak a bevételt jelenti és nem a népszer?séget. (Tudom, tudom, mi mást jelentene
    nekik).
    Alapvet?en egy cég, egy színész, egy gyártásban közrem?köd? személy személyes véleménye
    nem változtat adott nemzet törvényein, sem az általános megítélésen, s?t alapvet?en
    semmin. Attól, hogy a Microsoft 3gyermekes családanyákat akar felvilágosítani, annak
    fizuja nem lesz több, így a könyörg? tini fiának azt fogja mondani, “Persze, töltsd le
    fiam, mert megvenni nem fogjuk”. Attól, hogy Chuck ingyen letölthet? sorozatot akar
    készíteni, Magyaroszágon illegális marad a letöltés. A helyzet tehát nyugaton – és keleten
    - változatlan. Ami talán jelenleg nem is olyan nagy baj, a lényeg, hogy rosszabb ne
    legyenA comment:com interjút készített Zachary Levivel, a Chuck cím? sorozat címpszerepl?jével. Az interjúból számomra csak az derül ki, mennyire laza csávó ez a Zach és tökre jó a sorozatban játszani. Ami viszont érdekes bekezdése az irománynak, az az, amikor a színész kifejti, ?t nem érdekli, hányan hányszor töltik le a sorozatot.

    S?t, szerinte minden sorozatnak elérhet?nek kéne lennie, mert hát az internetben az a jó, hogy “leomlanak a határok, közelebb kerülnek az emberek egymáshoz, akkor meg miért ne használnánk ki a lehet?ségeket?” És hát maga is sorozatfügg?, imádja, hogy bárhol a világon hozzájuthat kedvencéhez ingyen, kés?bb pedig szeretne olyan sorozatot készíteni maga is, amely a premier után azonnal elérhet? a neten. Ez a hozzáállás ugyan nekem úgy t?nik, mintha egy lázadó tinédzsert kérdeztek volna, aki ha feln?, majd megváltja a világot. Félek mire Levi feln?, rájön, hogy azért nincsenek ingyen a sorozatok sem, mert akkor nincs bevétel, nincs gázsi, nincs haszon, csupán kiadások tömkelege. Olyan szponzort meg megvárom, amíg talál, aki jótékonykodásból ad pénzt egy sorozatra. Mindemellett jó látni, hogy újabb résztvev?je van a torrentezés és a filmkészítés közös halmazának.

    Persze egy-egy résztvev?je a sorozatnak, akár egy színész, akár a készít?k egyike könnyen áll a kalózkodás mellé. Kétlem, hogy az ? fizujuk, gázsijuk ett?l kevesebb lenne. Ugyanakkor egy stúdió már közel sem ilyen lágyszív?, hiszen az ? bevétele – az általános nézetek szerint – csökkenhet a kalózkodás által.

    A játékok és programok tektintetében azonban egészen más a helyzet. Minden oldalról. Egyrészt fogyasztói oldalról minden más kategóriával szemben a leginkább mondhatjuk, hogy olyan árral rendelkeznek, amelyet igazán nem engedhet meg magának mindenki. S?t! Míg egy CD esetében azt mondjuk elavult, a filmekre azt mondjuk szar és drága (bár ez utóbbi nem feltétlenül igaz mindig), a sorozatok elérhetetlenek teljes egészükben, addig a játékok és programok nem állnak meg 10 ezer Ft alatt, ami még egy 100ezres fizetésnek is a tizede! Értem én, hogy a munka a kötelesség és nem a szórakozás, de mikor lett minden luxus, ami nem a ‘halálba dolgozzuk magunkat’ útján van? Na de ne térjünk el a tárgytól! A Microsoftnál mégsem az árképzésen változtatnának, ?k inkább a felvilágosításban látják a probléma megoldását.

    Az index Jonathan Grimest, a Microsoft szórakoztatás üzletágának Amerikán kívüli régiókért felel?s igazgatóját kérdezte többek között az Xboxhoz kapcsolódó kalózkodásról is. Kiderült, hogy elégedettek azokkal a számokkal, melyek azt mutatják, mennyi magyar felhasználó állt át az Xbox 360 online rendszerére, az Xbox Live-ra. Persze vannak olyan részek, melyek Magyarországon még nem elérhet?ek a rendszerben, de úgy t?nik, tudatos a játékok fokozatos bevezetése. És itt megáll a dolog. Bele sem gondolnak, hogy a magyar ember internete is elér a világ bármely részébe, és még olvasni is tudnak páran külföldi cikkeket, így érthet?, hogy tudnak újdonságról és ki akarják próbálni. Ehhez pedig sok esetben a torrent nyújt segítséget. Nem mindenki nyeli le a 21. században, hogy még mindig több piacra van felosztva a világ és bár valamilyen úton – akár illegálisan – elérhet? minden, mégis várakozásra ítéltetnek. Ez mondjuk nem az az üzenet, ami arra ösztönöz bárkit, hogy megvegye adott cég termékét. A Microsoftnál másban látják a megoldást, mégpedig a felvilágosító kampányokban. Elmagyarázzák az embereknek, hogy ha megbuherálják a gépet egy törést biztosító chippel, akkor ugrott a garancia és még a Live-ról is kitiltják. Hmmm. Ez a megoldás egyértelm? és érthet?. A dilemma azoban ugyanúgy fennáll. Nagyon közeli példa: saját családomban merült fel, hogy vegyünk-e xboxot, hiszen szeretünk játszani, és már nem olyan drága maga a készülék. Aha, de a játékok igen. Chippel annyi a garanciának, akkor most mi legyen? Fontos a garancia is, de ha nem tudnám játékot még letölteni se, akkor minek az egész, hiszen megvenni ?ket pláne nem tudom. Grimes szerint azonban a fenti dilemmát a felvilágosítás megoldja, egyb?l megérti a kalózkodás kockázatát mind a német, mind a magyar családanya is. Persze, megérti. Csak a német családanya meg tudja venni a játékokat a kölöknek, a magyar meg még mindig gondolkodik: játszon a gyerek, vagy legyen egy “üres” xboxunk garanciával?

    Az igazgató hozzátette azt is, hogy valószín?leg a kalózkodásnak van reklámértéke, de azt az érvet nem tudja elfogadni, “hogy kalózkodás nélkül a játékok nem is lennének sikeresek” (ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nagyüzemi kalózkodás káros a játékiparra és punktum). Amennyiben ezt komolyan ? mondta, innen üzenem Mr Grimesnak, hogy ilyet senki nem állít. A játékok sikere, akárcsak bármi másé, dönt?en múlnak a hírnevén, amennyiben már van,és a min?ségén, bevételük pedig ezeken túl, a jó marketingen, a jó áron, és az elérhet?ségén. Értem ezalatt azt, hogy amennyiben Magyaroszágon nem kapható egy játék, vagy éppen az említett árkategóriába tartozik, addig az itt él?k nem járulnak hozzá a bevételekhez. Amennyiben kapható, de drága, máris belép a torrent a képbe, mint úgynevezett “marketing eszköz”, hiszen a potenciális vásárlók ennyi pénzt nem adnak ki lutrira. Letöltik, kipróbálják, és amennyiben a siker els? hozzávalói, azaz, a min?ség, élvezhet?ség megvannak, bizonyos hányada a kalózoknak megvásárolja adott terméket. Tehát a torrent igenis ilyen szempontból sokak esetében hozzájárul a sikerhez, amennyiben az a Microsoftnak a bevételt jelenti és nem a népszer?séget. (Tudom, tudom, mi mást jelentene nekik).

    Alapvet?en egy cég, egy színész, egy gyártásban közrem?köd? személy személyes véleménye nem változtat adott nemzet törvényein, sem az általános megítélésen, s?t alapvet?en semmin. Attól, hogy a Microsoft háromgyermekes családanyákat akar felvilágosítani, annak fizuja nem lesz több, így a könyörg? tini fiának azt fogja mondani, “Persze, töltsd le fiam, mert megvenni nem fogjuk”. Attól, hogy Chuck ingyen letölthet? sorozatot akar készíteni, Magyaroszágon illegális marad a letöltés. A helyzet tehát nyugaton – és keleten – változatlan. Ami talán jelenleg nem is olyan nagy baj, amíg az ember ellavírozik az illegalitás határán, a lényeg, hogy rosszabb ne legyen.