„Az Adobe Flash összeomlott” – ugye ön látta már ezt az üzenetet, és anyázott, amikor a böngésző nem tért magához? Valószínűleg nem nagyon van olyan szoftver, amit olyan sokan gyűlölnének, mint a Flasht, azt viszont már nem sokan tudják, hogy ez a Microsoftnak is köszönhető. Miért létezik egyáltalán a Flash, mire jó, miért nem tűnt még el, és miért imádják a hekkerek? Flasheljenek velünk! Ismerős? Pár éve még olyan volt Flash nélkül internetezni, mint látássérültként szemüveg nélkül mászkálni az utcán: a weblapokból sok mindent nem lehetett látni, sőt, néhány funkció teljesen elérhetetlen volt. Néha teljes oldalak nem töltődtek be, olyan nagy részük volt Flashben megjelenítve, bár ez inkább a kétezres évek elején volt érezhető. Azt mindenki tudja, milyen úgy böngészni, hogy telepítve van a Flash, és az összeomlását jelző sárga csíkkal is valószínűleg sokan találkoztak. Mi arra voltunk kíváncsiak, milyen élmény ma a sokat átkozott bővítmény nélkül szörfölni a weben, ezért az összes böngészőnkben, több operációs rendszeren (Chrome, Firefox, Safari) kikapcsoltuk az Adobe programját. Az eredmény meglepő, de előbb nézzük, miért is kellett megszabadulni a szoftvertől. Steve Jobs már 2009-ben utálta Már nagyon sokan kívánták a Flash halálát, legutóbb Facebook biztonsági főnöke, Alex Tamos kelt ki magából Twitteren. Ennek az volt az oka, hogy hekkerek feltörték az állami megrendelőknek dolgozó, kémszoftvereket gyártó Hacking Team szervereit, és a nyilvánosságra hozott fájlokból kiderült, hogy a csapat több biztonsági rést kihasznált a Flashben, hogy az internetezőket le lehessen hallgatni (a teljes lista elérhető itt). Tamos azt kérte Adobe-tól, hogy fejezzék be a szoftvert forgalmazását, és jelöljenek ki egy határidőt, amíg a fejlesztők átállhatnak más platformokra. Követelte, hogy a Flasht teljesen vonják ki a forgalomból. Ugyanebben a hónapban a Mozilla Firefox feketelistára tette a Flash összes korábbi verzióját, mert azok nem tartalmazták a biztonsági javításokat. Az Adobe frissítéseire néhány napot várni kellett, és addig a Firefox felhasználói csak egy biztonsági figyelmeztetés elfogadása után tudták visszakapcsolni a flash-es tartalmakat a weboldalakon. Az Apple-alapító Steve Jobs is kritizálta a Flash Playert, még 2009-ben, egy évvel később pedig nyílt levélben magyarázta el, miért szeretné kinyírni a szoftvert. Ehhez megtette, amit maga meg tudott: a Flasht nem lehet futtatni Iphone-on, Ipod Touchon és Ipaden. Jobs szerint a szoftver nem stabil, gyengén teljesít és tele van biztonsági résekkel. Fotó: Justin Sullivan Az Apple volt vezére szerint a Flash nem való az érintőképernyőkhöz (ebben nem is tévedett, mobilon sosem jött divatba). Felrótta a programnak azt is, hogy a Macek legtöbbször a Flash miatt omlanak össze. De mi az a Flash egyáltalán? Azt már tudjuk, hogy sokan utálják, de végül is micsoda a Flash? Ma már általában az első pillanatban telepíti egy hozzáértő ismerős, amikor felhúzza a Windowst, úgyhogy az összeomlást jelző üzeneteken kívül tényleg nem sokan találkoznak vele. A Flash, korábbi nevein Macromedia Flash, illetve Shockwave Flash, egy multimédia-megjelenítő platform (régen így hívtak mindent, ami nemcsak szöveget, hanem képet, videót tudott), mellette pedig egy úgynevezett böngésző plugin is - utóbbival szoktak a gondok lenni. A plugin magyar neve beépülőmodul, amit senki sem használ, mert nálunk a foghíjtelket szokták beépíteni, esetleg az ügynökök épülnek be, nem programok a böngészőbe. A bővítmény sem jó szó, mert az angol extension szó is ennek fordítható, márpedig az extension a böngésző saját kiegészítőit jelenti, ami különbözik a mások által fejlesztett pluginoktól. Ráadásul a plugin szót is egyre kevesebbszer halljuk, mert a legfontosabb eszközeink, az okostelefonok és tabletek operációs rendszerén nem támogatottak. Úgy hangzik, mintha visszalépés történne, mert valami nem fog működni, ami eddig igen? Ennek az ellenkezője igaz, mert miközben a pluginok eltűnnek, a funkcióikat a böngészők fejlesztői beleépítették a termékeikbe. Kicsit a Microsoft tehet az egészről Ha a Flash történetének mélyére ásunk, felbugyoghat bennünk némi ellenérzés a Microsofttal szemben. A böngészők pluginjaira nagy szükség volt a kilencvenes évek végén, amikor kitalálták őket. Akkoriban a böngészőfejlesztés még gyerekcipőben járt, aztán még rosszabb történt: gyakorlatilag megállt a fejlődés, amikor a Microsoft 2001-ben kiadta az Internet Explorer 6-ot (IE 6), a Windows XP-vel nagyjából egy időben. A Microsoftot az IE6-tal megnyerte a böngészőháborút, a piacon övé lett az első számú böngésző, elsöprő, 90-95 százalékos piaci részesedéssel. Internet Explorer 6 Fotó: Wikimedia Commons A vezető pozíciót úgy érték el, hogy a böngésző előre telepítve volt a Windows XP-re. Később, 2009-ben az EU nyomására kellett beépíteni a rendszerbe a kötelező böngészőválasztást. A biztos piaci fölény elég volt a cégnek, nem pazaroltak több erőforrást, egyszerűen abbahagyták az Internet Explorer fejlesztését. A Microsoft az IE 7-es verzióját 2006-ban, öt évvel később adta ki, de sem ez, sem a 2009-es IE 8 nem hozott érdemi fejlesztéseket a 6-os verzióhoz képest. A böngészők piacán nem történt semmi, amíg meg nem jelent a Firefox, az új versenytárs. A maga idejében jó volt Az IE6 egyeduralkodásának öt évében a böngészők fejlesztése stagnált, ez pedig utat nyitott a pluginok fejlesztőinek. A maga idejében az Adobe Flash Playere kiterjesztette a böngészők lehetőségeit: végre lehetett videókat lejátszani, animációkat futtatni, akkor még senki nem úgy gondolt a szoftverre, mint egy lassú, veszélyes, instabil, de kényszerből telepített régiségre. Maga a Microsoft is felismerte, hogy szükség van pluginekre, hiszen 2007-ben bemutatta a saját Flash-ellenfelét, a Silverlightot, amit szintén videostreamingre és animációk lejátszására találtak ki. Pár évvel ezelőtt is jelentek meg még újabb pluginek: a Unity a háromdimenziós támogatást valósította meg, a Google Voice és Video pedig hangalapú és videós chatet. Az Adobe Flash tulajdonképpen rendet tett az online videolejátszás terén. Ezt eleinte a Windows Media Player, az Apple által propagált Quicktime és a RealPlayer beépülő moduljaival kellett megoldani, és bár mindegyik ugyanazt tudta, kompatibilitási problémák miatt mindhármat telepíteni kellett. A Flash egy szabadon formálható, személyre szabható megoldást adott az online tartalomipar kezébe, amivel egyszerűen meg lehetett oldani a videók lejátszását. Ha ilyen jó dolgokat tud, mi a baj vele? Bár korábban jobb volt böngészni velük, a pluginok ma már egyértelműen problémát jelentenek a weben. Ahogy az a friss reakciókból is látszik, a legnagyobb gond a biztonsággal van. A pluginok bizonyítottan kevésbé biztonságosak, mint maguk a böngészők (a legtöbb böngészőfeltöréssel kapcsolatos díjat évről évre a pluginok kihasználásával viszik el), a Java, és persze a Flash adják a legtöbb támadási felületet a weben. Ha ezt megszorozzuk azzal a ténnyel, hogy mindenkinek ugyanaz a plugin van telepítve a gépére, függetlenül attól, hogy milyen böngészőt vagy operációs rendszert használ, látszik, hogy rajtuk keresztül minden operációs rendszer és böngésző támadható. Ezt használta ki a Hacking Team is, szinte csak a Flash hibáira építettek. Az Adobe gyakran ad ki frissítéseket, de azt nem mondja el, hogy a Flash Player új kiadásaiban melyik biztonsági réseket foltozta be, ezért nehéz eldönteni, valójában mennyire fontos egy adott frissítés. Márpedig vállalati rendszerekben nem lehet csak úgy nyakra-főre minden új frissítést telepíteni, mivel sok rendszer dolgozik együtt, és egy kis változtatás is problémákat okozhat. Arról nem beszélve, hogy újra kell indítani a böngészőt, és be kell zárni a folyamatban lévő munkafolyamatokat. 2010. május 13-án az Adobe egészoldalas szerelmeslevelet írt az Applenek a San Francisco Chronicle-ben, miután Steve Jobs ízekre szedte a Flash plugint Fotó: Justin Sullivan / Europress / Getty Biztonsági szempontból hibásan vannak felépítve a pluginek, mert nem alkalmaznak úgynevezett sandboxot. A sandbox területén leválasztva futnak a programok, így még ha tartalmaznak is rosszindulatú kódot, a teljes rendszerben nem okozhatnak kárt. Sajnos a böngészők pluginjai az egész rendszert védtelenné teszik, mert a legtöbb esetben nincsenek elkerítve. Emiatt a Chrome saját maga pakolta sandboxba a Flasht. Érdemes néhány példát is megnézni, hogy megértsük, miért vannak olyan sokan kiakadva a szoftver biztonsága miatt: 2010 februárjában az Adobe hivatalosan bocsánatot kért, amiért egy év alatt sem sikerült befoltoznia egy ismert biztonsági rést. Ezután 2010 júniusában bejelentették, hogy kritikus sebezhetőségek vannak a program friss verziójában, és azt is tudták, hogy hekkerek kihasználják ezeket a hibákat. Ugyanebben az évben, októberben még két kritikus hibáz jelentettek be, ami ráadásul az androidos telefonokat is érintette. 2013 februárjában jött még két súlyos hiba, márciusban négyet találtak, mindegyikkel rosszindulatú kódot lehetett végrehajtani, azaz a teljes irányítás átvehető volt a sérülékeny gépek felett. Nem kompatibilis és nem stabil Ma már az sem igaz, hogy a pluginek megoldanák a kompatibilitási problémákat. A Flash egyik ígérete az volt, hogy a benne létrehozott program minden operációs rendszeren futtatható, amivel a szoftverfejlesztők rengeteg munkát megspórolnak. Csakhogy az okostelefonok és tabletek többsége - milliárdnyi készülék - képtelen lefuttatni a Flash-alapú programokat. Emellett pluginok egyben a rendszerösszeomlások első számú okozói is. Korábban, ha a plugin lehalt, magával rántotta az egész böngészőt, a Chrome viszont külön kezeli a Flasht, és elvileg a böngésző akkor is talpon marad, ha mondjuk egy Flash-videó nem bírj a strapát. De azért a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy lényegében lehetetlen tovább böngészni. A legnagyobb baj, hogy míg a pluginok a problémákat a böngészéssel kapcsolatban okozzák, a böngészők fejlesztői tehetetlenek, az eredeti gyártóknak kell javítaniuk a hibát, annak sebességébe meg nincs beleszólásuk. A Facebook és a Youtube is szívat Ennyi probléma után már érdemes megnézni, mi történik, ha kukázzuk a Flasht. Bár néhány éve még nagyon sok weblap épített rá, 2015-ben szinte észre sem lehet venni a különbséget. 2006 körül még elképzelhetetlen volt, hogy ne legyen Flash a gépen: a netes videós forradalom óta alap volt, hogy csak így tudjuk megnézni a youtube-os tartalmakat, és ezt a megoldást vette át a többi videós portál is a piacvezetőtől, márpedig a videókról ép eszű ember nem akart lemondani. Ma már teljesen más a helyzet: a Google videómegosztója átváltott HTML5-re, amit az összes modern böngésző támogat, és mivel a böngészők (az Internet Explorer kivételével) csendes, háttérben frissítésre váltottak, mindenki a friss verziókat használja. Ha eltekintünk attól, hogy nem működik a kedvenc Flash-játékos oldalunk, és csak a mindenki által használt oldalakat nézzük, a Youtube-hoz kapcsolható szinte az egyetlen rossz élmény is: bár a weboldalon átváltottak plugin nélküli lejátszóra, ha valahova régi videókat ágyaztak be, mondjuk egy blogbejegyzésbe, akkor azokat még mindig a régi, flashes lejátszóval jeleníti meg. Ugyan a kódból ki lehet bogarászni a videó címét, és a youtube.com-on már az új verzió tölt be, ez azért nem túl felhasználóbarát megoldás, nem túl sokan tudják megcsinálni. Ugyanezt a hibát produkálja a rövid videókat gyártó Coub is, de enélkül azért tudunk élni. /* */ A Facebookon egyetlen felületen fáj még a Flash hiánya: az albumoknál a tömeges képfeltöltést ezzel oldották meg, és ha ki van kapcsolva, akkor legfeljebb hármasával lehet felrakni a nyaralási képeket. Reméljük, ezt a problémát is hamar megoldják, ha már az egyik vezetőjük puffogott a program ellen. Több weboldal, alkalmazás azért nincs a listán, mert egyszerűen a napi használatban egyszerűen nincs olyan, ahol probléma lenne. Flash forward Azért nincs sok probléma Flash kikapcsolásával, mert a hiányát muszáj megoldani. Egyre többen internetezünk mobilról, és ezzel beütjük az utolsó szögeket a pluginok koporsójába. A hordozható eszközökön nehézkes a támogatásuk, és túl sok erőforrást igényelnek, a gyengébb telefonok nem bírnák el a futtatásukat. A megoldás a HTML5 nevű webes szabvány, ami sok mindent megoldott a pluginok helyett, és minden böngészőbe beépítik. Sőt, már a Microsoft is megpróbál szabványos böngészőt készíteni – erre korábban sosem volt példa. Lassan minden pluginnak vége. A Flasht korábban nagyon sok különböző dolgokra használták, videólejátszásra, animációkra. A videózásról már volt szó, animációkban pedig a HTML5 és a CSS3 ma már tud mindent, amit régen a Flash. A Java is kihal lassan, legalábbis a weben. Kiderült, hogy ugyanúgy nem biztonságos, mint a többiek: egész programokat lehet betölteni a böngészőbe, ami nem igazán működött biztonsági szempontból. A Microsoft befejezi a Silverlight fejlesztését, amit csak videólejátszásra használ néhány oldal, amiből mondjuk az egyik az elég nagy felhasználói bázissal rendelkező Netflix. Ők HTML5-re váltanak. A Google már dobta is az Earth Plugint, amivel a Földet lehetett 3D-ben nézegetni, helyette WebGL-re váltottak. Ahogy a Unity 3D-t is kiváltotta a WebGL, ezzel szép 3D objektumokat lehet rajzolni, minden modern böngésző támogatja. A Google Voice és Video még létezik hang és videotovábbításra, de nemsokára az új szabványt, a WebRTC-t használjk majd a böngészők a valós idejű kommunikációra. Még egy kicsit várni kell Annak ellenére, hogy most már mindennek van alternatívája, és egyértelmű igény van rá, a böngészők és a gyártók sem jelöltek meg dátumot a pluginok támogatásának befejezésére. Nagyon valószínű, hogy a Flash és társaik még jó ideig velünk lesznek, de egyszerűen egyre kevesebbszer találkozunk majd velük, mert az új, gyorsabb, egyszerűbben leprogramozható funkciók miatt a programozók átváltanak a fentebb felsorolt alternatívákra. Steve Jobs már nem láthatja, de a terve sikerült. http://index.hu/tech/2015/08/11/flash_foward/
