Svédország lehet az els? európai ország, ahol els?ként megsz?nhet a készpénz. Érdekes, hogy 1661-ben ?k voltak az els?k, akik bevezették a bankjegyeket. Magyarországon egy ilyen lépés elképzelhetetlen lenne, de még a svédeknél is 10-20 év telhet el, mire teljes egészében szám?zik a fizikai pénzt. Svédország minden szempontból high-tech nemzet. Náluk nem az a kínos, ha valaki kártyával akar fizetni a boltban, hanem épp ellenkez?leg, az, amikor a vev? aprók után kezd el turkálni. A szupermarketekben az érméket a vásárló egy kis gépbe dobálja be, ami megszámolja azt és vissza is ad helyesen, a pénztáros ugyanis nem nyúl hozzá kézzel. Egyre több ráadásul az olyan bolt, üzlet, ahol már egyáltalán nem fogadnak el készpénzt, nincs is erre kialakított kassza, kizárólag elektronikus úton lehet fizetni. A tömegközlekedési vállalat automatáinak jelent?s része is kizárólag kártyával vagy mobilfizetéssel m?ködik, s?t, egyes városokban már a bankfiókok sem hajlandóak készpénzt kezelni. Nincs sem pénztár, sem ATM. A lakosok nagy része szinte nem is használ már papírpénzt és érméket, mindent lehetséges megoldani digitálisan - számolt be az AP hírügynökség. Még a templomi adományt is kártyával fizetik Ennek a svédek nagy része örül, de természetesen ott is van egy olyan réteg, amely nem akar vagy nem tud átszokni a modern fizet?eszközökre. Többnyire az id?sebb korosztályból kerülnek ki azok, akik nem képesek elhagyni a közel 400 éve jól m?köd? rendszert - pedig már a templomokban is szinte mindenhol kártyaolvasót szerelnek fel az adománygy?jt? persely helyett. Erre az egyik svéd templom plébánosa szerint azért volt szükség, mert egyre többen jelezték, hogy szeretnének adományozni, de már nem hordanak magukkal készpénzt. Svédországban a bankjegyek és az érmék összértéke a gazdaság mindössze 3 százalékát teszi ki, míg az eurozónában ez az arány 9 százalék, de még a technokrata USA-ban is 7 százalék. A készpénz szám?zésével megsz?nnek a klasszikus rablások, lopások, bankrablások, hiszen a pénzt képvisel? digitális eszközök azonosítást igényelnek, letilthatóak és az esetek többségében biztosítva is vannak. A Svéd Bankszövetség szerint a készpénzmentes társadalomban máris kimutatható az ilyen típusú b?nesetek számának csökkenése. 2008-ban még 110 bankrablás történt országban, 2011-ben már mindössze 16, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt 30 évben, mióta nyilvántartják az ilyen eseteket. Nincs készpénz, nincs baj A kevesebb készpénzforgalom biztonságosabbá teszi a trazakciókat azok számára is, akik kezelik a pénzt (boltosok, eladók, pénztárosok, szállítók) és egyúttal az átlagemberek számára is. Ez azonban nem jelent teljes Kánaánt, hiszen a fizikai rablások csökkenésével párhuzamosan értelemszer?en megn?tt a bankkártyacsalások és az egyéb visszaélések száma is. Ez persze betudható annak is, hogy sok embernek még új a digitális pénz, nincs mindenki tisztában a biztonsági folyamatok m?ködésével. Tipikus példa szokott lenni a bankkártyára írt PIN-kód, a kézb?l felel?tlenül kiadott kártya, vagy épp a limitek beállításának elhagyása. 2000-ben, amikor még a svédeknél is kevesen használtak elektronikus pénzt, a visszaélések száma egy év alatt 3304 volt, 2011-ben viszont már több mint 20 ezer alkalommal ért kár kártyabirtokost. Ezek az esetek viszont többnyire az online térben történnek, többségében nem magát a kártyát lopják el, hanem annak adatait. Általában a bank megtéríti az önhibáján kívül megkárosítottakat, illetve ezekben az esetekben attól sem kell félni, hogy er?szak áldozata lesz a meglopott illet?. Kevesebb visszaélés, több kontroll A készpénz visszaszorulása minden fejlett országban érzékelhet?, s az államok és a vállalatok is örömmel veszik tudomásul ezt a trendet. Az állam számára egy kontrollált környezetet jelent az elektronikus pénz, ahol kevesebb a lehet?ség az adócsalásra, fekete kereskedelemre. A banki és kereskedelmi piac pedig sokkal pontosabb képet kap a fogyasztói szokásokról, pénzforgalomról, mint az anonim készpénzhasználat esetén. Igaz, bizonyos esetekben kifejezetten kínos és hálátlan, hogy elektronikusan nehéz anonim tranzakciót indítani. Ha nem feltétlenül illegális dolgokra gondolunk, hanem például adományozásra, akkor érthet? lehet az igény a nem nevesített digitális tranzakcióra. Európában a déli államok (Olaszország, Görögország, Spanyolország) állampolgárai viszont még mindig er?sen ragaszkodnak a készpénzhez, az egyes kultúrák eltérése miatt több évtizedes különbség is kialakulhat az elektronikus pénzzel kapcsolatos evolúcióban. Magyarország valahol félúton helyezkedik el a két véglet között, nálunk nincs tradicionális ellenállás az elektronikus fizetéssel szemben, inkább a tudatlanság, az edukáció hiánya a legkomolyabb hátráltató tényez?. Sokan teljesen fals félelmek miatt inkább bíznak a párnacihában, és még mindig közkelet? tévedés, hogy a kártyás fizetés után az ügyfélre is hárulnak díjak. Sokan gondolják, hogy a készpénz ingyen van, az elektronikus pénz pedig drága, holott ma már bankok és a szolgáltatók is többnyire a készpénzhasználatot büntetik magasabb díjakkal, az országok költségvetésében pedig jelent?s kiadás a készpénzállomány frissítése, legyártása, kezelése, ahogyan a kereskedelmi egységek is drága árat fizetnek a napi bevétel ?rzéséért, szállításáért. Le vagyunk maradva A bizalmatlanság és a tudatlanság mellett Magyarországon az elfogadóhelyek hiánya is visszaveti a digitalizálódást, a kasszák mindössze negyedénél tudunk itthon kártyát használni. A helyzet Budapesten és a nagyobb városokban sokkal jobb, szinte mindent el lehet intézni készpénz nélkül, de vidékre, kisebb falvakba még nem érdemes bankjegyek nélkül elindulni. Az innovatív Svédországban viszont még a speciálisabb fizetési szituációknál is preferálják az elektronikus módszereket. Egy ottani startup, a Square, illetve a tegnap bejelentett PayPal Here szolgáltatásához hasonló okostelefonos terminálos megoldáson dolgozik, illetve a legnagyobb helyi bank már idén elindítja azt a szolgáltatását, amivel a felhasználók valós id?ben cserélhetnek pénzt okostelefonjaik segítségével. Így az elektronikus pénzhez való hozzáférés is teljes lesz, elt?nik az utolsó bástya is: össze lehet például dobni egy kocsmában a pénzt egy egész körre, nem kell egy embernek kifizetnie, vagy feleslegesen sok fizetési tranzakciót lebonyolítani. A személyközi tranzakciók terén a következ? években az okostelefonos NFC-s megoldások sokat lendítenek majd, illetve fontos szintlépés el?tt állnak az online-, illetve mobilbank felületek is. A keresked?k egy része már most lemondott a készpénzr?l Északon, igaz ezt nálunk Magyarországon nem tudnák megtenni, ugyanis nálunk minden keresked? köteles a meghatározott feltételek mellett elfogadni a forgalomban lév? bankjegyeket és érméket. Ez alól a zártkör? rendezvények képeznek mostanság kivételt, ahol el?re váltott elektronikus utalvánnyal egyenlíthet? ki a számla, de az egyenleg természetesen ott is bármikor feltölthet? készpénzzel is akár. Dojcsák Dániel, 2012. március 21. 10:55 http://www.hwsw.hu/hirek/48257/keszpenz-bankjegy-erme-svedorszag-elektronikus-penz-bankkartya.html
le vagyunk maradva Na jó , ezt eddig is tudtam hogy le vagyunk maradva és nem csak a Svédekt?l , az ötlet tetszik ett?l már csak egy kisebb ugrás és megvalósítható a Lopott id? cím? filmben látottak .