Nagyvilág Szabadlábra helyezték az Amnesty International terrorizmussal vádolt elnöké

Bírósági felügyelet mellett szabadlábra helyezte egy isztambuli törvényszék szerdán az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet terrorizmussal vádolt törökországi elnökét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.


Taner Kilicet tavaly júniusban állították elő a hatóságok. Feltehetően használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a hatalmon lévők szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. A török vezetés az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a hatalomátvételi kísérlettel.

Ugyanakkor állítólag Kilic szervezte azt a találkozót is, amely keretében török és külföldi jogvédők tavaly júliusban az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) lévő egyik szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

A pernek az Amnesty International elnökén kívül még tíz vádlottja van, köztük Peter Steudtner német emberi jogi aktivista, valamint az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Eser.

Tízüket júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség, de őket időközben már szabadlábra helyezték és csak Taner Kilicet tartották fogva.

A vádirat értelmében a "titkos gyűlés" résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó menete a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetésekhez hasonló erőszakká és társadalmi káosszá alakítsák.

Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a 2016-os összeesküvésért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).

Kilicet terrorszervezeti tagságért, a többieket terrorszervezet támogatásáért vonnák felelősségre. Hét év és hat hónaptól tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérték rájuk.
A per német érintettje miatt Németország és Törökország kapcsolata elmérgesedett, a két fél időről időre éles szócsatákat vívott egymással. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter január elején a viszony rendezését javasolta német kollégájának. Néhány nappal később Sigmar Gabriel goslari házában mindketten az együttműködés megerősítése mellett foglaltak állást.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...