Fiatal tudomány a számítástechnika, még akkor is ha a terület "ókori görögjeinek" számító mechanikus számítógépeket tervezget? viktoriánus úriemberekt?l számítjuk a kezdetét. Mégis vannak már a területnek olyan nagy alakjai, mint Claude Shannon, aki feltalálta az információ elméletet 1948-ban, és mint a brit Alan Turing, aki ma lenne száz éves, és aki nélkül talán számítógépeink sem létezhetnének. A száz éve született Turingnak számtalan dolgot köszönhet az emberiség. A gépekkel mai napig teljesíthetetlen Turing-teszt a mesterséges intelligencia kutatókat inspirálta további munkára. A második világháború el?tt leírt Turing-gép a számítógépek és algoritmusok olyan modellje, ami egyaránt el?remozdította a számítástechnikát és a matematikát. Épített programozható számítógépeket, foglalkozott biomatematikával, legnagyobb tetteit azonbal valószín?leg a Bletchley Parkban található brit kódtör? központban vitte végre. Alan Turing fejlesztette tovább a nácik Enigma rejtjelgépeinek üzeneteit feltör? mechanikus masinát abban a korban, amikor még a kódfejtést nem tartották egyértelm?en matematikusi munkának. A világháború elején a brit kódfejt?k közé nem csak azzal lehetett bekerülni, ha az ember zseniális matematikus, korának egyik legjobb elméje volt. A kódtörés tudománya annyira fiatal volt, hogy több területr?l szedték össze azokat az embereket, akik el?mozdíthatják a német üzenetek megfejtésének munkáját. Sakknagymesterek, profi keresztrejtvényfejt?k - még a Daily Telegraphban is jelentettek meg felhívást egy extra nehéz keresztrejtvénnyel -, és nyelvészprofesszorok is voltak a csapatban. A sokarcúsága miatt a kódtör? szekció csak Golf, Sajt és Sakk Társaságként emlegette magát. A Bombák, amelyek legy?zték Hitlert Igazáságtalan lenne úgy elmesélni az Enigma feltörésének történetét, hogy csak Alan Turing nevét említjük meg. A sztori a háború els? áldozatává váló Lengyelországban kezd?dött egy Marian Rejewski nev? kódfejt?vel, aki a lengyelek kódhivatalában oldotta meg az els? háromtárcsás Enigmák feltörését, valamint ? készített el?ször mechanikus rejtjelfejt?t a géphez. Megoldása egészen addig használható volt, míg a németek be nem vezettek két további titkosítótárcsát. Ezzel már csak a Turing és csoportja tudott megbirkózni. A kódtör?kre váro feladat óriási volt: a második világháborúban a németek naponta küldtek annyi rejtjeles üzenetet, mint amennyit az els? világháború során összesen. És ezt a legjobb, közel feltörhetetlen kódolással titkosították. Turingra és társaira várt a feladat, hogy a lengyelek által kidolgozott módszert továbbfejlesszék és iparszer?vé tegyék. A megoldást a Bomba nev? eszköz megépítése volt - a nevet is a lengyelekt?l vették kölcsön - amely fáradhatatlanul ketyegve megpróbálta kiszámolni, hogy aznap milyen titkosítókulccsal dolgoznak a német csapatok. A bomba nem végzett teljes munkát, viszont a kulcs megtalálása lerövidítette az üzenetek feltöréséhez szükséges id?t. A kulcs megszerzése után már csak egy-két védelmi beállítást kellett kitalálniuk az angol kódtör?knek. Tudományágakat alapozott meg a szórakozott zseni Bármennyire is a tweedzakós tudósok korában élt, Turing nagyon közel állt a külsejükre kevésbé adó hetvenes évekbeli hackerekhez. A hasonlóságra Rudy Rucker amerikai matematikaprofesszor és író mutatott rá blogjában Alan Hodges Turing életrajzából számrazó idézeteket használva. A matematikus a legkevésbé sem volt katonás alkat. A mindennapokban rettent? hibákat volt képes elkövetni, a német inváziótól félve például vagyonát két ezüstrúdba fektette, amelyeket olyan alapossággal rejtett el, hogy kés?bb maga sem találta meg azokat. Egyik kollégája Shelley-hez, a költ?höz hasonlította Turingot, aki vegyészfelszerelések, elektromos eszközök, befejezetlen tanulmányok és savmarta bútorok közt élt. A szórakozottsága mellett Turing kétségkívül zseni is volt: már a világháború el?tt megírta 1936-os cikkében. A Turing-gépnek nevezett automatát, ami a mai számítógépek vagy számítási algoritmusok modellje. A matematikus egy olyan gépet írt le, amely egy szalag felett mozog, író-olvasó fejjel és egy vezérl?rendszerrel rendelkezik. A fej mindig egy helyre tud mozogni, ahol vagy írást vagy olvasást végez, illetve ennek függvényében változtatja a vezérl?egység állaptotát. Ezzel a modellel az összes formalizálható probléma modellezhet?. Turing gondolatait már az els? számítógépek építésekor is felhasználták, igaz nem mindegyik gép felelt meg tökéletesen a matematikus által lefektetett elveknek. Egy ilyen gép építésével maga a tudós is megpróbálkozott, ez volt a Pilot ACE, de köze volt a Machester Egyetem számítástechnika programjához is. Mesterséges agyat szeretett volna A tudós háború utáni munkásságához tartozik a szintén róla elnevezett Turing-teszt is. Ennek az a feladata, hogy egy gépezetr?l, mesterséges intelligenciáról megállapítsa, hogy képes-e gondolkodásra. A teszt során a két alany egy számítógépterminálon keresztül beszélget a harmadik, kérdez? szerepét betölt? személlyel úgy, hogy nem látják egymást. Az alanyok egyike gép, a másik ember, a teszt akkor sikeres, ha a kérdez? nem tudja eldönteni melyik alany a gép. Turing a 2000-es évre várta a tesztet teljesít? els? gép megjelenését, ám a mai napig nincs olyan program, ami teljesítené a tesztet. Az IKEA honlapjába beépített mesterséges intelligenciát azonban már kérdezgethetik a felhasználók bútorárakról, az iPhone-ba épített Siri szoftver pedig a szóból értve hajlandó átrendezni a meetingeket a naptárban. A Turing korai halálához vezet? okok a matematikus szórakozottságában keresend?k és abban, hogy az ötvenes évek Angliájában még büntetend?nek (nagyfokú szeméremsértés) tartották a homoszexualitást. Turing egy betörést jelentette be, és közben elejtette, hogy egy alkalmi kapcsolatának barátjára gyanakszik. Az elejtett megjegyzésb?l letartóztatás, vád és kémiai kasztrációt el?író ítélet lett a vége. A brit kormány megvonta bizalmát a tudóstól, aki 1955-ben, negyvennégy évesen öngyilkos lett. A brit kódtör? iroda tevékenységét, az Enigma feltörésének történetét csupán 1974-ben hozták nyilvánosságra. A Turinggal szembeni méltatlan eljárásért a brit kormány nevében Gordon Brown kért bocsánatot 2009-ben egy internetes petíció nyomására. Szedlák Ádám|2012. 06. 23., 9:17 http://www.origo.hu/techbazis/20120623-szaz-eve-szuletett-alan-turing.html
