A török Rózsa apó csak pár napot töltött el Budán, mégis egy városrész őrzi a nevét. Síremléke pedig a város egyik éke lesz nemsokára. Nincs olyan budapesti, aki ne hallott volna Gül Baba türbéjéről. A török szerzete síremléke a Margit-híd Budai hídfőjének közelében, a Rózsadomb “lábánál” áll. Neve valami olyasmit jelent, Rózsa apó, és az ő virágaival ütették tele a városrészt, ami innen kapta a nevét. Szulejmán vitte a koporsóját A legenda úgy tartja, a magokat olvasófüzérébe rejtve csempészte ki egy rózsatermeléssel foglalkozó bolgár városból. Maga a szerzetes azonban csupán napokat töltött a városban. Buda elfoglalásakor, 1541. augusztus 29-én érkezett Szulejmán szultán kíséretében, szeptember 2-án pedig a mai Mátyás templomban rendezett hálaadó imádságon elhunyt. Tiszteletét jellemzi, hogy állítólag még a szultán is beállt a koporsóvivők közé. Síremlékét a XVI. század között építették, azóta iszlám hívők, török utazók, turisták fontos zarándokhelye. Buda visszafoglalása után az épületet a jezsuiták bő száz évig kápolnának használták – derül ki a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldaláról. A kisember háborúja A Politikatörténeti Intézet weboldalt indított elsővh.hu címen, ahol történészek magyarázatával dolgozzák fel az I. világháború frontjainak és hátországnak eseményeit, mindennapjait korabeli sajtóhírek alapján. A Hír24-en is sorozatot kezdtünk a témáról Takács Róbert történész segítségével. A török kormány kiemelt figyelmet szentelt a türbének, a XIX. században fedezte a felújítás költségeit, és az I. világháború első éveiben is dolgoztak az épületen. A lapok 1915 nyarán számoltak be róla, hogy a padozat cseréje miatt felásott földben három különböző személy csontjait találták meg. Szép lesz és drága Bartucz Lajos antropológia professzor megállapította: “A csontvázak a XVI. századból származnak és így a középső fősírban talált öreg férfi csontvázát majdnem feltétlen biztonsággal Gül Baba földi maradványainak tarthatjuk” – írja az Az Est című napilap. “A sírokat az idők folyamán többször megbolygathatták, mert az egy csontvázhoz tartozó csontdarabok különböző sírokban feküdtek.” Az azonosítás után a maradványokat 1915. július 1-jén a török császári főkonzul, Ahmed Hikmet bej jelenlétében ünnepélyesen visszatemették. A közeli jövőben pedig 2,5 milliárd forintból – amelynek felét a magyar, a másikat a török kormány állja – így fog megújulni: