A neuronokat befolyásoló szerkezetek az idegrendszer azon területeire lesznek hatással, melyek a rovarok mozgását szabályozzák. A kifinomult mérnöki munka kivitelezéséhez azonban először az állatok idegsejtjeit kell átalakítani. A szakértők ezért a szitakötők neuronjainak működését egy olyan gén hozzáadásával változtatják majd meg, amely alapvetően a szemben található, és a fény érzékeléséért felelős. Ez után a kutatók vékony optikai szerkezeteket, úgynevezett optódákat helyeznek majd a rovarok idegrendszerébe, melyek képes lesznek fényhatások segítségével stimulálni a motoros neuronokat, ezzel pedig lehetőség nyílik az élőlények irányítására. Mivel a hagyományos optikai szálak túl merevek és nehezek, és nem alkalmasak az idegsejtek körüli meghajlításra, a fejlesztésben használt optódákat az élő drónokra egyedileg kell megtervezni. Jesse J. Wheeler, a DragonflEye projekt orvosbiológiai mérnöke szerint a programnak köszönhetően egy teljesen új, apró légi járművet alkothatnak meg, amely sokkal könnyedebb és észrevehetetlenebb lesz, mint bármely másik ember által létrehozott szerkezet. Ez a rendszer kitolja az energia-hasznosítás, a mozgásérzékelés, az algoritmusok, a miniatürizálás és az optogenetika határait, mindezt egy olyan kicsi eszközben, melyet egy rovar visel – tette hozzá a szakember. Az apró szerkezetet úgy tervezik meg, hogy hátizsákként illeszkedjen egy szitakötőre, igaz, a tudósok úgy gondolják, idővel más rovarokra is átszabhatják majd a rendszert. Nem ez az első alkalom, hogy az állati biológia és a robotika találkozott, korábban például csótányokba ültetett nanorobotokkal vették át a bogarak feletti irányítást. A repülő rovar-robot hibrideknek számtalan felhasználása lehet, igaz, erkölcsileg talán kissé kétes a technológia. A tervezők mindenesetre elsősorban békés célokra használnák a fejlesztést, például növények beporzására – ez különösen fontos feladat, hiszen manapság rengeteg helyen okoz problémát a beporzást segítő rovarok hiánya. Igaz, talán valamivel egyszerűbb lenne a természetes beporzók megóvása, semmint a helyettesítése. A szitakötők emellett felderítő funkciót láthatnak el, melyben valószínűleg sokkal jobbak lesznek, mint az ember alkotta drónok. A hibridek elkészítéséhez szükséges optódák – pontosságuk és rugalmasságuk miatt – pedig az orvostudományban hozhatják el az áttörést, felhasználásukkal új terápiák kidolgozására nyílhat lehetőség. (IFL Science)
