Plútó-méretű bolygócsírákból álló rendszert fedeztek fel tőlünk 90 fényévre. Bolygócsírák „Bereniké hajában” Amerikai kutatók az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA), a chilei Atacama sivatagban felállított rádióteleszkóp rendszer segítségével Plútó-méretű bolygókezdeményeket fedeztek fel a Coma Berenices csillagképben található HD 10 7146 jelű fiatal csillag körüli porfelhőben. A HD 10 7146 a Földtől 90 fényévre fekvő, a csillagfejlődés kezdeti stádiumában lévő igen fiatal csillag, amelynek életkorát 100 millió évesre becsülik. ( Az élete derekán járó Nap 4,6 milliárd éves. ) Fantáziakép a HD 10 7146 rendszer születő bolygóképződményéről Forrás: Science Daily A HD 10 7146 körüli mintegy 1,2 milliárd kilométer széles kozmikus porkorong külső szélein olyan depressziókat, pontosabban anyagkoncentrációkat fedeztek fel, amelyek Plútó méretű objektumok egész családjára utalnak. A külső széleken észlelt koncentrációk amiatt nagyon érdekesek, mert ez pont az ellenkezője az eddig tapasztaltaknak – nyilatkozta Luca Ricci, a Harvard Smithsonian Center for Astrophysics csillagásza. A földméretű, vagy nagyobb bolygócsírák ugyanis a központi csillagukhoz közelebbi zónában képződnek. Az észlelések egyébként a HD 10 7146 körüli bolygócsírák "hízására" utalnak. Porból lettünk… A Naprendszerben, és a kialakult bolygórendszerrel rendelkező csillagok kozmikus környezetében csak nagyon kis mennyiségben marad fenn az ős-nebula, azaz annak a kozmikus por és gázködnek a maradványa, amelyből a központi csillag és kísérői létrejönnek. Az Atacama sivatagban 5000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő rádióteleszkópok Forrás: wikimedia.org A születő, illetve a csillagfejlődés kezdeti stádiumában lévő fiatal csillagok környezetében a kozmikus por mennyisége még jóval nagyobb; ideális esetben ebből alakulnak ki a planetáris képződmények. ( A csillagok túlnyomó többsége nem rendelkezik „sötét kísérőkkel” azaz bolygókkal.) A felfedezés hozzájárulhat a Naprendszer kialakulásának jobb megértéséhez is. A HD 10 7146 protoplanetáris rendszeréről szóló tanulmány az Astrophysical Journal című szaklapban jelent meg. A legnagyobb ALMA Az Actacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) a legnagyobb szárazföldi telepítésű megfigyelőállomás a chilei Actatma sivatgban, 5000 méterrel a tengerszint felett. A műszerparkot 66, egyenként 12 és 7 méter átmérőjű rádióteleszkóp alkotja. Az ALMA vezérlőközpontja Forrás: wikimedia.org A nemzetközi kutatási projektben az Egyesült Államok és Kanada valamint Chile mellett számos európai, valamint távolkeleti ország is részt vesz. A projekt fő kutatási területe a korai univerzum, valamint a csillag és bolygókeletkezés. Születő bolygórendszer nyomaira bukkantak
