Release Date: 2014. szeptember 25. Genre: családi, dráma, kaland Director: Jean-Pierre Jeunet Screenwriter: Guillaume Laurant, Jean-Pierre Jeuent Studio: MTVA Starring: Callum Keith Rennie, Dominique Pinon, Helena Bonham Carter, Judy Davis, Kyle Catlett, Niamh Wilson 2014.09.25. (The Young and Prodigious T.S. Spivet) Az ifjú T.S. Spivet egy montanai tanyán él szüleivel, a tőle teljesen különböző vadóc ikertestvérével és nővérével, aki arról álmodozik, hogy egyszer ő lesz Miss Amerika. T.S. Spivet rajong a térképészetért és a tudományos felfedezésekért. Az őt körbevevő világot igyekszik a lehető legtudományosabban leírni, megérteni, és az így szerzett tapasztalatokat saját találmányai elkészítéséhez felhasználni. Egy napon váratlan telefonhívást kap a Smithsonian Múzeumból, azzal a hírrel, hogy a rangos Baird-díjat neki ítélték egy különleges találmányáért, valamint a díj személyes átvétele mellett felkérik egy ünnepi beszéd megtartására is. T.S. felkerekedik és anélkül indul útnak, hogy a környezetében bárkinek is elmondaná milyen különös utazásra készül. KRITIKA Jean-Pierre Jeunet újabb sikeres útja a tengerentúlra. Vörös Adél Különös rendező Jeunet, mivel annyira egyedi a stílusa, hogy már aDelicatessen és az Elveszett gyerekek városa után annak drukkoltam, nehogy kifulladjon. Az Amélie inkább korábbi munkáinak popularizált szintézise volt, és onnantól már retteghettem volna, ha Jeunet-rajongó lennék – nem vagyok, de abszolút elismerem -, hogy most merre tovább. Kissé visszalépésnek éreztem ugyan a Hosszú jegyességet, ami ugyanakkor kétségtelenül egy markáns lépés volt a nemzetközi vizekre a saját beszédmódján (az Alien 4 ebbe nehezen illeszkedik). A Micmacsnél megtorpanni éreztem, és úgy tűnik, ő is látta, valamiben váltania kell, ahogy mindig tette: nem szabja át az egész ruhát, csak újratervezi, az adott szezonra (persze, még jobban járna a régi merészségével, reméljük, egyszer még erre is rájön). Így hát most egy új műfaj felé fordult: családi filmet rendezett, legalábbis ebbe a köntösbe bújtat egy drámai történetet. T. S. Pivet „csak egy tízéves kisfiú”, ahogy ő maga is fogalmaz a sztori egy bizonyos pontján, aki zseniális tehetség. Korunk Leonardója egy örökmozgó masina feltalálásán gondolkodik, miközben egy montanai tanyán él a szüleivel és két testvérével. A vadregényes táj remek hátteret nyújt a kalandos gyerekkornak – zárójelben: egyszerűen ki van zárva, hogy Jeunet-re ne lett volna hatással Wes Anderson, különösen a Holdfény királyság -, a kisfiú mégsem elsősorban a csodás természeti közegben merül el, hanem a saját világában és tudományos megfigyelései között. Meg is lesz az eredménye: a Smithsonian Múzeum egy nap megkeresi, hogy egy megtisztelő díjat ítéltek oda neki, csak épp el kellene utaznia a díjtadóra és ott beszédet tartani. A világ persze nem úgy van kitalálva, hogy egy zseniális tízéves gond nélkül fel-alá közlekedjen benne, ezért az útja akadályokba ütközik és igazi kalandos road movie-ként vezet végcéljához. Közben pedig egy titokzatos családi történetről is lehull a fátyol. A Jeunet-univerzum fontos darabkái állnak közben össze puzzle-ként. A család, ahol mindenki magányos és közben szereti a másikat, ahol mindenki csodabogár, ahol az apai érintés ritka, s ahol mindenki valamilyen hiányérzetet töltöget – nem didaxisként hatnak, mivel a történet magával ragad. Családi filmként is értelmezhető, egy másik olvasatban pedig egy trauma kollektív feldolgozásának szívmelengető fabulája. Tipikusan az a film, ami mindenkinél betalál: az álmodozó gyereknél és a gyerekkorról nosztalgiázó felnőttnél egyaránt. 105 perc, amerikai-francia-kanadai T.S. Spivet különös utazása « VOX.hu
