Néha a sci-fi ötletek nem is annyira elméletiek. Egy nemrég még filmen látható megoldáson, a digitális örök életen ugyanis valóban dolgozik egy vállalat. A Fekete tükör (Black Mirror) című, egyébként zseniális angol sorozat második évadának egyik epizódja foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ha valaki egy digitális ujjlenyomatokkal, emlékekkel telezsúfolt világban meghal, akár meg is lehet próbálni az általa hátrahagyott információk alapján “folytatni az életét”, egyfajta virtuális lényként. Akármennyire elképzelhetetlen és nagyravágyó ez a terv, a Humai Technology és alapítója, a mindössze 25 éves Josh Bocanegra épp ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. “Végső célunk, hogy az emberi elmét bionikus testbe lehessen ültetni” – fogalmazta meg a fiatal vállalkozó, aki szerint legkorábban 30 év múlva várható egy már valóságban is használható technológia kifejlesztése. Viszont a hosszú úton már ennél korábban is várhatók részeredmények. Bocanegra szerint a megoldás nem olyan, mint a sok más sci-fi műben megjelenő, az agyat “letöltő” elképzelés, de kifejezetten hasonló az angol sorozat által körülírt szisztémához. A mai kor embere könyvtárnyi szöveget hagy az interneten: e-maileket ír, közösségi oldalakon postol és kommentel, online fórumokon nyilvánít véleményt, sőt a játékok vezérlése során még akár mozgásáról, vagy morális döntéseiről is képet hagy a világhálón. Ha kellően sok ilyen információ gyűlik össze, akkor a jövőben akár elképzelhető egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása, amely az adott személy összes digitális emlékéből és viselkedésmintából tulajdonképpen újra “összerakja” az illetőt, és képes úgy viselkedni, mint az elhunyt személy. A még nagyon kezdeti fázisban járó Humai első lépésként egy olyan mobilos szoftvert szeretne létrehozni, amely az elhunytak információi alapján egyfajta chatprogramként kommunikál a hátrahagyottakkal. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy hozzátartozó bármikor írhatna egy üzenetet valakinek, aki már nem él, és az ő nevében ez a mesterséges intelligencia válaszol, mégpedig azt, és olyan stílusban, ahogy az összegyűjtött adatok alapján a valós személy tenné. Bocanegra szerint ehhez az első fázishoz szükséges technológiák 40 százaléka már létezik, a maradék 60 százalék gyakorlatilag azt a folyamatot jelenti, amikor egy valakit imitáló szoftverből egy, az eredeti ember gondolkodásához és viselkedéséhez a lehető legpontosabban hasonlító intelligencia válik. A fiatal álmodozó szerint 2017-re a rendszer adatgyűjtő algoritmusa már elkészülhet. A második fázis azonban már valóban hosszadalmas, és a szakértők szerint a felvázolt 30 éves határidő túlságosan is naiv. Gyakorlatilag olyan bonyolultságú intelligenciát kell létrehozni, amely nem robotként válaszol, és csak azért rakja a mondatok végére a “haver” szót, mert az általa imitált személy gyakran írta ezt a kifejezést levelekben és az interneten. Reakciók, döntések, stílus, és sokféle egyéb ismertetőjegy teszi igazán emberivé a nem emberi agyat, és ehhez a szkeptikusok szerint a harmincnál jóval több évre lesz szükség