Tudomány Tényleg rózsaillatú volt a római nők pisije?

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. április 18..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A „meglepő, de igaz tényekkel" foglalkozó oldalakon időről időre felbukkan az az állítás, hogy az ókori és a középkori nők terpentin ivásával tették kellemesebbé éjjeli edényük tartalmának a szagát. Az álhírekkel foglalkozó Snopes weboldal utánajárt annak, mi igaz ebből.


    Azt mindenki maga is megtapasztalhatja, hogy egyes ételek és italok, például a spárga vagy a cékla, megváltoztatják a vizelet szagát és színét. Ez megkönnyíti annak elfogadását, hogy a régen élt nők valóban éltek különféle praktikákkal – például a rendkívül mérgező terpentin fogyasztásával –, hogy kellemesebbé tegyék a pisijük szagát. A dolog egyetlen „apró" szépséghibája, hogy erről a szokásról egyetlen hiteles forrást sem lehet fellelni sehol, mindenki csak „hallotta a dolgot" valahol.

    Nem lesz rózsaillatú


    Az viszont igaz, hogy az orvosi szakirodalomban megemlítik, hogy terpentinmérgezéskor megváltozik a vizelet szaga, igaz nem rózsa-, hanem inkább ibolyaillatúra.

    A ma leginkább festékhígítóként használt terpentint, amelyet a fenyőgyanta desztillálásával állítottak elő, egy időben orvosságnak tekintették. Mivel a szer részben a tüdőben, részben a vizeletben választódik ki, úgy gondolták, hogy fertőtleníti a léghólyagokat, illetve vizelethajtó hatása is kifejezetten hasznos. A terpentint azonban elsődlegesen külsőleg alkalmazták különféle bőrbetegségeknél. A korabeli feljegyzések is megemlítik, hogy a vizelet ibolyaillatúvá válik tőle.

    [​IMG]

    Rózsát szagoló görög nő (Lienzo de Alma Tadema festményének részlete)

    Forrás: Pinterest/Public Domain
    Orvosságként használták


    A terpentin vízhajtó hatása már idősebb Plinius római természetbúvár előtt is ismert volt, aki a következőket írta az első században: „Jól ismert tény, hogy a borókabogyók vízhajtó hatásúak, és ibolyaillatot adnak a vizeletnek, éppúgy, mint a terpentin."

    Tehát elvben elképzelhető lenne, hogy a régi Rómában (vagy másutt) valóban használták a nők a terpentint a vizeletük illatosítására, a dolognak csak az a szépséghibája, hogy eddig senki sem talált erre vonatkozó történelmi feljegyzést.

    Ha mégis igaz a történet, akkor a terpentint ivó nők nagy árat fizethettek az illatos pisiért. Súlyos egészségkárosodást szenvedhettek, mivel a terpentin mérgező hatása hosszú távon teljesen tönkretehette a veséjüket és más szerveiket.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...