Az adóhatóság a közelmúltban immár nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben a lakásépítők legnagyobb megelégedésére finomított a teraszokat érintő álláspontján – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Fehér Tamás. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda egy korábbi cikkében jelezte, hogy az NGM hivatalos állásfoglalása szerint bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. A jogszabály ilyen módon történő értelmezése jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5 százalékos áfa igénybevételének lehetőségét. Az álláspont miatt felmerült kétségekre tekintettel az adóhatóság a napokban immár nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján – a lakásépítők legnagyobb megelégedésére. Komolyan megnövelte a lakásépítési kedvet, hogy január 1-től az új lakások értékesítésének áfa-terhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150 m²-t, egylakásos ingatlanban pedig a 300 m²-t. Mi is a hasznos alapterület? A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mi is tartozik bele az „összes hasznos alapterület" fogalmába – fejtette ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Egy évközi törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy ezt a fogalmat az OTÉK egyes értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely alapján a beépített területek akkor számítanak bele az ingatlan hasznos alapterületébe, ha azok belmagassága eléri az 1,90 m-t. A pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában az NGM ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte: e szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1,90 m. Arról azonban mintha nem vett volna tudomást, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhető. A fenti értelmezés hidegzuhanyként érintette az építőszakmát. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfa-kulcsból. A plusz 22 százalék pedig komoly érvágást jelentett volna az ingatlanok értékesíthetősége tekintetében. Finomodik az álláspont Az ijedtség után kifejezetten megkönnyebbülésként hat, hogy nemrég a hatóságok korábbi álláspontjukat kiegészítették – mutatott rá dr. Fehér Tamás. A NAV honlapján immár nyilvánosan is közzétett tájékoztató a korábbi álláspontot ugyanis bővebben is kifejti. Egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és – elviekben – a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez. A külső tartózkodók esetén azonban immár részletesen elemzi a belmagasság fogalmát. E szerint elsőként azt kell vizsgálni, hogy a lakáshoz épített külső tartózkodó terek fedettek-e és belmagasságuk eléri-e az 1,90 m-t. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen, vagy az 1,90 m belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem képezik részét a számításnak. A tájékoztató külön érdekessége, hogy a „fedettség" értelmezésénél figyelembe veszi a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. Így például többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek „funkciója" nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Fotó: Origo Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során. Nyugvópont? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a fentiekkel a nyitott teraszok kérdése megnyugtató mederbe ért. Persze, ha ez tényleg a nyugvópont. Bizonytalanság ugyanis még mindig akad. Csak egy példa: a „belmagasság" fogalmát maga az OTÉK is meghatározza, erre a fogalomra ugyanakkor az áfatörvény említett módosítása nem hivatkozik. A hatóság újabb állásfoglalásában szereplő „funkcionális" megközelítés is arra utal, hogy nem ezt vették alapul. Így tulajdonképpen még mindig kérdés, hogy a belmagasságot pontosan milyen szempontok szerint kell meghatározni. Sőt, maga a „funkcionális" megközelítés is kellő bizonytalanságot hordoz ahhoz, hogy a jövőben még vitákat okozzon. Ezért továbbra sem árt az óvatosság, mielőtt valaki új építésű ingatlanok pénzügyi terveinek készítésébe fog – tanácsolta végezetül dr. Fehér Tamás. Let's block ads! (Why?) Forrás...
