Elemzők szerint nincs visszaút Ukrajna vazallus állammá alakítása a történet enyhe végkifejlete lenne. A legrosszabb forgatókönyv szerint Moszkva háborút indít, mégpedig jóval nagyobbat, mint a Grúziával vívott 2008-as összecsapás volt. Már sokan sokféle nagy igazságot írtak, mondtak Oroszország háborús terveivel kapcsolatban. Jelen állás szerint olyan szintre erősödött az orosz kormány katonai költekezése, illetve a lakosság nacionalista érzelmeinek felszítása, hogy az elemzők egy része szerint már nincs visszaút: Oroszország háborús felkészülési pályára állt - írja a Napi.hu. Készülődnek az orosz csapatok (fotó: AP) Az orosz hadsereg szeptember közepén kezdte el legújabb hadgyakorlatát Oroszország keleti részén, ami önmagában talán nem lenne igazán érdekes, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2013 februárja óta szinte megszakítás nélkül követik egymást ezek a háborús játékok, akkor már idegesebbek lehetünk - derül ki a bne régiós hírportál elemzéséből. Ráadásul ezzel a gyakorlattal majdnem egy időben hasonló tevékenységet folytatott a katonaság Oroszország nyugati és északi részén, miközben - bár Moszkva ezt tagadja - részt vállalt a délkelet-ukrajnai polgárháborúban is. Orosz katona Szevasztopolban (forrás: alfahir.hu) Mindent elmondanak ezeknek az eseményeknek a jelentőségéről, hogy összességében kétszázezer katona vesz részt bennük, több ezer haditechnikai eszközt használva a harctéri járművektől a hajókon át a támadó helikopterekig és repülőgépekig. Felületesen szemlélve ezeket az eseményeket azt gondolhatjuk, hogy az orosz vezetés mindössze nyomást akar gyakorolni a Nyugatra, világossá akarja tenni, hogy Oroszország katonai szuperhatalom, ha azonban figyelembe vesszük az ország militarizálásának tempóját és mára elért mélységét, akkor sötétebb következtetésre juthatunk. Lehetséges forgatókönyvek. Az elemzők felteszik a kérdés, vajon elért-e ez egy olyan szintet, ahonnan nincs visszaút. Ahonnan nem lehet visszalépni anélkül, hogy a Kreml felmutassa ennek a militarizálásnak a világos célját és eredményét. Ha ez a helyzet, akkor a legjobb esetben az lehet a folyamat eredménye, hogy Oroszország látványos sikert ér el Ukrajnával kapcsolatban, nevezetesen vazallus állammá teszi szomszédját. A legrosszabb esetben Moszkva háborút indít, mégpedig jóval nagyobbat, mint a Grúziával vívott 2008-as összecsapás volt. Fegyverkezési adatok. A 2015-2017-es költségvetéssel kapcsolatos előzetes tervek, amelyek nemrégiben jelentek meg, a katonai kiadások határozott emelkedését mutatják. Miközben a kormány a GDP-növekedés egy százalékpontos csökkenésével és magas, nyolc százalék körüli inflációval számol, továbbá figyelembe veszi a hazai valuta gyengülését (az év eleji 33 rubel/dolláros szintről mostanra 38 rubelre ment fel az árfolyam), a katonai kiadások nem csökkennek. Éppen ellenkezőleg: 2014-ről 2015-re például a GDP 3,5 százalékáról 4,0 százalékára mennek fel, ami reálértéken számolva több mint 10 százalékos plusz. Azok a fránya fegyverek (forrás: hidfo.net) A jövő évben 3 ezer milliárd rubelt (84 milliárd dollár) szánnak katonai kiadásokra szemben a 2014-es 2,47 ezer milliárddal. Ez nominálisan 21,4 százalékos emelkedés. Ezt követően 2016-ban 3,34 ezer milliárdra, majd 2017-ben 3,52 ezer milliárd megy fel a katonai büdzsé. Az elmúlt évek gyakorlata ráadásul azt mutatja, hogy ezek a kiadások a költségvetés végső változatában nagyobbak a tervezettnél, és tovább emelkednek a büdzsé évközi módosításaival. Ha a védelmi kiadások minden elemét figyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy az valós kiadások legalább 10 százalékkal nagyobbak a leírt számoknál. Az orosz állam lassú, de folyamatos militarizálása nem csupán a hadsereget érinti, hanem a gazdaságot és a társadalmat is. Ami az előbbit illeti, az katonaság reformját az orosz ipar modernizálására és a fegyvergyártás rehabilitálására akarják építeni. Ezt szánják a gazdasági fejlődés motorjának. A társadalmat a Nyugat-ellenes hangulat felkorbácsolásával, a patrióta érzelmek felszításával, az orosz birodalom visszaállításának ígéretével kondicionálják. És mi lesz a végkifejlet? Eközben a politikai vezetés az államszervezést és államigazgatást alárendeli ezeknek a céloknak. Elemzők ezekre a körülményekre alapozva állítják azt, hogy Oroszország elérkezett arra a pontra vagy legalábbis nagyok közel áll ahhoz, hogy militarizálása visszafordíthatatlanná váljon. Más szóval a Kreml urai túszává váltak saját politikájuknak. A moszkvai vezetés bel- és külpolitikáját, a hadsereg megnövekedett aktivitását és a katonai kiadások felpörgetését igen nehéz lenne más irányba terelni. Egyesek szerint egyenesen lehetetlen - ezért beszélnek arról, hogy Ukrajna vazallus állammá tétele még a történet enyhe végkifejletei közé tartozik. A jelenlegi folyamatok olyan katonai felkészülés irányába mutatnak, amelynek végén az orosz hadsereg képessé válik egy a hat évvel ezelőtti grúz vagy a mostani ukrán konfliktusnál jóval nagyobb összecsapás, egy teljes körű reguláris háború megvívására. Nyitott kérdés marad, hogy ha az Oroszországon belül fejlemények irányt váltanak és a NATO, illetve az EU elég elszántságot mutat Ukrajna megvédésére, akkor vajon kivel szemben lendülhet mozgásba a felturbózott orosz katonai erő? forrás: Kolozsváros, Napi.hu / címlap: atv.hu Kolozsváros - Totális háborúra készülnek az oroszok - .
