A tűzn az ősidőktől kezdve meghatározó szerepet játszott valamennyi kultúrában. Babonás tisztelet övezte az élet forrásának tekintett tüzet, amely azonban nem csak meleget és ételt adott, hanem, ha elszabadult, tömegkatasztrófákat okozott. A középkori városiasodással együtt jött létre egy új és köztiszteletben álló mesterség, a kéményseprők hivatása. Kéményseprőt látok, szerencsét találok! A kéményseprőkhöz több babona is kapcsolódik. A legnépszerűbb például, hogy kéményseprővel találkozni szerencsét jelent, különösen Újév reggelén. Sok helyütt az a szokás, hogy ilyenkor meg kell fogni a gombunkat - van, ahol a ruha harmadik gombját - és azt mondani : „Kéményseprőt látok szerencsét találok." Kéményseprő Forrás: MTI/Honéczy Barnabás Ha seprűjéből sikerül elcsenni egy szálat és azt magunknál tarjuk, az biztos szerencsét jelent és azt, hogy teljesül a kívánságunk. Más változat szerint, meg kell fogni a gombunkat és addig el nem ereszteni, amíg törött üveget nem látunk. Szilveszterkor, Újév napján megjelennek a kéményseprőt ábrázoló dekorációk, szerencsetárgyak, képeslapok. Vesta őrhelye, és sátorlyukon át közlekedő szellemek A tűznek mindig fontos szerepe volt az emberek életében, a családi tűzhely és a meleg szimbóluma, amely a főtt ételt, az otthont, az életet, a sötétben pedig a világosságot jelentette. Az ókori rómaiak hite szerint a család védőszelleme a tűzben lakott. A Vesta-papnők feladata volt a tűz őrzése, és ha ezt elmulasztották, korbácsolás járt érte. A Vesta-templom romja Rómában, a Forum Romanumon Forrás: Wikimedia Commons A sztyeppei népek úgy tartották, a sámán a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel. Az európai hagyomány szerint a kéményen át közlekedik a Mikulás, vagy a karácsonyapó. Ez ia hagyomány s hozzájárult ahhoz a képhez, hogy a kéményseprő olyan, mint egy jó szellem. A nyugat-európai hagyományban a Mikulás a kéményen át érkezik Forrás: Thinkstock A tűz azonban bajt is okozhat: a fából készült, vagy a zsúpfedeles, nádfedeles házak könnyen lángra lobbanhatnak. Ezért, aki megóv ettől, és a kéményt rendben tartja,az fontos személynek számít. A kémény történetének rövid evolúciója A nomád állattartó magyarok sátrakban éltek. A sátor egyetlen helyiségből állott, amely a földbe volt mélyítve. A bejárattól jobbra volt a tüzelőhely, az azzal átellenes sarokban az ülőgödör, amelynek peremén ültek a családtagok. A gödör belsejében a földbe vert gerendákon állt az asztal, amin étkeztek. A másik két sarokban volt a fekvőhely, ezek szintén földbe vert karókon álltak. A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén Forrás: x-default/ A sátor tetejének közepén lévő nyíláson szállt ki a füst. A honfoglalás után őseink letelepedtek, és létrejöttek az első falvak. A parasztházak elrendezése praktikus okokból az ősi hagyományt követte ugyanolyan volt, mint a sátraké. A nádtetős, vagy szalmatetős házakból a füst a tető hézagain át távozott. Később az ajtó fölé egy lyukat vájtak, és abba egy kürtőt helyeztek, idővel pedig - amikor a konyha és a lakószoba elkülönült - ebből alakult ki a kémény. A honfoglaló magyarok jurtaszerű sátrakban laktak Forrás: MTI/Beliczay László A konyha fedele kúp alakú, sárral bevont deszka, vagy sövény volt, ennek végén állt a kémény kürtője, ami a füst egy részét elvonta, de a többi a konyhában maradt. Taljánoktól tanulták a magyarok a kéményseprés mesterségét Magyarországon a kéményseprő mesterség a középkor vége felé terjedt el, amikor az építkezés módja megváltozott és megjelentek a téglából épített kémények. A középkor előtt a magyarok nomád életformát éltek és a vályogviskók kürtős kéményeit nem kellett tisztogatni. A kéménytisztítás tudományát az olasz ( korabeli kifejezéssel: talján) kéményseprők adták át a magyaroknak. Kémények és füstköd Forrás: MTI/Beliczay László Az elsők kéményseprők Itáliából érkeztek hazánkba, a kéményseprés pedig gyorsan megbecsült, és tisztes szakma lett. A régi világban a kéményseprő szíveslátásban részesült, családi barátnak számított,aki járta a falvakat, beszélgetett, és akit kikérdeztek: hol-mi újság van, hozta-vitte a híreket, derűt hagyva maga után. Kéményseprők munka közben Forrás: MTI/Kovács Tamás Régebben például a pozsonyi polgárok még a lakás, padlás kulcsát is rábízták, ha éppen nem tartózkodtak otthon kéményseprés idején. Nem csak átvitt értelemben hozhat szerencsét A kéményseprőnek napjainkban is igen fontos a feladata, megvéd a tűztől és ezzel életet ment, a tűzveszélyt okozó hibákat pedig elhárítja. Nagyon fontos, hogy a kémény mindig tiszta legyen, mivel a kémény vezeti el az égéstermékeket,amelyek ha visszaáramlanak, füstmérgezést, sőt rosszabb esetben alattomos halált is okozhatnak. A kéményseprők napjainkban is nélkülözhetetlen feladatot látnak el Forrás: MTI/Marjai János (Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz nem is érzékeljük jelenlétét, ezért okozhat könnyen halált.) Amelyik házhoz kéményseprő jár, ott tehát ilyen probléma nem lehet. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
