Ha a címbeli kérdésre rávágjuk, hogy az Andok, csak részben lesz igazunk, mivel ez a válasz kizárólag a szárazföldi hegységrendszerekre igaz. A Föld leghosszabb egybefüggő hegylánca ugyanis az Atlanti-óceán felszíne alatt kanyarog az északi sarkvidéktől kiindulva egészen le az Antarktiszig. Alvilági hangulatú vidék az örök sötétség birodalmában A dél- és az észak-amerikai földrész rendelkezik a Föld két leghosszabb kontinentális hegyláncával, amelyek közül 7 242 kilométeres hosszával az Andok az „aranyérmes”, ezt az észak-amerikai kontinens nyugati felén húzódó Sziklás-hegység követi 6 035 kilométeres hosszával. Az óceán mélyén különleges tektonikai folyamatok, hegységképző erők működnek Forrás: Oceanography A Föld legmagasabb hegycsúcsaival rendelkező ázsiai lánchegység, a Himalája „csak” a harmadik helyezett ebben a rangsorban, a maga 3 862 kilométeres hosszúságával. A Föld leghosszabb hegyláncát az óceánfelszín alatti mélység rejti Forrás: Oceanography Mindhárom hegylánc eltörpül azonban a bolygó leghosszabb egybefüggő hegyvonulata, az atlanti középóceáni hátság mellett, amely az északi sarkvidéki Jan Mayen törésövtől egy óriási S betűt formázva nyúlik le egészen az antarktiszi Déli-óceán határáig. E hatalmas tengeralatti vulkanikus hegylánc kereken 22 000 kilométer hosszan kanyarog, átszelve az északi és a déli féltekét. A világtenger középóceáni hátságrendszerének térképe. A tenger alatti hegyláncok összhosszúsága eléri a 80 000 kilométert Forrás: Wikimedia Commons/NOAA Az atlanti középóceáni hátság hosszabb, mint a három legnagyobb kontinentális hegylánc együttes hosszúsága. Ez a bizarr formájú, vulkáni, ultrabázikus kőzetanyagból felépülő hegyvidék a földitől merőben eltérő alvilági táj képét mutatja, hegycsúcsai átlagosan 2000 -2500 méterre emelkednek ki az óceáni fenéksíkság (abisszikus síkság) örök sötétségbe burkolózó monoton vidékéből. Óceánt keletkeztető hádészi világ Az atlanti középóceáni hátság a világtenger három nagy óceáni medencéjét behálózó, és összesen 80 000 kilométer hosszú hátságrendszer része. Részlet az atlanti középóceáni hátság mélytengeri birodalmából Forrás: NOAA Az atlanti hátságrendszer gondolatát először a modern oceanográfia atyjának tekintett Matthew Fontain Maury amerikai geográfus vetette fel az 1850-es évek elején. A hatalmas víz alatti hegylánc létét a korszerű tengertani tudományokat megalapozó Challenger - expedíció (1872 és 1876 között) mélységmérései mutatták ki, ám csak az 1950-es években fedezték fel a középóceáni hátság eredetét, és az atlanti medence tágulását is megmagyarázó központi hasadékvölgyet. A középóceáni hátságképződést, és az óceáni kéreg tágulását szemléltető ábra Forrás: Oceanography A vulkánilag aktív hasadék vagy riftvölgy a víz alatti hegységképződés és az óceáni medence tágulásának (spreading) motorja. A hasadékvölgy azokon az egymástól széttartó (divergens) lemezhatárokon alakul ki, ahol a kéreg megsüllyed, és felső földköpeny felboltozódik; a forró, olvadt magma pedig a hasadék résein a felszínre nyomul. Hidrotermális kürtők az atlanti középóceáni hátság vidékéről. A mélyben a vulkáni folyamatok másként zajlanak, mint a felszínen Forrás: NOAA/Ocean Explorer A mélytenger fagyos világában a vulkáni tevékenység lassú és csendes folyamat; a kiömlő láva a jéghideg mélységi vizekben gyorsan megdermed, és hatalmas, vánkosszerű párnaláva-formációkat alkotva fokozatosan hegylánccá boltozódik. A hasadékvölgyből folyamatosan feláramló magma ellentétes irányba tolja szét az óceáni kérget; ennek köszönhető, hogy az Atlanti-óceán napjainkban is 3 cm/év sebességgel tágul. Párnaláva formáció az atlanti középóceáni hasadékvölgy vidékéről Forrás: NOAA/Ocean Explorer A középóceáni hátság mentén azonban nem egyenletesen zajlik a tágulás, egyes szakaszokon megindul, míg más részeken átmenetileg szünetel. Ezzel hozható összefüggésbe a középóceáni hátságot övező törések, az úgynevezett transzform vetők rendszere. A kísérteties óceáni hegyvidéket mély szurdokok, kanyonok szabdalják keresztül-kasul, az éjfekete sötétséget helyenként a hasadékvölgy mélyén rőten izzó magma fénye töri meg. Az atlanti középóceáni hátságrendszer elnyúlt S formában kanyarog az arktikus Jan Mayen törésöv zónájától egészen az Antarktiszig Forrás: U.S. Geological Survey Ez az óceáni hegyvidék olyan hádészi birodalom, amely felett nem úsznak felhők, ormait sohasem cirógatja napfény , és amelyet - néhány, speciális tengeralattjáróval mélybe ereszkedő kiváltságos kutatót kivéve – emberi szem sem pillanthat meg soha. Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/201606...g-hasadekvolgy-lemezhatar-lemeztektonika.html