[center:1m9rrl3a]Új év, új tudományok Tavaly is számba vettük az új esztend? várható tudományos vívmányait, az idén is végig futunk a tervezeteken, ezúttal a Nature magazin segítségével. Az Észak-Grönlandi Eem Jégfúró (NEEM) projekt miután 2010 júniusában több mint 2500 méteres mélységben elérte a fekük?zetet, az idén már olyan információkkal gazdagíthatja a tudományt, melyb?l megtudhatjuk, milyen gázok és részecskék uralták az Eem interglaciális id?szak klímáját. Ma is egy ilyen periódusban élünk, a 130000-115000 évvel ezel?tti id?szak átlagos globális h?mérséklete azonban a mainál 5 Celsius fokkal magasabb volt. Folytatódnak az emberi géntérképpel kapcsolatos tanulmányok (GWAS), melyek számos összefüggést felfedtek a betegségek és génállományunk adott területei között, sajnos az asszociációk biokémiájáról szinte semmi nem derült ki. 2011-ben várhatóan feltárulnak azok a tényleges mechanizmusok is, amik megmagyarázzák hogyan befolyásolják a gének és a nem kódoló területek a velük összefüggésbe hozható egészségügyi állapotokat. A kutatók f?bb célpontjai között találjuk az anyagcserét, az elhízást és a cukorbetegséget. Az ?ssejtek is újra el?térbe kerülnek, a kutatóknak sikerült kideríteniük hogyan lehet újra programozni az emberi ?ssejteket indukált pluripotens ?ssejtekké (iPS), majd ezekb?l egyéb sejttípusokká, például hogyan alkothatunk b?rsejtekb?l idegsejteket. A betegekb?l származó iPS sejteket egyre szélesebb körben alkalmazzák majd az egészségi állapotok tanulmányozásának modelljeiként, különös tekintettel azokra, amikhez nincsenek megfelel? állat modellek, és keveset tudnak a sejtekben lezajló folyamatokról. Ilyenek többek között a pszichiátriai rendellenességek. Emellett a sejtek alkalmazhatók lesznek a potenciális orvosságok ellen?rzésében, illetve annak kiderítésében, miért hatástalanok egyes embereknél azok a szerek, amik másokat meggyógyítanak. Az idén egészen biztosan sikerül 1000 dollár alá szorítani az emberi genom szekvenálás költségét, erre a következ? generációs szekvenáló rendszerek piacra dobása lesz a garancia, melyek hatására az egekbe szökik a teljesen kikódolt emberi géntérképek száma. Bár arra még mindig csekély az esély, hogy a Nagy Hadronütköztet?ben (LHC) megpillantsák végre azt a fránya Higgs-bozont, jó eséllyel kaphatunk valami újdonságot az egyre magasabb energiaszinteken dolgozó létesítményt?l, sokan a szuperszimmetria bizonyítására számítanak. Az LHC mellett a Fermilab Tevatron részecskegyorsítója is igyekszik megtalálni a Higgs-bozont, miközben er?teljesen lobbiznak a 2011. szeptemberi leállítása elhalasztásáért is. 2011-ben tovább folyik a sötét anyag utáni kutatás is, az igazság pillanatát a földalatti kísérletekt?l, mint az olasz Gran Sasso Nemzeti Laboratórium XENON100 projektjét?l és a Kriogén Sötét Anyag Kutatástól (CDMSII) várják. Mindkét kísérlet eredményei az idei évben láthatnak napvilágot. A szuperszimmetria szerint az általunk ismert részecskének létezik egy nyilván kis tömeg?, mivel eddig még nem fedeztük fel ?ket szuperpartnere Több várva-várt gyógyszerengedély is megszülethet az idén, ilyen a hepatitis C ellen hatásosnak tartott Telaprevir (VX-950), amit az amerikai Vertex Pharmaceuticals fejlesztett ki. A betegség kórokozója egy RNS vírus, ami folyton változó genetikai anyagával keseríti meg a véd?oltások fejleszt?inek életét. A szintetikus biológia is újabb szintre léphet, miután tavaly egy egész baktérium tenyészetet sikerült együttes fluoreszkálásra rábírni, egyre több és egyre hasznosabb módosításokat fognak elvégezni a kutatók, akiknek a céljuk, hogy hasznos funkciókkal lássák el ezeket az organizmusokat, els?sorban gyógyító hatóanyagok termelésével. Elszakadva a Földt?l, a földszer? bolygók után vadászóknak is jelent?s év lehet az idei. A NASA Földet követ? Nap-körüli pályán kering? Kepler ?rtávcsöve adataiból már eddig is több száz Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, a teljes adatmennyiséget azonban még nem tették közzé. Mivel a 42 CCD-vel és egy 1,4 méter átmér?j? korrekciós lencsével felszerelt ?reszköz 0,5 földtömeg? objektumok észlelésére is képes, így jó eséllyel kerülnek el? a Naphoz hasonló csillag körül kering? földszer? bolygók. Bár ezt már tavaly is beharangoztuk, az idén valóban lezárul az ?rsikló-korszak. Az utolsó repülést, ami eljuttatja a Nemzetközi ?rállomásra az Alfa Mágneses Spektrométert áprilisra ütemezték. A spektrométerrel az antianyag és a sötét anyag után kutathatnak a tudósok. Az amerikai kongresszus mindazonáltal még engedélyezhet egy utolsó ?rsikló látogatást novemberben. Ezzel együtt 2011 már a magán?rhajózás kezdete lehet. Ha a SpaceX Dragon ?rkapszulájának második próbaútja is sikerrel zárul, elvileg már nem lesz akadály a magán cég teherszállítási szolgáltatásainak, majd id?vel az ?rhajósok szállításának elindítása el?tt sem. A SpaceX sikere megnyithatja az utat a nagy kormányzati projektek átáramlása el?tt a gazdaságilag átgondoltabb, sok tekintetben letisztultabb kereskedelmi ?ripar felé. A SpaceX évvégi sikerei fényében sem szabad megfeledkezni a szépen csendben építkez? Virgin Galactic-ról. Richard Branson cége az idén teljes er?vel a repüléseinek el?készületein fog dolgozni, hogy tartani tudják a 2012-es els? indítási id?pontot. A bolygókutatás területén is új ismeretek várnak ránk, a NASA Messenger küldetése márciusban áll pályára a Merkúr körül, míg az amerikai ?rügynökség Dawn szondája az aszteroida öv egyik legnagyobb ismert objektuma, a Vesta körül kering majd. Új küldetések is indulnak, ezek egyike a Juno, ami a Jupiter sarkvidékeit is veszi célba, míg a GRAIL expedíció két szondájával a Hold gravitációs mez?it méri. Egy leszállóegység is útnak indul, a Mars Science Laboratory, a legújabb marsjáró a vörös bolygó légkörér?l és geológiájáról gy?jt újabb adatokat, kémiai vizsgálataival többek közt a marsi életet is kutatja. A Föld-figyel? m?holdak sem tétlenkednek, az idén teszik közzé a bolygó gravitációs mez?it minden korábbinál nagyobb részletességgel mér? GOCE m?hold eredményeit, ami az idén a tengerszint emelkedéseit követi nyomon, ugyanakkor fellövik az óceánok sótartalmát mér? Aquarius m?holdat, valamint a Nap sugárzását és az aeroszolokat figyel? Glory-t. Az energiakutatás terén is várható egy áttörés, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Gyújtó Berendezése, a világ legnagyobb teljesítmény? lézere, egyre közelebb kerül egy olyan erej? sugárzás kiváltásához, amikor a fúziós reakciók a célpontul szolgáló hidrogén izotópokban több energiát termelnek, mint amit a lézer átad. A szakért?k szerint az idén sikerrel járhat a kísérlet. [/center:1m9rrl3a]
