Gazdaság Új szupervasúttal kötnék össze az északi sarkvidéket Európával

Mind az illetékes finn, mind a norvég hatóságok nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy már március elején zöld utat kaphat a sarkvidéki vasútvonal fejlesztésének ötlete. Amennyiben igen, úgy hatalmas beruházás valósulhat meg, mely Európa északi területeit összekötné Német- és Lengyelországgal is, végső soron a kontinens teljes területével. A cél a sarkköri selyemút ázsiai – elsősorban Kínából érkező – árukészletének átvétele.


Finn üzleti vezetők és akadémikusok egy csoportja is támogatta tavaly azt a tervet, melynek értelmében sarkvidéki vasútvonal kapcsolná össze Észak-Európát Kínával - írja az Asia Times. A távol-keleti ország ugyanis nem csak szárazföldön, hanem az északi sarkvidéken is új selyemutat épít, azaz áruforgalmának egy részét a Jeges-tengeren küldené át a Barents-tengerre, Európa számára. Nem csak alkalmanként, hanem mind nagyobb arányban. Bár a sarkvidéki jégtakaró egyre jobban vékonyodik, komoly érvek szólnak amellett, hogy oda kerüljön át az áruforgalom.


Új vasútvonal épülne a messzi északról Helsinki irányábaForrás: Wikimedia Commons
Vasút szeli ketté


Már felülvizsgálati szakaszban van a finn hatóságoknál a sarkvidéki vasúti folyosó terve, melynek előzetes költségét, 3,6 milliárd dollárra, azaz nagyjából 1 ezer milliárd forintra becsülik az előzetes tanulmányok.

Az új korridor az egyik legnagyobb európai vasúti beruházás lehet a közelmúltból, célja pedig, hogy időben és pénzben is spóroljon az Ázsiából, elsősorban Kínából érkező áruszállításon. S nem utolsósorban károsanyag-kibocsátásban.

Nem tévedés: bár a sarkkörön túli hajózási útvonalak megnyílása, átjárhatósági idejük mind hosszabb kitolódása a felmelegedés következtében egyre inkább vékonyodó jégpáncélnak köszönhető, az északi utak használatával sok tekintetben megtakarítás érhető el az áruszállításban.

Észak-Európa mélyvizű kikötőinek elérése a Távol-Keletről hagyományosan – nem az északi területeken hajózva – a Szuezi-csatornán keresztül valósul meg. A számítások szerint, ha a hajóknak csak Észak-Európáig kellene hajózniuk a sarkvidéken át, és aztán ott árujuk vonatra kerülne, nagyjából 40 százalékkal rövidülne a Kínából, Tajvantól, Japánból és Dél-Koreából megtett út.


Sokat lehet spórolni az északi hajózási utak használatávalForrás: Shutterstock

Ez pedig jelentős, 20 százalékos megtakarítást jelentene az üzemanyag-költségeken is, és ezzel nagyjából egyenes arányban csökkentené a klímaváltozás egyik felelősét, az emisszió mértékét is.

Mindezek komoly érvként sorakoztathatók fel a messzi északról induló vasúti összeköttetés megépítése mellett.

Kétirányú kapcsolatok


A fogadóállomás Norvégia egyik legészakibb és egyben Oroszországhoz közeli települése lenne, Kirkenes.

A vasútvonal (az alábbi képen szaggatott vonallal jelölve) innen vezetne Helsinki irányába, illetve a balti államokon keresztül, Oroszországba. Ha a beérkező áruk Kirkenesben vasútra kerülnének, azzal a hajóknak megspórolható a Skandináv-félsziget megkerülése is (a képen jelölve), hiszen mélyvízi kikötésre a balti térségben van csak lehetőségük.


Jelentősen rövidülne a hajózási útvonal, ha az áruk már Kirkenesben vasútra kerülnénekForrás: Artic Corridor / Asia Times

A projekt támogatói úgy érvelnek, minden érintett fél kereskedelme fellendülhet a vasútvonal megépítésével. Mivel az északi vizek jelenleg is legalább nagyjából 7 hónapig hajózhatók már egy évben – mely időtartam folyamatosan hosszabbodik –, ezért pusztán ceruza és kockásfüzet kérdése, hogyan szervezzék meg optimálisan a teherszállítmányokat, mind vasúton, mind ellenkező irányban a tengeren.

A kezdeményezést bemutató promóciós videó itt tekinthető meg:


A mostani előterjesztés szerint, a vasút az ázsiai és észak-európai kereskedelem 10 százalékát képes elszállítani, ami nagyjából havonta 37 ezer konténert jelent. A visszaúton pedig a hajók Finnországból fát és bioüzemanyagot szállítanának, valamint norvég ásványi anyagokat és a halászati ágazat termékeit – ez utóbbira különösen nagy a kereslet Kínában.


Egyre hosszabb ideig nyitottak az északi átjárók az olvadásnak köszönhetően: a képen egy jégtörő dolgozikForrás: AFP/Biosphoto/Jean-Jacques Pangrazi

Az Ázsia és Európa közötti konténerforgalom várhatóan a háromszorosára nő 2040-ig, a vasútvonal pedig jelentősen leegyszerűsítené a javak eljuttatását Európa más térségeibe.

Norvégia és Finnország közlekedési ügyekért felelős miniszterei már korábban jelezték, határozottan támogatják a nagyszabású projektet.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...