[center:162w1w0a]Újjáépíti a nanotechnika sérült testrészeinket A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322.000 ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhet? lenne a halál. Amikor az égés következtében a b?r nagy területen roncsolódik, szó szerint új b?rt kell növeszteni a páciens saját b?rsejtjeib?l. A b?r képz?déséhez szükséges hosszú id? azonban fokozott fert?zés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához a specialisták polimer anyagokat használnak. Néhány évvel ezel?tt a tudósok felismerték, hogy a szintetikus polimerek az emberi sejtek tenyésztése mellett a szaporításukban is alkalmazhatók. A polimer alapú funkcionális anyagok az anyagtudományi kutatások középpontjába kerültek, felfedezték, hogy a nanoszerkezetek fontos hatást gyakorolnak a sejtvonalak fejl?désére, taglalta a projekt el?életét Johannes Heitz professzor, az osztrák Linzi Egyetem vezet? kutatója, a projekt f?koordinátora. Sok esetben azonban az anyag szerkezetének hibái elnyújthatják a sejtképz?dési folyamatot és könnyen el?fordulhat, hogy a sejtek szabálytalanul fejl?dnek, ami használhatatlanná teszi az új b?rt. A projektben résztvev? osztrák, cseh és lengyel tudósokból álló csapatnak sikerült a nanoszerkezet? anyagok el?állításának egy új és egyszer? módját kifejleszteniük, ami hatékonyabb fejl?dést biztosít az emberi sejtek számára. Mindezt egy új lézeralapú technikával, az EUV-vel (Extrém Ultraibolya) valósították meg, amit a varsói Katonai M?szaki Egyetem munkatársai fejlesztettek ki. Egy EUV fénysugarat egy speciális tükörrel a polimerfelületre irányítva új típusú polimer anyagok hozhatók létre. A folyamat kulcsa a technika rendkívül nagy fokú, 10-20 nanométeres precizitása, ami valóban innovatív a hagyományos eljárásokkal maximálisan elérhet? 100 nanométeres szinthez viszonyítva. Az EUV technika pontosságának köszönhet?en meg?rizhet? az anyag szerkezete is, ami a korábbi polimer módosító módszerekr?l nem igazán lehetett elmondani. "Ha az anyagot emberi sejtek tenyésztéséhez akarjuk használni, elengedhetetlen a szabályos szerkezet" - tette hozzá Dr. Henryk Fiederowicz, a Katonai M?szaki Egyetem professzora. A történet itt azonban még nem ér véget. Az EUV technikával felépített nanoszerkezeteknek képesek befolyásolni az organikus sejtek viselkedését, amivel az alkalmazott polimerfelülett?l függ?en különböz? sejttípusok tenyészthet?k, vagyis szinte bármilyen emberi sejt el?állítható, amit a test különböz? területeihez alakíthatnak. Az így készült transzplantátumok hatékonyabbak lennének a jelenleg alkalmazottaknál, az EUV technika ugyanis jelent?sen csökkentené a kilök?dés esélyét, mivel az új anyagok tökéletes kapcsolatot alakítanak ki a beteg testének adott részeivel. [/center:162w1w0a]
