Ukránok tömegei kapnak Magyarországról nyugdíjat, ami alaphangon évi 10 milliárd forintba kerül. Ehhez csak állandó bejelentett magyar lakcím kell. Egy teljes iparág foglalkozik azzal, hogy külföldiek magyar állampolgárságot kapjanak, még az eskü szövegét is betanítják. Egyre nő a magyar rendszámmal közlekedő határ menti autósok száma, ehhez egy ideiglenes lakcímbejelentés is elég. És egyre több az olyan ukrán, aki magyarországi kamu lakcímmel az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjat kap. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a lakcímnyilvántartó egyaránt hallgat – írja a Figyelő legfrissebb száma. A Fidesz-kormány a süllyesztőbe tette Rejtély, hogy az Orbán-kormány miért nem folytatta elődje megkezdett munkáját, hiszen továbbra sem tudni semmit arról a felmondott kormányközi egyezményről, amely alapján külföldi, köztük ukrán állampolgárok Magyarországról kaphatnak nyugdíjat. A szocialista időkből ránk maradt egyezmények közül a Romániával kötöttet annak uniós csatlakozása feltételeként kellett megszüntetni. A Bajnai kormány az Ukrajnával kötött egyezmény felmondását letárgyalta, ám a Fidesz-kormánynál az ügy a süllyesztőbe került. A jelenségről korábban mi is beszámoltunk. Meg arról is, hogy tavaly januárban az EMMI cáfolta a hírt, hogy importnyugdíjasok csapolnák a magyar tb-kasszát. Az állampolgársági biznisz is virágzik A lap értesülései szerint egyébként nemcsak magyar származású, hanem más nemzetiségű ukrán állampolgárok is kérelmezik az állampolgárságot. Ezt a magyar hatóságok képtelenek kiszűrni. Egész iparág telepedett a külhoni magyarok állampolgársági jogának megadásárára, cégek igazolnak magyar nagypapát, felmenőket, s az állampolgári eskü szövegét is betanítják. Az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően ugyanis az igénylőnek csak alapfokú magyar nyelvismeretet kell produkálnia, elegendők távoli magyar felmenők is, ha valaki büntetlen előéletű. Milyen méreteket ölt? A Figyelő megkereste a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, azonban lapzártájukig nem kaptak választ. Kérdezték a központi lakcímnyilvántartót is, hogy hány ukrán állampolgár kérte magyarországi lakcímre történő bejegyzését, de erre sem érkezett reagálás. Annyit lehet tudni, hogy a 2010-es kormányváltás előtt ukrán állampolgároknak évente 7 milliárd forintot fizettek ki nyugdíj címén. Az Ukrán Állami Nyugdíjalap kárpátaljai főosztályán a Figyelőt úgy tájékoztatták, hogy Magyarországról évente átlagosan több mint 600 megkeresés érkezik a biztosítási idő igazolására vonatkozóan, amit azután figyelembe vesznek az ottani nyugdíj megállapításakor. Azaz körülbelül ennyien kérelmezik Ukrajnából a magyar nyugdíjat. Az ukrán nyugdíjhatóság tavaly év végéig valamivel több, mint 7000 személy számára készítette el az erre vonatkozó dokumentumokat. A határ innenső felén élők méltánytalannak érzik A szerződés hatályban tartása felháborodást vált ki az Ukrajnával szomszédos magyar területeken, mert az Orbán-kabinet sokaktól elvette a rokkantnyugdíjat vagy a korhatár előtti nyugdíjat. Márpedig éppen itt, a keleti határszélen nehéz munkát találni. „Azoknak adják a pénzt, akik talán soha egy napot sem dolgoztak Magyarországon. Akik pedig évtizedeket lehúztak, meglehet, soha nem lesz nyugdíjuk” – panaszolják. A 2000-es években kezdődött átjelentkezési hullám a mai napig tart, aminek az az oka, hogy az ukrajnai átlagnyugdíjnál jóval többet kaphatnak azok, akiknek magyarországi lakcím birtokában tőlünk folyósítják az időskori ellátást. Az érintettek 99 százaléka Kisvárdán vagy Nyíregyházán nyit bankszámlát, s oda utaltatják járandóságukat. Jól élnek belőle A magyar nyugdíjjal Ukrajnában nagy lábon lehet élni. Az átlagos nyugdíj ott alig több mint ezer hrivnya. Az időskorúak csupán 10 százaléka kap ennél magasabb összeget. Jelenlegi árfolyamon az ukrán átlagnyugdíj nagyjából 25 ezer forint. Egy magyar átlagnyugdíj 100 ezer forintja így négyszer több ennél. Az viszont tévhit, hogy a honosítással automatikusan járna bármilyen magyarországi szociális vagy egészségügyi ellátás, kedvezmény. A szavazati jogon kívül és az útlevéligénylésen túl ez önmagában semmit nem ad. A határon túli közösségek részéről ezért is érte kritika a kormányt, amikor Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy nincs A és B típusú állampolgárság. Merthogy a valóságban nagyon is van - jegyzi meg a lap. http://fn.hir24.hu/penzugy/2014/03/27/ukran-nyugdijakat-fizet-magyarorszag/
[h=1]Import nyugdíjasok csapolják a magyar tb-kasszát?[/h][h=2]Naponta százával járnak át Magyarországra ukrán időskorúak a magyar nyugdíjukért – állítja egy lap. Egy ötvenéves rendelet szerint az egykori szovjet-magyar barátság jegyében ugyanis még mindig igényelhetnek nálunk nyugdíjat. [/h] A Pest Megyei Hírhatár számolt be arról, hogy a határon túlról rendszeresen érkeznek hozzánk az ukrán időskorúak, hogy felvegyék az ottani három-négyszeresére rúgó magyar nyugdíjat. Megemlítik, Ukrajnában egy család vígan megél a 95 ezer forintos átlag magyar nyugdíjból. De hogyan is van ez? Milyen esetben kaphatnak nálunk nyugdíjat az ukrán, vagy más posztszovjet állampolgárok? A kulcs egy 1962-es megállapodás alapján született rendelet, melynek értelmezése megtalálható az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján is. A jogszabály szerint akkor jár a nyugdíj, ha az érintett, a valamikori Szovjetunióban élő személynek most Magyarországon van az állandó lakhelye. Fordítva is működik a dolog, tehát ha például egy magyar állampolgár Ukrajnába települt, akkor számára az ukránoknak kell nyugdíjat folyósítaniuk. Arról a tényről egyébként, hogy bejelentett állandó magyarországi lakhely kell a magyar nyugdíjhoz, nem tesz említést a cikk. Azt írják, hogy a jó magyar nyugdíj garantáltan jár a határon túliaknak. Amit úgy lehet értelmezni, hogy bárkinek. Pedig a félévszázados rendeletben egyértelműen állandó lakhelyhelytől teszik függővé, hogy melyik országnak kell folyósítania a nyugdíjat, vagy más szociális, például egészségügyi ellátást. (A cikk ezzel szemben azt írja, hogy mind a 46,5 millió ukrán lakos jogosult az ingyenes magyar egészségügyi ellátásra. Ez ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól ígértek megerősítést, vagy cáfolatot.) Viszont ha igaz, hogy az ukránok átjárnak a nyugdíjakért, akkor e mögött valószínűleg csalás lehet. Akik „átjárnak”, nem itt élnek. Vagyis feltehetőleg csak falból jelentkeztek be Magyarországra, állandó lakcímre, a magasabb nyugdíjért. Megkérdeztük az ONYF-et, hogy ilyen esetben ellenőrzik-e, a nyugdíjas valóban Magyarországon lakik-e, vagy elég, ha van magyar bejelentett lakcíme. Válasz még nem érkezett. A kamu bejelentett lakcímekről nem, de más általuk feltételezett visszaélésről viszont beszámol az újság. Azt írják, hogy hamisítványnak tűnő papírokkal igazolnak magas nyugdíjjogosultságot az ukránok. S hogy a magyar ügyintézők nem jogosultak az igazolások ellenőrzésére. Erre is rákérdeztünk az ONYF-nél. Leginkább azonban arra voltunk kíváncsiak, hány ukrán (vagy más volt Szovjetuniós állampolgár) kap ma magyar nyugdíjat, átlagosan milyen összegben, s hogy növekedett-e számuk az utóbbi években. (A portál egy másik cikkében ugyanis azt is írja, hogy mostanában a korábbinál jóval több ukrán kap magyar nyugdíjat.) Amint megérkeznek az ígért válaszok, közöljük azokat. A törvény szövegéből egyébként az derül ki, hogy ha ezt az 50 éves egyezséget felbontanák, a nyugdíjakat akkor is tovább kell fizetni azoknak, akik már jogosultságot szereztek. http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/12/10/import-nyugdijasok-csapoljak-a-magyar-tb-kasszat/
Import nyugdíjasok viszik a magyar TB kasszát!? A Kárpátalján megjelenő magyar nyelvű honlap és az Inter nevű tévécsatorna hónapok óta közli az ukrán állampolgárságú személyek átcsábítását Magyarországra egy 300 eurós ( 85 ezer forint) garantált nyugdíjért cserébe. Ezen híreket a Magyar Távirati Iroda (MTI) is átvette s azóta a kormány ezt nem cáfolta. Valóban igaz a hír, valóban igaz, hogy import nyugdíjasok tömegesen érkeznek hozzánk? Néhány hónapja hoztak egy kormányrendeletet, amely a határon túliak orvosi kezelését és műtéteit szervezi meg idehaza! A kormány mit mond? Azt, hogy a magyar állam egyéb kedvezmények mellett 300 eurós nyugdíjat garantál az új magyaroknak - MTI augusztus 19. És ha még ez nem lenne elég, tudható, az orvosi és egészségügyi ingyenes ellátásuk szervezésére alapítványokat hoztak léte, és ezt még egy titkos kormányrendeletben is elfogadták. Számos helyen szervezik az "újmagyarok" honi egészségügyi ellátását, például Debrecenben is van egy kijelölt alapítvány egy tanárember lakásán bejegyezve, amely szerződéses viszonyban áll a kormánnyal! Kiderítettük azt is, Ukrajnában kizárólag a Kőszikla Alapítvány közreműködésével juthatnak a kedvezményezettek magyarországi egészségügyi támogatáshoz, továbbá ezen túl Erdélyben, Kárpát-alján, és a Vajdaságban is - ráadásul minő véletlen (!) mindegyik vallásos hangzású szervezet-, akik 10 milliókkal gazdálkodnak közös pénzünkből! Sem ezt, sem az „import nyugdíjasokra” vonatkozó állítást azóta sem cáfolta a kormány! Lehetséges ez, tényleg ennyire jól megy nekünk!? Holott, akik évtizedeken át itthon fizettek járulékot most akár fél évtizedet is várhatnak egy műtéti beavatkozásra. Gondolhatjuk-e azt, hogy mindez csupán csak azt szolgálja, hogy a következő választásokon ezzel is garantált szavazókat nyerjen a Fidesz? Szeretnénk mi magunk is ebben a dologban tisztán látni, ezért a Hírhatár megkereste Korózs Lajos szociológust, volt államtitkárt, segítse olvasóinkat eligazodni ebben a témában, valójában mi zajlik a színfalak mögött. - Ki és milyen feltételekkel kaphat magyar nyugdíjat? - Még 1962-ben kötött az un. szocialista tábor egy szerződést, mely szerint, ha egy külföldi állampolgár egy másik országban kéri nyugdíjának folyósítását, azt a folyósító országban fizetett szakma és jogosultsági idő (szolgálati nyugdíj is) szerint kell számára folyósítani. - Milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a szomszédos országok állampolgárai? - Jellemzően nem éltek. A rendszerváltások után viszont látszott, hogy a jobb helyzetben lévő országok – Magyarország ilyen volt – lényegesen magasabb nyugdíjat kaptak. Példának okáért, 8-10 évvel ezelőtt hazánkban háromszor magasabb volt az átlagos nyugdíj (45 ezer forint körül), mint Romániában (kb. 15 ezer forintnak megfelelő lej). Ennek következtében egyik évről a másikra ezrével, majd tízezrével jelentkeztek magyar nyugdíjra a határon túlról. - És mindenki meg is kapta? Igen! Nem volt jogalap a kérelmet megtagadni. Még helyben lakás sem volt kötelező sem a magyar állampolgárság. Ezen túl minden meg is illette azon személyeket, akik magyar nyugdíjat kaptak pl. annak idején a 13. havi nyugdíj, vagy a novemberi visszamenőleges nyugdíj kiegészítés. - Ma is így van, hiszen ez milliárdokba kerül? - Több országgal módosítottuk a szerződéseinket és rátértünk az un. pro-ráta elvű nyugdíj megállapításra és folyósításra. Ez azt jelenti, hogy minden ország a ráeső részt fizeti, ha más-más országban dolgozik valaki és más-más társadalombiztosításnak (Tb) fizeti a járulékát. Magyarul-, ha valaki 30 évet dolgozott Kolozsváron és 12 évet Debrecenben s ennek megfelelően fizette a járulékot, akkor a nyugdíja 30/42 részét a román, 12/42 részét pedig a magyar Tb fizeti. - Mi a helyzet Ukrajnával? - Ukrajnára a Szovjet szerződés érvényes ma is! Mi, vagyis a korábbi kormány anno elkezdtük a tárgyalásokat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felmondjuk a hatályos megállapodást. Közbe jött a kormányváltás és tárgyalásokat már az Orbán-kabinet vitte tovább. Már meg kellett volna születnie az új megállapodásnak. A híradások arról szólnak, hogy Boris Ziachuk folyamatosan tárgyal a kormányunk tisztségviselőivel, de hogy miről azt nem lehet tudni. Pontosabban a közlemények szerint a tárgyalások fókuszában a gördülékeny biztosítotti ellátás és az adategyeztetés áll, mely a kárpátaljaiak számára kiemelkedő jelentőségű. Summa – summarum: jelenleg, függetlenül attól, hogy évtizedeken át a szovjet, majd ukrán Tb-nek fizették a járulékot az ott marad, és jelenleg a megigényelt és megítélt nyugellátást a magyarországi Tb kasszából kell fizetni a kárpátaljai magyar "import nyugdíjasoknak". http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/import-nyugdijasok-viszik-a-magyar-tb-kasszat
