Tudomány Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor-téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott, és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

A Kádár-korszak megtorpedózott reformtervei


A kádári konszolidáció éveiben, az 1960-as évek közepén az MSZMP Politikai Bizottságának jóváhagyásával Bognár József akadémikus vezetésével átfogó gazdasági reformterv kidolgozásába fogtak. A reformnak a kötött tervgazdálkodás fellazítása, a nagyobb vállalti önállóság bevezetése, és a piaci szabályozók korlátozott érvényesülésének biztosítása lett volna legfőbb célja. A gazdasági reformintézkedések 1968. január 1-én léptek hatályba, új gazdasági mechanizmus (UGM) néven.



Kádár János mindaddig támogatta a Bognár József nevével fémjelezett gazdasági reformtörekvéseket amíg a Kreml nem fejezte ki "aggodalmait"

Forrás: Fortepan

A reform „szülőatyjai" már ekkor felvetették a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok és hazai bankrendszer új alapokra helyezésének szükségességét is.

Ennek jegyében már 1967-ben megtörtént az első kapcsolatfelvétel.a Nemzetközi Valutaalappal.

A Kremlben azonban egyáltalán nem nézték jó szemmel a magyar, a csehszlovák és a lengyel pártvezetésben 1967-től kibontakozó reformtörekvéseket. 1968 augusztusában - szovjet nyomásra - a Varsói Szerződés tagállamainak hadereje -Románia kivételével- bevonult Csehszlovákiába.



Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Kádár János, az MSZMP első titkára.

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Lev Ivanov

Az Alexander Dubcek nevével fémjelzett csehszlovák reformmozgalom brutális felszámolása Kádárék számára is intő jelként szolgált; így az új gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének lehetősége lekerült a napirendről.

Brezsnyev aggódott, Fock Jenő izzadt


Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét telefonon Moszkvába rendelték, ahol Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Andrej Gromiko külügyminiszter cseppet sem szívélyes hangnemben tolmácsolta a szovjet „aggodalmakat". 1973-ban az MSZMP Központi Bizottságában Biszku Béla vezetésével a keményvonalasok ragadták magukhoz a kezdeményezést.



Fock Jenő, a kormány elnöke a reformvonal képviselője volt

Forrás: MTI/Vigovszki Ferenc

Fock Jenőt, a reform-miniszterelnököt és pártbeli támogatóit, Aczél Györgyöt, Nyers Rezsőt és Fehér Lajost háttérbe szorították. Fock Jenőt 1975. május 15-én felmentették hivatalából, és helyére a színtelen bürokratát, Lázár Györgyöt ültették.

Az 1970-es évek közepétől teljesedett ki a brezsnyevi „pangás időszaka",

amely az 1973-as arab-izraeli háborút követő világgazdasági recesszióval együtt az évtized végére súlyos helyzetbe hozta a fejlődésképtelen tervgazdasági rendszert.

1981 végén államcsőd közelébe került az ország


1981 végére a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai kritikus szintre zsugorodtak, ami miatt államcsőd közvetlen veszélye fenyegetett. A krízis leküzdésében csak a másfél évtizeddel korábban elvetett terv, a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz történt csatlakozás segített.



Magyarország 1982-ben csatlakozott a Nemzetközi Valutaalphoz

Forrás: AFP/Zach Gibson

A csatlakozás idején, 1982-ben a szovjet birodalom maga is súlyos válságban volt;

a felújított magyarországi reformkísérletek megakadályozására a Kremlnek már nem volt sem elég ereje sem pedig elég szándéka. Az 1980-as években a bomlás a megreformálhatatlan rendszer életképtelensége miatt feltartóztathatatlan folyamattá vált. A „régi elvtársaktól" köztük Kádár Jánostól is megtisztított állampárt reformerei azonban még egy utolsó kétségbeesett kísérletet tettek a rendszer átmentésére.



Kádár János, és az őt 1988 májusában megbuktató Grósz Károly. Grósz ezt megelőzően Lázár Györgytől vette át a miniszterelnökséget, 1987-ben

Forrás: Fortepan

Ez a szándék hozta magával többek között a társasági és átalakulási törvény elfogadását, valamint a kétszintű bankrendszer bevezetését. A Postabank és Takarékpénztár Rt.-t ilyen közegben hívták életre a már Kádár nélküli Kádár-korszak utolsó előtti évében, 1988-ban.

A pártállam válsága szülte meg a kétszintű bankrendszert


A Lázár-kormány végnapjaiban, 1987. január 1-én vezették be a kétszintű bankrendszert.

A késő Kádár-korban ez forradalmi változásnak számított,

hiszen ettől kezdve megszűnt a Magyar Nemzeti Bank addigi vállalat-finanszírozási primátusa, és a központi bank mellett kereskedelmi bankok, illetve más szakosított pénzintézetek is megkezdhették működésüket, igaz, hogy egyelőre csak szoros állami bábáskodás mellett.



Fekete János ( a kép jobb szélén, ülve) az MNB első elnökhelyettesének komoly szerep volt a Nemzetközi Vautalaphoz történő csatlakozásban, és az 1980-as évek pénzügyeiben

Forrás: Origo

A kétszintű bankrendszer bevezetésével egyidejűleg öt részvénytársasági formában működő kereskedelmi pénzintézet jött létre, a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Budapest Bank, a Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Értékforgalmi Bank. A Kádár-korszakban a lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár kizárólagos monopóliumként intézte.



A Postabank logója

Forrás: postabank

A pártállam hanyatlása azonban az OTP lakossági monopóliumának is véget vetett; az új idők új dalaként színre lépett Postabank és Takarékpénztár Rt. megtörte az OTP több évtizedes lakossági folyószámla-kezelési és betétgyűjtési privilégiumát.

Tévésztárokéval vetekedett Princz Gábor ismertsége


A Postabankot a Magyar Állam és a Magyar Posta, valamint 94 részvényes hozta létre 1988. június 28-án, az új pénzintézet alapszabályát elfogadó alakuló közgyűlésen.

A Postabankot kezdettől fogva megillette a lakossági betétgyűjtés és számlavezetés joga,

igaz, az első időkben még azzal a megszorítással, hogy a lakossági betéteket az MNB-nél kellett elhelyezni. (A kereskedelmi bankok csak 1989-ben kapták meg ezt a jogot.) Induláskor a Magyar Állam 22, a Magyar Posta pedig 28% részesedéssel rendelkezett az új pénzintézetben.



Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója

Forrás: MTI/Kovács Attila

Az alakuló közgyűlés az alapszabály elfogadása mellett megválasztotta a pénzintézet vezető tisztségviselőit is.

Az elnök-vezérigazgatói székbe a rendszerváltás utáni évek sztár üzletemberévé előlépett Princz Gábor került,

aki otthonosan mozgott az akkori felső tízezer köreiben, és akinek a tévésztárokéval vetekedett az ismertsége. A közgazdász tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, illetve a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán folytató ambiciózus fiatalember a diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Banknál kezdte el pályafutását.



Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Mindössze harminckét éves volt, amikor elfoglalhatta a Postabank elnök-vezérigazgatói székét.

Princz Gábor már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a politikai élet összes csoportjával, majd az 1988 őszétől sorra alakuló pártok vezetőivel jó kapcsolatokat építsen ki, illetve ápoljon. Közéleti és befolyásos társasági kapcsolatait a Postabank üzletpolitikai törekvéseiben is kiválóan kamatoztatta.

A bank, ami igazán közel áll önhöz!


A Postabank Princz Gábor elnök-vezérigazgatósága alatt újszerű, rámenős, és agresszív üzletpolitikába kezdett. A Magyar Postával megkötött együttműködési szerződés alapján a posta 3200 hivatala a pénzintézet ügynöki hálózataként működött, rendkívül sikeresen. A Postabank volt az első olyan pénzintézet a rendszerváltozás hajnalán, amely a késői Kádár-kor áporodott és szürkén „szocialista" reklámmetódusa helyett a korszerű marketing valamennyi eszközét bevetve építette a bank imázsát.



A Magyar Nemzeti Bank épülete

Forrás: MTI/Róka László

A sikeres szlogen, „ A bank, ami igazán közel áll önhöz", a postamaci figurája, és a jól felépített agresszív reklámkampányok valamint az, hogy az elnök-vezérigazgató az ekkor kiépülő bulvármédia egyik kedvence lett, meg is hozta az eredményét. A csillogás és a szépen gyarapodó lakossági betétállomány ellenére, azonban

a Postabankot a kezdetektől fogva gyötörte a krónikus tőkehiány.

A bank betétkonstrukciói nagy népszerűségnek örvendtek csakúgy, mint a postafiókokon keresztül történő ügyintézés lehetősége. 1948 után a Postabank volt az első olyan pénzintézet, amelyben külföldi részvényesek, a Wiener Allianz Versicherung AG, valamint a Postsparkasse AG részesedést szerzett.



Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő

Forrás: MTI/Kovács Attila

Az évről-évre növekvő bankbetétállományt viszont nem követte a pénzintézet szavatoló-tőkéjének emelkedése,

ezért a betétállomány és a szavatoló tőke közötti olló egyre szélesebbre nyílt.

Az alattomosan hízó problémát a felügyeleti szerv „jóindulatúan" kezelte, az igazgatóság tőkeemelési törekvései pedig rendre kudarcba fulladtak a két nagy részvényes, az állam és posta mohóságán, amelyek hosszú éveken át ragaszkodtak az őket megillető teljes osztalék kifizetéséhez, és nem szavazták meg az adózott eredmény terhére történő tőkeemelést. A bank mindenesetre,1995-ig nyereségesen működött.

Máig tisztázatlan a bankpánik háttere


A kereskedelmi bankok megalapításuk idején nem lettek feltőkésítve, illetve jelentős mennyiségű kétes követelést is magukkal hoztak. A Grósz, illetve a Németh-kormányok idején elmaradt az átfogó bankkonszolidáció. Az 1990-es országgyűlési választások után felálló Antall-kormányra hárult sok minden egyéb mellett a bankkonszolidáció levezénylésének nem éppen hálás feladata is. A Postabank mind az első, Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején levezényelt 1992-es, mind pedig a második 1994-es bankkonszolidációból kimaradt.



Az 1990-ben hivatalba lépett szabadon választott kormány miniszterelnöke, Antall József. Az Antall-kormányra hárult többek között az első bankkonszolidáció levezénylése is

Forrás: Origo

A kezelhetetlenül magas államadósság, és az 1994-től elszabaduló infláció miatt

az 1994 júliusában hivatalba lépő Horn-kormány idején kialakult pénzügyi válsághelyzet az egekbe emelte a hitelkamatokat.

A hitelkamatok átlagos rátája a kereskedelmi bankoknál ekkoriban 33% , a Postabanknál pedig 31,5% volt. A Postabank addigi „nyomulása" a bankszektoron belül feltehetően komoly érdekeket sértett, ezért nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az 1997. februári bankpánik kitörésében bizonyos máig felderítetlen, kulisszák mögötti erők is közreműködtek.



A híresztelt pénzügyi nehézségek cáfolása ellenére több százan rohanták meg Miskolcon is a Postabank fiókjait.

Forrás: MTI/Kozma István

Erre utal, hogy 1998. február 28-án egyes források szerint az Allianz Biztosítótársaság egyik egri tisztviselője indította útjára azt a körlevelet, amelyben a Postabank közeli napokban várható csődjére figyelmeztetettek.

A bizalmas információ szinte azonnal kiszivárgott, a pánikba esett betétesek megrohamozták a Postabank fiókjait

délutánra pedig országos pánik tört ki. A február 28-án elkezdődött bankpánik napjaiban 70 milliárd forintot vettek ki az ügyfelek a Postabanktól, a csődközeli helyzetről szóló cáfolatokat szinte senki sem vette figyelembe.



Hosszú sorokban várnak az ügyfelek a Postabank József nádor téri központjánál

Forrás: MTI/Balaton József

Az ügyfelek igényeinek kielégítéséhez a Postabank kénytelen volt túladni legértékesebb likvid eszközein. Mindez katasztrofálisan lerontotta a pénzintézet addig is gyenge eszköz-forrás arányát.

Egy évig csúszott a felügyelőbiztos kinevezése


A bankpánik hatására Princz Gábor felkereste a Horn-kormány akkori pénzügyminiszterét, Medgyessy Pétert, és személyesen kért tőle segítséget.

Princz kérésére a Pénzügyminisztérium előterjesztést készített a kormány részére,

amelyben javaslatokat tett a bank megrendült pénzügyi helyzetének rendezésére. Az MSZP-SZDSZ koalíció az 1998-as tavaszi választásokat elvesztette, a hivatalba lépő első Orbán-kormány az ügyek átvétele után pedig megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) a Postabanknál kialakult helyzet kormányzatot érintő részének kivizsgálásával.



Medgyessy Péter a Horn-kormányban a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be

Forrás: MTI/Soós Lajos

A Postabank ügyében elkészített, és Sepsey Tamás a KEHI akkori elnöke által jegyzett dokumentum több hiányosságot is megállapított az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) ellenőrzési tevékenységében. A jelentés szerint a Postabanknál felhalmozódott jelentős veszteség miatt a bank ügyvezetésén kívül az ÁPTF, a Horn-kormány, valamint a Pénzügyminisztérium felelőssége is megállapítható volt. Az ÁPTF (illetve jogelődje, a Bankfelügyelet) az 1994-től tapasztalható súlyos problémák ellenére elmulasztotta az alapos vizsgálatot.



Princz Gábor (háttal) és ügyvédje, Bárándy Péter a Fővárosi Ítélőtábla folyosóján, 2007-ben, a Postabank-ügy tárgyalásán

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A KEHI jelentése szerint a bankpánik után felügyeleti biztost kellett volna a pénzintézet élére állítani, amit az ÁPTF a pénzügyminiszter többszöri sürgetése ellenére elmulasztott, és a miniszterelnököt is csupán egy évvel később, 1998. áprilisában tájékoztatta a bank rendkívül súlyos helyzetéről.

Kiesnek a csontvázak a szekrényből: VIP-listák és büntetőeljárás


A vizsgálat során egyéb furcsaságok is napfényre kerültek, amelyek közül az úgynevezett VIP-listák híresültek el a legjobban. Princz Gáborról azt rebesgették, hogy minden irányban igyekszik jó kapcsolatokat ápolni. A korabeli sajtó által megszellőztetett VIP-listák ezt a szóbeszédet látszottak alátámasztani. A listát először a Világgazdaság című lap tárta a nyilvánosság elé. Az úgynevezett VIP-listákon azok a külön elbánásban részesülő személyek szerepeltek, akik az átlag ügyfelekétől eltérő, sokkal kedvezőbb feltételekkel juthattak hitelhez.



B Princz Gábor, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója az ellene és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult büntetőper harmadfokú eljárásán, a Legfelsőbb Bíróságon.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Amikor egy átlagember a korabeli hitelpiacon 31 -36 %-os kamatra, és rendkívül szigorú, gyakran szinte teljesíthetetlen feltételekkel juthatott csak hozzá a hitelhez,

a Postabank „VIP" személyeinek gyakran elég volt egy telefon és egyetlen kezes is

akár több milliós kölcsön felvételéhez, az akkori időkben igen kedvező, 10-12 százalékos kamatra, és kényelmes 10-15 éves futamidőre.



Csiha Judit, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának szocialista elnökként, 2007-ben

Forrás: MTI/Soós Lajos

A korszak prominensei közül Postabank VIP-listás volt többek között Csiha Judit szocialista képviselő, volt privatizációért felelős miniszter, Herényi Károly országgyűlési képviselő, az MDF (Magyar Demokrata Fórum) alelnöke, Nagy Sándor országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Sándor László, szocialista országgyűlési képviselő, a MSZOSZ ( Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) elnöke, de az Állami Vagyonügynökség (az akkori privatizációs szervezet) a Magyar Nemzeti Bank, és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezető munkatársai,valamint több ismert színész, sportoló, és közéleti személyiség is szerepelt a listán.

A kiszivárogtatás után több politikus a sajtó nyilvánossága előtt be is ismerte érintettségét.



Herényi Károly az MDF egykori alelnöke, és frakcióvezetője

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Herényi Károly például le is mondottaz MDF-ben betöltött alelnöki posztjáról, annak ellenére, hogy a felvett hitelt kamatostól visszafizette. A kiszivárogtatás miatt eljárás indult, csakúgy, mint a Postabanknál kimutatott veszteségek miatt. Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató, valamint a Postabank néhány vezető munkatársa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyújtott be az ügyészség vádiratot.

Az ügyészség szerint a vádlottak összesen 36.1 milliárd forintos kár okozásáért voltak felelősek.

A közel egy évtizedig tartó büntetőeljárásban a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) mondta ki a végső szót 2009. február 11-én kihirdetett jogerős ítéletével.



A pénzintézet figurája, a postamaci

Forrás: Galéria Savaria

A Legfelsőbb Bíróság Princz Gábor volt elnök-vezérigazgatót

hanyag kezelés vétsége miatt 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte.

A Postabank privatizálására kiírt tendert az Erste Bank magyarországi leányvállalata nyerte meg. Az Erste Bank Hungary Rt. valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. egyesülését 2004. augusztus 31-én jegyezte be a Fővárosi Cégbíróság. Ezzel ért véget a Postabank sikerekben és botrányokban gazdag több mint másfél évtizedes története.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...