Aki járt már a Budai Várban, biztosan megcsodálta a Mátyás templom impozáns épületét. Ha pedig az ember be is megy, olyat lát, amit sehol máshol: a III. Béla csontjait rejtő síremléket. Kuriózum ez, mert a történelem és az utókor gondatlansága szerte-szét szórta Árpád-házi királyaink földi maradványait, Béláé az egyetlen, ami megmaradt. Pontosabban csak gondoljuk, hogy Béláé, mert nem biztos. Nem valamiféle sötét nemzetellenes összeesküvésen törjük a fejünket, hisz akit Béla sírja boríthat, nem kevésbé nagy alakja történelmünknek: a tudós Könyves Kálmán királyról van szó. Szinte mindenkit elvesztettünk De menjünk sorban. Árpád-házi királyaink általában a maguk által alapított templomban temetkeztek, elsőként Szent István a székesfehérvári bazilikába. Rajta kívül Árpád féltucatnyi leszármazottja választotta Fehérvárt végső nyughelyéül. Három évszázad magyar királyaiból pedig mára mindössze egy Szent Istvánnak tulajdonított szarkofág maradt, Salamon király sírköve, csontok Tihanyban, amelyek vélhetően I. Andrástól származnak, valamint III. Béla és felesége, Chatillon Anna földi maradványai. Utóbbiakra 1848-ban, az idegen elnyomás alóli szabadulás rövid hónapjaiban bukkantak. Merthogy az önrendelkezés visszaszerzésével azonnal megkezdődtek a fehérvári királysírok feltárása. Itt, a templom padlója alatt rejtőzött két süttői vörösmárványból készült, érintetlen koporsó, bennük egy férfi és egy nő csontváza uralkodói jelképekbe “öltöztetve”. Utóbbiak közül csak azt említjük, ami a későbbiekben szerepet kap még: egy kereszt, egy melldísz és egy gyűrű. Forrás: sírások.blog Rámondták, hogy Béla Azonnal egyértelmű volt, hogy királyi párra bukkantak, a források és a sír kora alapján III. Béla és Könyves Kálmán jöhetett szóba. Mivel azonban Kálmán királyt “visszataszító, borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó” emberként őrizték meg krónikáink, a csontok alapján a maradványokat Bélával és feleségével azonosították. A köztudatban pedig ez terjedt el, főleg miután a millennium évében Ferenc József díszes újratemetést rendezett a párnak a Mátyás templom külön e célra kialakított oldalkápolnájában, és elődjének nevezte III. Bélát. A csontok és a sírban talált tárgyak tudományos vizsgálata nem történt meg. Tóth Endre régész, muzeológus a közelmúltban hívta fel a figyelmet néhány fontos tényre. Például, hogy Kálmán sántasága, púpossága feltehetően a királlyal ellenséges, későbbi történetíró rosszindulatú fantáziájának a szüleménye. A DNS nem segít Érdekes a rúdra tűzhető, körmeneteken használt kereszt is. Mit keres egy királyi sírban? Egyetlen magyar királyként Kálmán volt egyben felszentelt püspök is. A kereszt stílusa a X. századot idézi, ami már Kálmán 1116-os halálakor is “divatjamúlt” volt, de III. Béla 1196-os temetésekor már vagy egy évszázada “elavultnak” számított… A melldísz zománcdíszítése és a gyűrű, valamint a bele foglalt kő is dél-itáliai művészet jegyeit viseli magán. Kálmán felesége, Buzilla a szicíliai normann gróf leánya volt, míg Béla hitvese a bizánci Antiokhiából származott. Tóth Endre szerint ezekből inkább feltételezhetjük, hogy a III. Bélának ás Chatillon Annának tulajdonított sírokban valójában Könyves Kálmán és Buzilla nyugszik. Fotó: Thaler TamásBizonyosságot a modern antropológiai elemzés, valamint a sírban talált kard és jogar beható elemzése adhatna. A DNS-vizsgálat ez esetben nem segít. A leszármazást ugyanis az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS alapján tudják kimutatni. Szerencsétlenségünkre azonban Anna és Buzilla ugyanazon normann dinasztiából származik, amely Sziciliát uralta, és megtelepedett Antiokhiában is…
