Kultúr Vége A Ketchupinjekciózás És A Zsemleretusálás Korszakának

Fotó: Valuska Gábor

Nyúlós karamella, ráncos sült csirke és meglepő tárgyak az ételek mellett. A különböző ételek fotózáshoz való előkészítésének tudománya, a food styling egyre nagyobb szerepet kap a dübörgő gasztroforradalomban, ezért utánajártunk az általános trendeknek, felkészítettünk egy kakaós csigát fotózásra, és tippeket gyűjtöttünk a szép vasárnapi ebédhez.


MEGJELENT AZ ÚJ Könyves magazin 2014/3.

Libri-Shopline, 2014, 104 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

Mit találsz a magazinban? 5 exkluzív Gyarmati Fanni-fotó

Tévésorozatok és irodalom, Putyin és a legfontosabb orosz írók

Interjú Vámos Miklóssal, Háy Jánossal, Irvine Welsh-sel, Vlagyimir Szorokinnal



Vége a hajlakkos, csillogó zsemle korszakának
A profi ételfotózásról a legtöbb embernek olyan rémes dolgok jutnak eszébe, mint a hajlakkal kezelt zsemle, a szintetikus sörhab vagy a tonnányi ételfesték. Ennek az eljárásnak a legszemléletesebb példája lehetne a McDonalds, ahol szembesülhetünk azzal, hogy a kezünkben tartott szendvicsnek semmi köze a plakáton csillogó műalkotáshoz. A zsemleretusálásról, ketchupinjekciózásról és szezámmag-újrarendezésről tanulságos videót készítettek.


A mai trendek azonban nem ebbe az irányba tartanak, sokkal inkább az ételek valódiságát kívánják megmutatni. Sonja Jordt dél-afrikai food stylist (az étel arculattervezője) szerint minél valódibbnak tűnik az étel, annál étvágygerjesztőbb. A hetvenes években különféle anyagokkal helyettesítették a jégkrémet, nehogy megolvadjon a fotózás közben, ma már inkább hagyják csöpögni, mert ettől csak még ínycsiklandozóbbnak tűnik. Épp ezért egy food stylistnál elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a keze alatt megforduló anyagok legfőbb tulajdonságaival, az ételt ne merev műtárgyként kezelje, hanem folyamatosan változó, ideig-óráig bizonyos alakban fennmaradó anyagként. Nem ritka az sem, hogy a food stylistok szakácsként is működnek, hiszen egy étel arculatának szakszerű megtervezéséhez ismernie kell a főzés folyamatát, az egyes ételek reakciót a különböző körülményekre.

Képekkel az internetes gasztroforradalomért
A televíziós műsorvezetőként is ismert, és az egyik legnépszerűbb hazai gasztroblog szerzője, Mautner Zsófi már jó ideje dolgozik food stylisttal, hiszen szerinte egy komoly szerzőnél ez elengedhetetlen. „Ez már önálló szakma, önálló szabályokkal. A stylist az az ember, aki egyszerre tud esztétikai és szakmai szempontokat nézni, hogy egy könyv ne egyedi fotók összességéből álljon, hanem legyen egy egységes képi világa. Arról gondoskodik, hogy a szerző szellemiségét és mondanivalóját is tükrözze az anyag, vizuálisan fogalmazza meg az, amit én az ételeimmel közvetíteni szeretnék.”

Legutóbbi szakácskönyvében, a júniusban megjelent Főzőiskola – Középfokban egy önként, Facebook-üzenetben jelentkező food stylisttal, Milutinovits Pankával dolgozott együtt, akivel stylingolás közben volt lehetőségünk beszélgetni. Panka a munkahelye megszűnte után döntötte el, hogy gasztroblogot indít, azonban nem receptekkel, hanem képekkel kívánta hozzátenni a magáét az internetes gasztroforradalomhoz. Miután elég referenciaanyaga gyűlt össze a Hellogarlic.tumblr.com című oldalán, elkészítette Mautner Zsófi receptjét, a tökéletes sajtos rudat, és az étel stylingolt fotójával jelentkezett a Chili és Vanília blog szerzőnőjénél. „Zsófi két perc múlva válaszolt, hogy találkozzunk, mert őrületesen tetszik neki. És amikor találkoztunk, közölte, hogy velem szeretné csinálni a következő könyvét. Ez egy álomsztori nekem, még most sem hiszem el.”






Üde, kreatív, ötletes
Míg Zsófi az ételközpontú stylingot kedveli jobban, amikor „az étel emelkedik ki a környezetből és nem fordítva”, Panka szereti, ha meglepő tárgyak kerülnek egy étel mellé: „Alapvetően a minimalista stílus áll hozzám közel, nagyon szeretem például geometriai rendbe szervezni a fotókat. De sokszor épp azok a képek sikerülnek a legjobban, ahol valami olyan tárgy kerül be, amiről elsőre azt gondolná az ember, hogy egyáltalán nem oda való. Szeretem még a kopott, rozsdás tárgyakkal dolgozó rusztikus stílust is, ami most amúgy is elég menő.“ Együtt is nagyon jól dolgoznak. „Panka munkái nagyon mások, mint amit az én szemem addig megszokott. Üde, kreatív, ötletes. A gasztrovilágban is vannak általános trendek, az ember pedig hajlamos hozzászokni, és szépnek látni, ami éppen a divat. Panka munkájában pont az tetszett meg, hogy egyedi a látásmódja: sok olyan megoldást láttam nála, amivel máshol még nem találkoztam” – mondja Zsófi a közös munkáról. „Zsófinak érthetően az étel a legfontosabb, így kompromisszumokat kell kötnünk, de szerintem jól kiegészítjük egymást. Zsófi azt akarja látni, amit a saját elképzeléseim szerint alkotok, így általában rám hagyja, és nincs nagy fakszni, hamar megtaláljuk a közös utat. Ebből a szempontból ő nekem nagyon jó partner, nem beszélve a szuper ellátmányról!” - teszi hozzá a food stylist.

Panka egy klasszikus, bárki asztalán megforduló étel, a kakaós csiga stylingját készítette el a fotózáshoz. Otthonában várt bennünket, ahol némi asztal- és széktologatást követően meg is kezdődött a munka. A kakaós csiga három stílusban állt modellt a fotózáson. Az első, oktatójellegű alapanyagfotó geometrikus elrendezésével állt a legközelebb Pankához, ezt követte egy ételközpontú, még tálalás előtti fotó, majd végül a tányérra helyezett klasszikus stílusban díszített csiga. Panka rutinosan hajtogatta szögletesre a vaj papírját, morzsálta az élesztőt a kis süteményformába, és fújta a lisztet a deszkáról az asztalra. A styling körülbelül egy óra alatt készült el, ami viszonylag gyorsnak számít, eredetileg mi is két órát szántunk rá. Panka szerint azonban kiszámíthatatlan egy-egy fotózás hossza, mert van, amikor azonnal rátalál a megfelelő beállításra, és van, hogy órákon keresztül tologat egy-egy tárgyat.

[HASHTAG]#food[/HASHTAG], [HASHTAG]#instafood[/HASHTAG], [HASHTAG]#colorsoffood[/HASHTAG], [HASHTAG]#yum[/HASHTAG], [HASHTAG]#foodporn[/HASHTAG].
Bár már itthon is egyre több helyen alkalmaznak food stylistokat, az esetek nagy többségében az emberek nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. És bár maga a food styling önálló szakma saját szabályokkal és speciális tudással, van néhány olyan alapvető tanács, amit megszívlelve mi is sokkal fotogénebbé tehetjük a vasárnapi ebédünket.






1. Az otthoni food styling alapjait firtató kérdésünkre Milutinovits Panka azonnal ezt a fine dining éttermeknek beválni látszó trükköt mondta: kisebb adag ételt tálaljunk fel, mint amennyit szívünk szerint a tányérunkra halmoznánk. A tányéron fennmaradó homogén, fehér rész szépen kiemeli az ételünket.

2. Teremtsünk éles kontrasztot ételünk hangulata és háttere között. Élénk színű fogásainknak a homogén, világos háttér tesz jót, fakó, egyszínű alanyainkat pedig élénk háttérrel ellensúlyozzuk. Míg mi kapásból a barna, masszaszerű sóletet mondtuk volna a legnehezebben fotózható ételnek, kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van. Mautner Zsófi másik kedvenc stylistjától, Szigeti Zsófitól tanult trükköt osztotta meg velünk: különböző fém kiegészítők használatával épp ezek az ételek tálalhatóak a legszebben.

3. A legnehezebben fotózható ételnek Zsófi és Panka is a sült csirkét jelölte meg. A sült csirke, ahogy például a spagetti is, nem igazán bírja a várakozást, ezért érdemes előre elgondolni, hogy nézzen ki a kép, berendezni a helyszínt, gyorsan belehelyezni a szép, élénk színű zöldfűszerekkel díszített ételt, és elkattintani a vágyott fotót.

4. Az ételfotók legfőbb célja, hogy meghozzák a kedvet a képen látható fogás elfogyasztásához. Az ehetőséget pedig semmi sem bizonyítja jobban, mintha már valaki eleve beleevett a sütibe/kekszbe/sült csirkébe. Mautner Zsófi kifejezetten törekszik arra, hogy a kép alapján elképzelhető legyen, mi várható az adott ételtől: „Nagyon szeretem, ha az ember a kép alapján el tudja képzelni az étel állagát, hogy az krémes, ropogós vagy épp savanykás. Szeretem, ha látszódik, hogy az egy szottyos desszert, amibe ha kanállal beletúrsz, a közepén nyúlik majd a karamella.”

5. Mivel a food styling erősen épít a vizuális benyomásokra, célszerű minden lehetőséget megragadni az inspirálódásra. Gyűjtsünk ihletet a mindennapokból, jegyezzük meg, hogy milyen látvány ragadott meg bennünket a városban sétálgatva, és igyekezzünk ezt az érzetet valamiféleképpen az ételünkre alkalmazni.

SZERZŐ: Csobod Luca



(A cikk a Könyves Magazin őszi számában jelent meg.)
Vége a ketchupinjekciózás és a zsemleretusálás korszakának - KönyvesBlog