Release Date: 2014. március 20. Genre: dráma Director: Császi Ádám Screenwriter: Császi Ádám, Szabó Iván Studio: Cirko Film Starring: Horváth Lajos Ottó, Sebastian Urzendwosky, Sütő András Miklós, Téby Zita, Varga Ádám 2014.03.20. Megtalálni igazi önmagunkat olyan utazás, mely ismeretlen, ködös vidékre vezet – távol mindentől, amiben valaha hittünk. A Viharsarok című film a kamaszkor drámája: mozgalmas, érzelemmel telt története önmagukat kereső kamaszok felnőtté éréséről szól. Szabolcs Bernarddal együtt egy német futballcsapatban játszik. Szobatársak, legjobb barátok, elválaszthatatlanok. Egy vesztes mérkőzés és csúnya vita után Szabolcs átgondolja életét és hazamegy Magyarországra az egyszerűbb élet reményében. Azonban ez a magány nem tart sokáig. Hazatérése után hamarosan találkozik Áronnal és kölcsönös vonzódás alakul ki a fiúk között, amikor Szabolcsot váratlanul felhívja Bernard, hogy Magyarországra érkezett. KRITIKA Az egyik szemem sír, a másik nevet. Császi Ádám Viharsarok című, egészestés debütje ugyanis egyszerre tud tabudöntögető, innovatív és merész lenni, ugyanakkor számos dramaturgiai és társadalomkritikus szempontból – finoman szólva – problémás alkotás. Csákvári Géza A lassan építkező, rendkívül hatásos dráma valós eseményeken alapul: 2007-ben Kelet-Magyarországon egy homoszexuális férfi féltékenységből megölte és feldarabolta két szeretőjét. Ugyan voltak már korábban a homoszexualitással nyitott és kvalitásos módon foglakozó művek, mint például Makk Károly Egymásra nézve című drámája, mely annak idején korszerűen nyúlt a másság témájához. Császi Ádám úgynevezett filmkészítői szempontból rögtön megugrotta a szintet. Képes volt úgy komponálni a jeleneteteket, hogy hiteles tudott maradni a nemiség, a szexualitás és önmagunk felfedezése terén. A rendező bátran kezeli a testiséget, nem fél a (férfi) nemi szervek és a homoszexuális nemi közösülések naturalista megmutatásától, méghozzá ízléssel. Kamaradrámaként tehát már-már makulátlan a Viharsarok, ám Szabó Iván forgatókönyvének vannak hiányosságai. Ha ugyanis bármilyen másságot vagy kisebbséget jelenít meg egy filmalkotás, akkor az attól a pillanattól kezdve túlmutat önmagán. A „vágyba becsavarodás” pedig nem lehet indok arra, hogy a környezet skiccszerűen elnagyolt, a dialógusok pedig kizárólag szerelmi motivációjúak. Nem az baj, hogy a figurák tőmondatokban beszélnek, hanem, hogy tulajdonképpen nem is beszélnek. Ha pedig a szavak mögötti üresség az emberi egyszerűség funkcionális ábrázolása csupán, akkor szimpla tévedésnél sokkal többről van szó. 115 perc, magyar-német Viharsarok « VOX.hu
