Viva La Libertá: Éljen A Szabadság!

A témát ebben részben 'Filmek Bemutatói' klarensz hozta létre. Ekkor: 2014. december 13..

  1. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,928
    Kapott lájkok:
    2,488
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    2014.03.27. (Viva la libertá) A politika őrület. De tudjuk mindannyian, hogy az őrületet és a zsenialitást csak egy hajszál választja el egymástól. Kénytelen ezzel szembesülni Andrea Bottini, az olasz ellenzék tagja is, amikor pártjának vezetője, Enrico Olivieri (Toni Servillo) a választások előtt megelégeli az ellenzék népszerűtlenségét, a folyamatos bénázást és úgy dönt, hogy mindenféle bejelentés nélkül elhagyja az országot. A nyilvánosság előtt nem vallhatják be, hogy Enrico eltűnt, ezért Bottininak nem marad más választása, mint felkeresni a pártelnök ikertestvérét, Giovanni-t, hogy ő játssza el a politikust. Az eddig háttérbe szorult fivér csaknem ideális a szerepre: művelt, megnyerő, humoros – az egyetlen gond az, hogy nem beszámítható, nemrég engedték ki az elmegyógyintézetből. Bottini lepődik meg a legjobban, amikor látja, az elszabadult hajóágyúként viselkedő testvér hogyan rázza fel a régóta válságban vergődő pártot.

    KRITIKA

    A 2014-es választások előtt tökéletes időzítéssel érkezik a magyar mozikba ez a dramedy.

    Hlavaty Tamás

    [​IMG]Toni Servillo régi drukkerei és azok a rajongók, akik A nagy szépségben szerettek bele a karizmatikus olasz színészbe, most örülhetnek, ugyanis rögtön két szerepben tűnik fel Roberto Andò filmjében. A történet főhőse ugyanis egy neves ellenzéki politikus, Enrico Oliveri, aki a nagy nyomás elől menekülve hirtelen felszívódik, de amíg megpróbálja helyrebillenteni életét, addig a párt élére rég nem látott testvérét, a rá megszólalásig hasonlító Giovanni Ernanit helyezik. Bár a tesó nemrég jött ki a diliházból, mégis olyan szenvedéllyel játssza bele magát a vezető szerepbe, hogy azonnal a nép régi-új kedvence lesz.
    Az Éljen a szabadság! nem politikai szatíra, vígjáték-potenciál is van benne, ahogy dráma is, de igazán egyiket sem aknázta ki markánsan a rendező. Sokkal inkább arról beszél, hogy akár hétköznapi életet éljen az ember, akár másokért felelős közszereplő legyen, mindig mindenhez életigenlés és kitörő szenvedély szükségeltetik, mert e nélkül lehet élni, de nem érdemes. Így a film címe sem politikai kontextusban nyer értelmet, hanem egy általános jelentéssel ruházza fel azt, mindezek tükrében pedig remek választás volt a szerepre a mindig megbízható Servillo, aki ráadásul nem is először brillírozhat egy különc politikus szerepében (Il Divo – A megfoghatatlan). Mindössze annyi a baj, hogy valamilyen szinten unalmas lett a végeredmény, összességében azonban kellemes filmecske.

    [​IMG]

    94 perc, olasz
    Viva La Libertá: Éljen a szabadság! « VOX.hu