Gazdaság WEF: sokan részesülnek a gazdasági növekedésből Magyarországon

A feltörekvő gazdaságok között 74 országból a második helyen áll Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) új rangsorában, amely azt is vizsgálja, mennyire érződik a gazdasági növekedés hatása a lakosság körében. A WEF kimutatásai szerint egy szűk elit helyett a társadalom túlnyomó többsége megérzi nálunk a gazdasági növekedést.


A Világgazdasági Fórum szerint az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikái a gazdagok felé csoportosították át a növekedésből származó jólétnövekedést, emiatt bár a GDP nőtt, a dolgozók reáljövedelme mégis több országban stagnált.

Az új mérőszám szerint Magyarország a második


A Világgazdasági Fórum ezért 2017-ben létrehozta az úgynevezett "bevonó" gazdasági fejlődés indexét (Inclusive Development Index, IDI). Ez a gazdasági növekedés mellett már azt is figyelembe veszi, hogy a háztartások jövedelme növekszik-e, mekkora a szegénységi ráta és milyen mértékűek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek. Emellett a generációk közötti egyenlőséget és a fenntarthatóságot is méri.


Az új rangsor szerint a felemelkedő országok között Magyarország a második helyen áll, így az egy főre jutó GDP, a munkatermelékenység és a várható egészségben eltöltött élettartam szempontjából is a legfelső húsz százalékba tartozik 74 ország között.

A listán egyébként a litvánok előznek meg bennünket, akiknél szinte minden dimenzióban jobbak vagyunk, kivéve az államadósság rátában, ami nálunk 74 százalék, a litvánoknál pedig mindössze 40.


A Világgazdasági Fórum versenyképességi listája a feltörekvő országokat rangsorolta abból a szempontból, hogy a gazdasági növekedés mennyire érezhető a társadalom széles rétegeiben.Forrás: Világgazdasági Fórum
A GDP nem méri a lényeget


A GDP azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állít elő egy gazdaság, de a háztartások nem ezt, hanem a jövedelmeiket, a foglalkoztatási helyzetet, a gazdasági biztonságot vagy éppen az életminőséget érzékelik.


Így szakadt el a gazdasági gondolkodás a statisztikai valóságon keresztül a való világtól" – mondta az Origónak György László, a Neumann János Egyetem docense.

„A növekedés szükséges, de nem elégséges az emberek életszínvonalának emeléséhez, márpedig évtizedeken át csak a növekedés számított a legfontosabb célnak, a méltányosság rovására" – tette hozzá a Századvég vezető közgazdásza.


Az úgynevezett "bevonó" növekedés mértéke a feltörekvő államokban. Mutatja, milyen mértékben részesül a gazdasági növekedésből a társadalom. (A vízszintes tengelyen: piros a csökkenő, zöld a bővülő gazdasági növekedési tendencia színe, a függőleges tengelyen 1-7-ig az általános teljesítési mutató.)Forrás: Világgazdasági Fórum


Bebizonyosodott, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem mindenkit gazdagít, ezért olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek megakadályozzák, hogy szűkebb érdekcsoportok fölözzék le a növekedés hasznait" – tette hozzá Oláh Dániel, a Neumann János Egyetem tudományos munkatársa.

„Hazánk az inkluzív, vagyis a társadalom minél szélesebb rétegeit a növekedésbe "bevonó" területen teljesít a legjobban. A nettó jövedelmek egyenlőtlenségében, a szegénységi rátában, a vagyoni egyenlőtlenségekben és a mediánjövedelmek növekedésében is a legjobb ötödbe tartozik 74 ország között" – hívta fel a figyelmet Oláh Dániel.

Bár óvatosan kell bánni a fejlődő és fejlett országok összehasonlításával a szegénység eltérő definíciói miatt, a fejlett országokat vizsgáló 29 országból álló listán Magyarország 4,74-es pontszámával a 22. helyen állna.


A valóság többdimenziós



A rangsor szerint a magyar gazdaságpolitika jelentős, mérhető eredményeket mutat fel, ha nem csupán az üzleti és politikai szereplők, hanem a dolgozó emberek szemszögén át nézzük.
Nevezhetnénk ezt emberhez méltó életnek is, amit a magyar második helyezés alapján számszerűsíthetően is nagyban segít a munkaalapú társadalom gazdaságpolitikai modellje" – vélte György László.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...